A Brit és az Angol-Szász királyság A Római Birodalom bukása utáni vérzivataros időkben Európa szerte, így a romanizált Britanniában számos kis királyság vetélkedik egymással. Artúr sem Anglia királya - ugyanis az még nem létezik, csak egy kelta király Camelotból. Viszonylag kis területen belül elképesztően hosszú ideig tudnak háborúzni a britek és az angolok. Míg más területeken a germánok szinte ellenállás nélkül átveszik az uralmat a kelta területek felett - addig Britanniában csak hosszú harc után jön létre az Angol-szász királyság. Ezzel szemben máshol a hódítók elvesztik a nyelvűket, maguk is romanizálódnak, mint a kelta őslakosság - addig itt uralkodóvá válik az angol nyelv. A kelta nyelv legközelebb a germánhoz áll - az ország nagy részének az angol lesz a nyelve - de a lakosság eredetét tekintve az angol területek lakói is elangolosodott-elfranciásodott kelták. A kelta nyelv a peremvidékekre, Skóciába, Walesbe, Cornwallba, és Írországba szorul vissza, de az angol nyelvű területek lakói számára is saját és nem idegen legenda Artúr királyé. Franciaország őslakói is kelták, de a gallok ellatinosodtak és a bretonok ősei a brit szigetekről - Cronwallból települtek át. Trisztán és Izolda története is ezekben a kelta királyságokban zajlik. Az angol kultúrában szerencsésen egyesül a görög-latin, a germán, és kelta hagyomány. Artúr király - a történeti valóságban Excalibur A rómaiak még 409-ben kivonulnak Britanniából, ahol kelta királyságok jönnek létre. A különböző kelta népek helyet cserélnek a skótok az ír szigetekről Skóciába húzódnak, helyükre romanizált britek érkeznek az írek ősei. Britanniában Artúr király - Camelot várából próbálja meg feltartoztatni az angol-szász törzseket. Az angol és szász törzsek Etele támadásával egyidőben, 450-ben érkeztek kelet-Angliába, és innen kiindulva a kelta uralmat fokozatosan Skóciába, Wales-be Cornwallba szorítják vissza. Ebben a korban még él az ősi kelta hitvilág is, de a kelták többsége keresztény, és az angol-szászoknál is most terjed el a kereszténység ehhez a korhoz, Artúr király személyéhez sok legenda is kapcsolódik - Excalibur, kerekasztal lovagjai, szent Grál legendája. Artúr király létező személy és Camelot is létező hely - valószínű, hogy a legenda többi részében is valós és kitalált események keverednek. Időrendben főbb rekonstruálható történések: 410 Britannia hivalatos - függetlenséget nyer Rómától - Nincs pénz és erő finanszirozni a brit területek védelmét a skótok, pittek, szászok támadásaival szemben. 420-30 Britanniát piti zsarnokok kormányozzák. 452- Britanniába felerősödik a szász-angol betelepedés a britek segítséget kérnek Aetiustól. Neki kisebb gondja is nagyobb. 460-70 - Ambrosius Aurelianus ellenőrzés alá vonja Britannia kelta területeit. 465 Artúr király születése?. 466 Wippedesfleot-i csata, a szászok győznek ugyan, de az ő veszteségeik is nagyok, ezért egyenlőre békét köt a két fél. 485-496 Artúr 12 csatájának periódusa amely során legyőzhetetlen hírnévre tett szert. (A legendában 12 lovag szerepel) 496 - Britek Ambrosius fővezérlete mellett a Mount Baldoni csatában legyőzik a szászokat. 550-ig béke lesz köztük. 542 - Camlenn-i csata, Artúr király halála. Artúr halála után az angol-szászokat már nem tudják megállítani a britek - az ellenőrzésük alá kerül a mai Anglia. Artúr király - Pendragon legendában Pendragon legenda - több változatban is ismeretes. Mindegyikben a kulcsfigura - Merlin a varázsló, a régi kelta vallás megtestesítője, akit Máb királynő a gonosz tündér teremt, de fellázad ellene, a jó Tótündértől kapott kardot - az Excaliburt, Uther Pendragonnak adja, aki a keresztény vallás híve. A kard segítségével legyőzik a pogány uralkodót, de Uther nem méltó a feladatra, szövetségesének feleségét akarja megszerezni magának, akár egy éjszakára is - és ostrom alá veszi annak a várát. Merlin, hogy a vérontást megállítsa, varázslattal célja eléréséhez segíti Uthert, vetélytársa képére formálja egy éjszakára - cserébe az éjszaka gyümölcsét Artúrt kéri. Ráadásul elveszi tőle az Excaliburt, mely legyőzhetetlenné tette. Uther életével fizet bűnért. A mágikus kardot, csak egy tökéletesen tiszta lélek birtokolhatja - ebben az esetben, ez Artúr - a bártor, de felelőtlen, bűnös vágyát megfékezni nem tudó Uther, varázslat segítségével bűnben fogant gyermeke. Mikor 20-éves lesz Artúr kihuzza a sziklából az Excaliburt - és a kard erejével és lovagi bátorságával egyesíti a királyságot. (Artúr legendája nem beszél szászokról és britekről.) Lovagtársaival megalapítja Camelot várát, amelynek közepén áll a kerekasztal, azt ülik körül Artúr és lovagtársai 12-en, ebben a körben mindenki egyenlő. Artúr félti birodalmát - mi lesz vele, ha ő már nem lesz - ezért a szent Grál keresésére indul. Camelot várát a legkiválóbb lovagra Lancelot-ra hagyja. Artúrnak a krónikák szerint volt Llenlleawc nevű alvezére (Sir Lancelot). Lancelot és Gwenhwyfar (Guinevere) Artúr felesége Máb varázslatára "bűnbe esnek". Guinevere-től nem születik útóda Artúrnak, de Máb ugyan azzal a varázslattal, amit Merlin alkalmazott féltestvérét változtatja át Guinevere alakjára. Ebből fogan Mordred (Medraut). Az 542 - Camlenn-i csatában mind Artúr mind Mordred meghal. Lancelot visszaadja a Tótündérnek az Excaliburt, Artúr lelke Avalon szigetére távozik az örökéletű hősök szigetére. A Camlenn-i csatában Artúr már 77-éves, ami igen szép kor egy lovagkirálynak. A legenda élő kapcsolatot jelent a hun-magyar és a kelta mondakör között. A szkítáknál kap szakrális jelentőséget a kard, mind a hadvezérlő fejedelem jelképe - a hunoktól kerül át a jelkép a velük kapcsolatba került germán törzsekhez, és a germánoktól - szászoktól, az ellenük harcoló britekhez. A pendragon legendában Artúr és a történet szerplői már angolszász néven szerpelnek. Maga Artúr nem sokkal Etele halála után születik - így az ő mitoszának is elengedhetetlen kelléke a kard, bár ő keresztény, ezt mégsem egy ügyeletes arkangyaltól kapja - hanem pogány istenségtől, a tótündértől. A pendragon legenda - bár keresztény értékrendet dicséri szellemiségében eltér attól, és az ősi kelta hit, szellem terméke.