I.    A kereszt�nys�g kialakul�sa

I. I. Els� kereszt�ny gy�lekezetek - a vall�s kialakul�sa

Az id�sz�m�t�sunk ut�ni I. sz�zad Palesztin�j�ban a politikai �s t�rsadalmi fesz�lts�gek hat�s�ra t�bb kisebb, zsid� vall�si gy�lekezett j�tt l�tre. E gy�lekezetek kialakul�s�nak okai a helyi, zsid� vil�gi �s papi arisztokr�cia elnyom�sa, a r�mai hatalom egyre er�sebb befoly�sa, a kizs�km�nyol�s, a sorozatos helyi felkel�sek kudarcai �s az azokat k�vet� megtorl�sok voltak. Ezek a probl�m�k a palesztin lakoss�g deklassz�l�d�s�hoz, valamint - f�k�nt az alacsonyabb n�poszt�lyokb�l kiker�l�k sz�m�ra - az �letk�r�lm�nyek �s ebb�l ad�d�an a k�zhangulat jelent�s roml�s�hoz vezettek. A t�rsadalmilag elnyomott csoportok felismert�k, hogy nyomoruk oka - a kizs�km�nyol�sb�l ad�d� - t�rsadalmi jelens�g, de el�zetes tapasztalataik alapj�n l�tt�k, hogy �nerej�kb�l, fegyveresen k�ptelenek fell�pni az elnyom�k - saj�t paps�guk, arisztokr�ci�juk �s az azt t�mogat� R�ma - ellen. �gy j�ttek l�tre vall�si k�nt�sbe bujtatott, de mindemellett R�ma- �s hatalomellenes messianisztikus csoportosul�sok, melyeknek tagjai j�l�t�k biztos�t�s�t, felemelked�s�ket csak k�ls�, transzcendens, isteni er�kt�l rem�lhett�k. Ilyen kis vall�si csoportosul�s volt kezdetben - t�bbek k�z�tt - a kereszt�nyek felekezete is.^[1]

Az �gy l�trej�v� kereszt�nyek els� gy�lekezeteinek tagjai m�g Jeruzs�lemi, k�s�bb a diaszp�r�n �l� zsid�k voltak, akik szoros kapcsolatban �lltak hivatalos vall�sukkal.[^2] A tagok zsid� sz�rmaz�sa mellett kezdetben meghat�rozott volt a h�vek t�rsadalmi st�tusza is. A legkor�bbi jeruzs�lemi kereszt�ny gy�lekezetek ugyanis szeg�ny h�vekb�l �lltak, aminek okai a fent v�zolt t�rsadalmi visz�lys�gok voltak (a gazdagok sz�m�ra ekkor m�g nem v�lt vonz�v� a gazdags�got megvet� vall�s).^[3] A tagok k�zm�vesek, hal�szok �s egy�b kisemberek voltak.

A korai kereszt�nys�g legjellemz�bb von�sa, hogy harcot hirdett a fenn�ll� t�rsadalmi rend, a fenn�ll� egyenl�tlens�gek, a kizs�km�nyol�s �s elnyom�s ellen. H�vei hittek a vil�gv�g�ben, a megv�lt�sban �s utols� �t�letben[^4], de mindezt saj�tos elveiknek megfelel�en. A vil�gv�ge sz�mukra nem t�voli, hanem nagyon is k�zeli volt. Az utols� �t�lettel Isten csup�n a hatalmasokat, az elnyom�kat, a gazdagokat b�nteti - teh�t nem (csak) erk�lcsi, de t�rsadalmi alapon oszlik majd meg azok csoportja, akik sz�m�ra Isten m�r itt a F�ld�n Paradicsomot hoz l�tre, �s azok� akiket kiz�r abb�l. Hit�k szerint a megv�lt�s csak azok sz�m�ra fog bek�vetkezni, "akik nem im�dt�k a vad�llatot"^[5], akik nem lettek R�ma, a "nagy par�zna" kiszolg�l�i.

