A zöld sziget
Szabad fordításban Jégország lehetne Izland neve, akár az izlandi, akár az angol (Iceland) variációból ültetnénk át magyarra. Az elnevezés egy õsi mondából ered, miszerint a mai Izland szigetén elsõként letelepedõ norvég kalandozók hívták így új hazájukat, eltévedve a végtelennek tetszõ hómezõn.
Az izlandiaknak szinte mindenre van egy mondájuk, legyen szó akár természeti jelenségrõl, akár történelmük alakulásáról. A mai utazónak az az érzése, hogy nem is jégországba, hanem inkább meseországba érkezett. S nem csak a hétköznapokat is átszövõ sok monda miatt. A turistát megannyi valószerûtlenül kellemes élmény várja Izlandon.
Felüdülést jelent egy olyan országban járni, ahol szinte ismeretlen fogalom a bûnözés, ahol a vendég biztos lehet abban, hogy nem csapják be, nem lopják meg, sõt kedves, segítõkész emberek várják. De legalább ennyire üdítõ élmény a tisztaság, az abszolút szennyezetlen levegõ és víz, s végül de nem utolsósorban a sok természeti csoda. >>>

Éghajlat
A Jégország elnevezés igazságtalan is lenne, mégpedig azért, mert Izlandon nincs is igazán hideg. Legalábbis télen. A Golf-áramlat jótékony hatásaként ugyanis január-februárban is csak mínusz 1-2 Celsius- fok az átlaghõmérséklet. Igaz, meleg nyaruk sincs az izlandiaknak, a július-augusztusi középhõmérséklet sem emelkedik 11-12 fok fölé. A tavasz és az õsz értelemszerûen 6-8 Celsius-fok körüli hõmérséklettel várja az odalátogatókat. Izland a természet szerelmeseinek való, azoknak, akik szívesen és sokat sétálnak, s nem ijednek meg attól, ha szinte állandóan erõs szél fúj. Amolyan "kirándulóidõ" van állandóan, ami még stílszerû is, hiszen az Izlanddal való ismerkedés nem más, mint egyetlen nagy kirándulás.

Élet Izlandon
A Magyarországnál alig nagyobb szigeten kevesebben élnek, mint Miskolcon. Viszont nagyon jól. A halakban gazdag tenger, a termálvízben gazdag föld - Izlandon minden lakást, gyárat és melegházat a felszínre törõ "ingyen" forró vízzel fûtenek - és az olcsó villamos energiát biztosító vízi erõmûvek biztosítják az ország polgárainak jólétét. Jövedelmük megengedi, hogy mindent megvásároljanak maguknak, amire szükségük van, még akkor is, ha Izlandon szinte minden drága importból származik. Mondani sem kell, a magyar turisták számára nem a bevásárlóutak célpontja a kis szigetország. De meg is érdemli az, aki Izlandon az áruházakban bolyong, mialatt a sehol másutt nem látható természeti jelenségeket csodálhatná.

Látnivalók
Akár körutazáson, akár rejkjavíki központú csillagtúrán vesz részt valaki, megcsodálhatja a néhány percenként magasba lövellõ gejzíreket, az ihatóan tiszta vizû, pisztrángban és lazacban gazdag sebes folyókat, a világ leghíresebb vízeséseivel vetekedõ méretû zuhatagokat, a fortyogó földbõl elõtörõ gõzfelhõket, a Holdra induló ûrhajósoknak gyakorlóterepül szolgáló lávafennsíkokat vagy megmártózhat a Kék lagúna állandóan forró vizében, s ha csak moziban is, de megnézheti a ma is mûködõ vulkánok néhány évvel ezelõtti kitörésérõl készült filmeket.

Utazás
Izland tipikusan olyan ország, ahová szervezett csoporttal kell menni - hacsak nincs valakinek személyes ismerõse a helybéliek között. Leginkább azért nem ajánlatos egyénileg elindulni, mert a legizgalmasabb helyekre kizárólag autóval, nem ritkán összkerékhajtású terepjáróval lehet csak eljutni. A bérlés viszont irreálisan drága, ráadásul egyáltalán nem könnyû eligazodni a helyenként alig jelzett, a magyar fogalmak szerinti kacskaringós földutakra emlékeztetõ utakon. Arról nem is beszélve, hogy a természet erõinek munkája nyomán - vulkánok, gleccserek - idõrõl idõre újra kell rajzolni az itinereket... Tehát még azok sem lennének könnyû helyzetben, akik itthonról saját terepjárójukkal tennék meg az utat a kontinensen, s komppal érkeznének Izlandra. A helyi utazási irodák viszont magas építésû, terepjáró busszal szállítják a turistákat, s ha kell, a legeldugottabbnak tûnõ helyen is rendeznek lazacos, rákos pikniket. Amúgy az izlandi konyha nemigen kínál meglepetéseket, legalábbis az egyszerû, kis éttermekben vagy büfékben. Azoknak viszont, akik hajlandóak mélyen a pénztárcájukba nyúlni, különlegesen elkészített hal, rák és bárány ínyencségeket kínálnak a fõváros néhány éttermében.
A csoporttól el-elszakadó, vállalkozó kedvû honfitársainknak amúgy nincs nehéz dolga sem Rejkjavíkban, sem más településen, mert gyakorlatilag mindenki beszél angolul és sokan megértik a németet is. Ráadásul mindenki segítõkész és érdeklõdõ. A tömegközlekedési jármûveken például véletlenül sem lebuktatni és büntetni akarják a külföldieket, hanem segítenek, s ha kell, a vezetõtõl kapott térképen rögtön el is magyarázzák, hogy hol kell leszállni egy adott látványossághoz.

Kinek érdemes Izlandra utazni?
Izland nyilvánvalóan nem lesz soha magyarok ezreinek, tízezreinek úti célja. Egyrészt mert drága, másrészt mert minden tekintetben más, mint a turisták tömegeit vonzó célországok. Viszont felejthetetlen élményt nyújthat azoknak, akik unják már a mediterrán tengerpartokat vagy a sokszor összetéveszthetõen egyforma sétálóutcákat és áruházakat kínáló nagyvárosokat, s inkább vágynak a néha zord, de gyönyörû természetbe. De úgy, hogy állandóan érezhetik egy kulturált civilizáció jelenlétét. Biztosak lehetnek abban, hogy idõben jön értük a busz, este tisztán várja õket kényelmes szobájuk, s, ha netán még kedvük szottyan megenni-meginni valamit a városban, de napközben nem váltottak pénzt, akkor bármilyen konvertibilis pénzt elfogadnak tõlük, s az átszámoláshoz a banktól aznap kapott hivatalos tarifa fénymásolatát veszik elõ segédeszközként.