A második helyen a német Hochtief Airport GmbH, a Hochtief AirPort Capital és a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec összetételű konzorcium végzett, míg a harmadik a német Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide és a Deutsche Bank AG brit leányvállalata, a HAH Limited alkotta konzorcium lett. Ennek értelmében pénteken az ÁPV Rt. a brit konzorciummal kezdi meg a tárgyalásokat a szerződés véglegesítése érdekében.

"Az ajánlattevők borítékjait szerdán 20:19 perckor bontották ki, 20:45 re adták össze a pontszámokat" - ismertette a döntéshozatal körülményeit Mészáros Tamás, az ÁPV Rt elnöke. Mészáros elmondta: csütörtökön még nem győztest hirdettek, csak ismertették a három pályázó rangsorát, ajánlataik alapján. Következő lépésként elkezdik tárgyalásaikat a BAA-val. Az ÁPV Rt. a privatizáció lezárulása után nyújt majd részletes tájékoztatást az ügyletről.

"Nem visznek el semmit, azok közül, amiért fizetni fognak" - utalt a BA eladást övező politikai vitákra a pénzügyminiszter - "Ha kell, piros-fehér-zöldre festhetjük" - próbálta eloszlatni az eladást ellenzők kételyeit Veres János. A miniszter elmondta: megpróbálják még az év vége előtt lezárni a pénzügyi tranzakciót is. Arra a kérdésre, hogy a pénzt pontosan mire fordítják majd, a pénzügyminiszter egyelőre nem kívánt válaszolni.

Valamennyi induló 100 millárd forintos nagyságrendű fejlesztéseket vállalt pályázatában. A bejelentéssel együtt azt is közölték, hogy a júniusi vagyonértékelés alapján a valós piaci értéket 150 milliárd forintban határozták meg a teljes 100 százalékra, míg a most eladott 75 százalék mínusz egy részvény értéke 110 milliárd forintot tesz ki.

A BAA közleményben erősítette meg, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett a Budapest Airport 75 százalék, mínusz egy részvényére. A hír hatására a Standard & Poor's leminősítést valószínűsítő negatív figyelőlistára vette csütörtökön a brit repülőtér-üzemeltető cégadósi besorolását. A S & P szerint a Budapest Airport hitelből történő megvásárlása rontani fogja a brit cég adóskockázati profilját.

A negatív figyelőlista a BAA "A plusz" általános hosszú távú cégadósi besorolását, az előresorolt, nem fedezett kint lévő adósság "A", illetve "A plusz" osztályzatait, valamint az "A-1 plusz" rövid távú adósosztályzatot érinti. - közölte a Standard & Poor's. A hitelminősítő közölte, hogy ha a tranzakció végbemegy, az várhatóan a BAA besorolásainak egy osztattal történő visszaminősítését fogja eredményezni.

Nehéz privatizáció

Rögös út vezetett addig, amíg az ÁPV Rt. megtalálta az ideális vevőjelöltet: idén csak második nekifutásra sikerült győztest hirdetni a tenderen. Az ÁPV Rt. 2005. június 6-án tette közzé pályázati felhívását Ferihegy üzemeltetési jogának, valamint részvényei háromnegyede, mínusz egy szavazat értékesítésére. Az előválogatás plusz kétfordulós pályázatra összesen 11 pályázó jelentkezett.

Jelentős fejlesztéseket ígérnek

Az előminősítő után, augusztus kilencedikén kellett beadni a pályázatokat, amelyekben elsősorban a szakmaiságot, másodsorban az árat értékelték. Összesen kilenc pályázat érkezett be az első fordulóra. Versenybe szállt Ferihegyért a brit BAA, az Abertis Group konzorciuma, a dán Copenhagen Airports A/S, a Csányi Sándor és Demján Sándor nevével fémjelzett Mol-OTP-Trigránit "nemzeti" konzorcium, a spanyol Ferrovial konzorcium, a frankfurti repteret üzemeltető Fraport, a német Hochtief, az ausztrál Macquarie, illetve az isztambuli repteret üzemeltető török  TAV.

Az ÁPV Rt. augusztus 25-én döntött a második fordulóba jutókról. A borítéknyitás után öten maradtak versenyben: a BAA, a Copenhagen, a Hochtief, a Fraport és a Macquarie. A legmagasabb összeg jóval felülmúlta a várakozásokat: a Hochtief állítólag 390 milliárdot ajánlott Ferihegyért. Veres János pénzügyminiszter kijelentette: rekordbevételt vár a privatizációtól. A továbbjutóknak elvileg november másodikán kellett volna leadniuk kötelező érvényű ajánlatukat a BA Rt.-re.

Időközben azonban elkezdtek mozgolódni a Budapest Airport Rt. dolgozói. A BA Rt. üzemi tanácsa augusztus 1-jén kérelmet nyújtott be a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, amelyben "kéri a privatizációs és a pályázati kiírásra vonatkozó döntések érvénytelenítését". A dolgozók arra hivatkoztak, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. a tender kiírása előtt nem egyeztetett velük. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság augusztus 29-én helyt adott a dolgozók követelésének, és érvénytelenné nyilvánította a Ferihegy-tendert.

	Az alkalmazottaknak nem tetszik az eladás

Az ÁPV Rt. szeptember 7-én megfellebbezte a bíróság határozatát, ugyanakkor Vági Márton, a privatizációs szerv vezérigazgatója kijelentette: az ÁPV Rt. érvényesnek tekinti saját eljárását, és az eredeti ütemterv szerint folytatja a Budapest Airport eladását. A Fővárosi Bíróság szeptember 30-án azonban a dolgozóknak igazat adó munkaügyi bírósági döntést hagyta jóvá, a privatizációs pályázatot pedig érvénytelennek nyilvánították.

A megtorpedózott tender helyett az ÁPV Rt. villámgyorsan új pályázati kiírást dolgozott ki, közben tárgyalások folytak a második fordulóba került öt pályázóval. A dolgozók október ötödikén kapták meg egyeztetésre az új pályázati kiírást. Eközben Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, hogy fújja le a privatizációt, és helyette a tőzsdén értékesítse a BA Rt. részvényeit - ez egyébként egybevágott a dolgozók követelésével is.

A megbukott tendert október 21-én vonta vissza az ÁPV Rt., és helyette új, meghívásos pályázatot írt ki. Ferihegy üzemeltetésére a BAA-t, a Copenhagent, a Fraportot, a Hochtiefet és a Macquarie-t hívták meg. Október 24-én a brit sajtóban megjelent értesülésekből kiderült: a BAA akár kétmilliárd eurót, azaz ötszázmilliárd forintot sem sajnálna Ferihegyért. Erre válaszul másnap, a Koppenhágában amúgy is tulajdonos Macquarie bejelentette: megvásárolná a dán reptér többségi tulajdonát. Az üzletre való tekintettel először a dán, majd az ausztrál fél is kiszállt a versenyből. Az egyfordulós pályázatot végül október 28-án írta ki az ÁPV Rt. A három kötelező érvényű ajánlat november 14-én érkezett meg a privatizációs hatósághoz.