Ez a fajta vall�soss�g meghat�rozta a kereszt�nyek mindennapjait is. A Messi�s ("ho Khrisztosz", a "Felkent") k�sz�b�n �ll� m�sodik elj�vetel�re (par�szia) val� felk�sz�l�s minden kereszt�ny fontos feladata volt. A tagok javaikat p�nzz� tett�k gy�lekezet�k sz�m�ra, ahol vagyonk�z�ss�gben �ltek[^6]. A befolyt �sszegb�l szeretetakci�kat �s szeretetlakom�kat (agap�) szerveztek, de voltak olyan csoportok is - p�ld�ul az ebionit�k - ahol tiltott�k az ilyenfajta �lvezeteket, mint p�ld�ul a h�s fogyaszt�s�t. A k�zeli vil�gv�ge feleslegess� tett minden f�le tervez�st �s hossz� t�v� szervez�st: az igehirdet�s l�nyege is csak a megv�lt�s �s az utols� �t�let hangoztat�sa volt. Az �skereszt�nyek nem alak�tottak ki k�t�tt liturgi�t �s dogmarendszert. A korai gy�lekezetekben nem voltak tiszts�gvisel�k, nem volt nemek k�zti megk�l�nb�ztet�s, de l�teztek k�l�nb�z� vall�si feladatot ell�t� egy�nek: a v�ndorpr�dik�tor apostolok, a helyi pr�f�t�k �s a szint�n helyi tan�t�k. Mellett�k, mint kiemelked� tud�s� egy�neket, megk�l�nb�ztett�k a presbitereket (�regek), a felszolg�l�k szerep�t bet�lt� diakonoszokat �s a p�nz�gyeket int�z� episzkoposzokat.

  I. II. P�li fordulat - az Egyh�z kialakul�sa

A felfokozott messi�sv�r�snak azonban id�vel v�ge kellett szakadjon, mert a megv�lt�s - a j�slatokkal �s a rem�nyekkel ellent�tben - nem k�vetkezett be. A kereszt�nyeknek egy m�s �letform�ra kellet berendezkedni�k, szak�tva eddigi, a t�voli j�v�vel nem sz�mol� �letvitel�kkel. A vall�si v�rakoz�sok meghi�sul�sa k�nyszer�t� er�vel hatott a zsid� szekt�kra: tart�san biztos�tani kellett a tagok �letfelt�teleit �s vall�suk megmarad�s�t. Ez kompromisszumokra, s�t jelent�s �talakul�sra k�nyszer�tette a kereszt�nys�get. A v�ltoz�s �sszetett �s t�bbszint� volt. �talakult a tagok t�rsadalmi megoszl�sa, �talakult a vall�si meggy�z�d�s, a hatalomhoz val� viszonyul�s, kialakult a liturgia �s a dogmatika - e v�ltoz�sok mind hatottak egym�sra, gyakran egym�st induk�lt�k. Ennek a jelent�s - az I. sz�zad 60-as �s 80-as �veit�l megindult - �talakul�snak v�lt szimb�lum�v� P�l^[7] apostol �s a nev�hez kapcsolt vall�si meg�jul�s.

Hogy a kereszt�nys�g �letk�pes maradhasson, hogy ne legyen sorsa az elszigetel�d�s �s feloszl�s, szak�tania kellett zsid� gy�kereivel, eddigi elvei nagy r�sz�vel. Tagjai k�z� kellett vennie gazdagabb, a t�rsadalom fels�bb oszt�ly�b�l sz�rmaz� polg�rokat is, akiknek jelenl�te, hellenisztikus m�velts�ge v�ltoz�sokat okozott, illetve bomlasztotta az eddigi - mostanra m�r konzervat�v - elk�pzel�seket, de mindemellett seg�tette a tov�bbi v�ltoz�sokat. Az �j tagok, akik gyakran m�s miszt�riumvall�s beavatottjai voltak, elveikkel, �jdons�lt befoly�sukkal el�rt�k, hogy a kereszt�ny vall�s pog�ny tagokkal is b�v�lj�n, mely l�p�s azonban a zsid� tagok jelent�s ellen�ll�s�ba �tk�z�tt^[8]. Val�sz�n�leg e tehet�s, helleniz�lt elemek voltak azok, akik a v�ltoz�sok f� mozgat�i voltak. A kereszt�nys�g r��bredt: szak�tania kell zsid� gy�kereivel, hogy a kor antijudaista tendenci�it�l meg�vhassa mag�t. Biztos volt, hogy ha a kereszt�nys�g zsid� szekta marad, mely eddig hatalom- �s R�ma ellenes volt, valamint l�zad� m�don a fenn�ll� t�rsadalmi rend ellen harcolt, akkor nem �lhet sok�ig. Teh�t ki kellett egyezni R�m�val. Ennek f�ny�ben felsz�molt�k a hatalommal val� szemben�ll�st^[9], a vall�si eszm�ket pedig ennek f�ny�ben �talak�tott�k: az eddig k�zeli vil�gv�ge a t�voli j�v�be ker�lt, a megv�lt�s felt�tele nem a szeg�ny�g, hanem a megfelel�en erk�lcs�s �let lett, a szeg�nyek �s gazdagok m�r egy k�z�ss�gbe, egy lelki k�z�ss�gbe tartoztak. T�bb� nem t�rsadalmi alapon lett valaki j� vagy rossz, hanem tettei alapj�n. A val�s�gb�l val� v�gs� szabadul�s hely�be a b�nt�l val� teljes szabadul�s l�pett.

Az �j elveknek megfelel�en �talakult a szervezeti fel�p�t�s is: a legjelent�sebb v�ltoz�s a p�sp�k�k feladatk�r�nek �talakul�sa volt. A p�li fordulat ut�n ugyanis � lett a legf�bb tan�t� �s ir�ny�t�, akinek joga van b�r�skodni a h�vek �s a presbiterek f�l�tt is^[10].

V�g�l a kereszt�ny gy�lekezetek megv�ltozott magatart�sa �s �talak�tott hitelvei biztos�tott�k a r�mai hat�s�gok t�relm�t, valamint elfogadhat�v� tett�k a kereszt�nys�get minden t�rsadalmi oszt�ly �s minden n�ci� sz�m�ra, megteremtve ezzel a vall�s tov�bb�l�s�nek �s j�v�beni terjeszked�s�nek alapjait.

I. III. A kereszt�nys�g �s a cs�sz�rs�g[^11]

A kereszt�nys�g a II. sz�zadban, a bels� reformoknak k�sz�nhet�en rohamos t�rh�d�t�snak indulhatott; egym�ssal vit�z� gy�lekezetei ekkorra szoros kapcsolatokat teremtettek egym�ssal, �s elszigetelve magukat a zsid� vall�st�l, a pog�ny kultuszok fel� fordultak, �tv�ve egyes elemeiket, �m magukat a vall�sokat mereven elutas�tva. A kereszt�nys�g nagyar�ny� �s sikeres t�r�t�tev�kenys�get folytatott, megszil�rd�totta szervezet�t, ki�p�tette tanrendszer�t. A kereszt�nyek sz�ma az I. sz�zad v�g�n 10 ezer, a II. sz�zad v�g�n 100 ezer, a III. sz�zad v�g�n pedig 2 milli� lehetett.

A III. sz�zadra a kereszt�nys�g el�g sz�les t�rsadalmi �s f�ldrajzi k�rben elterjedt ahhoz, hogy tart�san felkeltse R�ma �rdekl�d�s�t. A cs�sz�rs�ghoz val� viszonya mindazon�ltal kett�s volt, ugyanis a kereszt�ny dogmatika a cs�sz�r hatalm�t Istent�l eredeztette �s �gy engedelmess�gre sz�l�totta fel h�veit, kiv�vva mag�nak ezzel a hat�s�gok t�relm�t �s j�indulat�t; mindemellett azonban - megnyerve az als�bb t�rsadalmi r�tegeket is - meg�rz�tt bizonyos von�sokat kezdeti R�ma elleness�g�b�l. Ez a k�t jellemz� - amellett, hogy t�rsadalmi b�zis�t b�v�tett�k - okozhatta a r�mai cs�sz�rok oly felem�s �s gyakran v�ltoz� viszonyul�s�t a kereszt�nys�ghez.

A r�mai k�zigazgat�s sz�m�ra ugyanis a kereszt�nys�g, miut�n elk�l�n�lt a zsid� vall�st�l - c�ljaival ellent�tesen - tiltott vall�ss� (religio illicita) lett. Az �ld�ztet�snek t�bb oka volt: a kereszt�nys�g - elt�r�en a judaizmust�l - nem volt �si, egy adott n�phez k�thet� vall�s, s�t ellenkez�leg: univerz�lis volt; nemzetek f�l�tti, egyed�l �dv�z�t� vall�sk�nt l�pett fel, nagyszab�s� t�r�t�tev�kenys�get folytatott A kereszt�nys�g �gy s�r�n �ssze�tk�z�sbe ker�lt m�s vall�sokkal, illetve a r�mai �llammal. Ezen t�lmen�en, a kereszt�nyek nem fogadt�k el a hivatalos latin �llamvall�st �s megtagadt�k a hagyom�nyos isteneknek val� �ldozatot, valamint - ami a hat�s�gok �s a cs�sz�rok szem�ben szint�n jelent�s v�ts�g volt - megtagadt�k az adoratiot. Mindezek ellen�re a kereszt�ny�ld�z�sek nem voltak rendszeresek, csak meghat�rozott id�nk�nt er�s�dtek fel. Az els�, �m nem sz�les k�r� kereszt�ny�ld�z�s Nero cs�sz�r idej�ben folyt, majd n�h�ny �v m�lva Domitianus cs�sz�rs�ga alatt fogt�k perbe a cs�sz�ri csal�d n�h�ny tagj�t idegen - kereszt�ny - szok�sok k�vet�s�nek v�dj�val, majd Domitianus fell�pett a k�zrend� kereszt�nyek ellen is, mert megtagadt�k az �jonnan kivetett templomad�t. K�s�bb Trajanus cs�sz�r m�r korl�tozta a kereszt�nyek elleni v�demel�s lehet�s�g�t^[12], melyet Hadrianus tov�bb szigor�tott. A k�s�bbiekben is folyamatosan szab�lyozt�k a kereszt�nyek elleni v�delj�r�sokat, s b�r Marcus Aurelius engedte a kereszt�ny�ld�z�st, Decius pedig ny�ltan fell�pett a kereszt�nyek ellen, ezzel szemben Septimius Severus m�g a k�rnyezet�ben l�v� f�nemeseknek is enged�lyezte, hogy kereszt�nyek legyenek. Alexander Severus �s Philippus Arabs szint�n rokonszenveztek a kereszt�ny vall�ssal.

A kereszt�nys�g teh�t a III. sz�zadban elm�letileg �lamellenes, elnyomott vall�s volt, �m a gyakorlatban az ellene hozott t�rv�nyeknek meglehet�sen ritk�n szereztek �rv�nyt, s�t egyre jelent�sebb helyet v�vott ki mag�nak a birodalomban, egyre k�zelebb ker�lt a cs�sz�ri �rdekekhez, m�gnem Constantinus cs�sz�r alatt bek�vetkezett legitim�ci�ja, gyakorlati �sszekapcsol�d�sa a r�mai cs�sz�rs�ggal.

II.      A r�mai birodalom helyzete a IV. sz�zad elej�n

II. I. Diocletianus vall�spolitik�ja

A IV. sz�zadi r�mai birodalomnak t�bb �get� probl�m�val kellett szemben�znie: �gy, mint a k�zponti hatalom meggyeng�l�se, a gazdas�g visszaes�se, a birodalom hatalmas kiterjed�s�b�l ad�d� k�zigazgat�si probl�m�k, valamint a ter�let�n bel�l jelentkez� nemzeti mozgalmak. A megold�s Diocletianus cs�sz�rra h�rult, aki �jj�szervezte a cs�sz�ri hatalmat, a k�zigazgat�st �s a megrend�lt gazdas�got, ideiglenes kiutat mutatva a v�ls�gb�l.

Azonban a cs�sz�r hamar felismerte, hogy rendszer�nek legf�bb ellens�ge az uralkod� isteni hatalm�t tagad�, a lakoss�g jelent�s k�r�ben n�pszer�s�gnek �rvend� kereszt�nys�g, mely a cs�sz�r vall�si egys�ges�t� t�rekv�seivel is mereven szemben �llt. Diocletianus ez�rt igyekezett megsemmis�teni a kereszt�ny vall�st, illetve �j t�rv�nyekkel^[13] megosztani annak h�veit. Egyre s�r�bbek lettek a templomrombol�sok �s egyre nagyobb lett a k�nyszermunk�ra k�nyszer�tett vagy meg�lt kereszt�nyek sz�ma, �m a kereszt�nyellenes t�rv�nyek �s a diocletianusi vall�spolitika az uralkod� lemond�sa ut�n kudarcot vallottak, hogy �tadj�k a hely�ket az �jabb - a kereszt�nyekkel szemben sokkal toler�nsabb, s�t azokat pozit�van megk�l�nb�ztet� - vall�si elveknek. A lemondott cs�sz�rt pedig egy a vall�sok ir�nt sokkal fog�konyabb uralkod�: Fabius Valerius Constantinus k�vette.

II. II. Polg�rh�bor� �s Constantinus tr�nra ker�l�se

Constantinus �tja a hatalomig nem volt k�nny�, mert b�r apja, Constantius Chlorus, Diocletianus �ltal kinevezett caesar volt, a cs�sz�r 305. �vi lemond�sakor m�gis mell�zt�k a hatalomb�l. Ennek ellen�re Constantinust 306-ban a britanniai l�gi�k Yorkban augustusnak ki�ltott�k ki, majd 308-ban hivatalosan is megkapta a caesari rangot. Hamarosan h�bor�ba keveredett nyugati t�rscs�sz�r�val, Maxentiussal, akit Licinius seg�ts�g�vel R�ma mellett, a Milvius h�dn�l 312-ben legy�z�tt. A k�vetkez� �vben keleten, Adrianapolisz mellett Licinius gy�zelmet aratott Maximinus Daia f�l�tt �s ett�l kezdve 324-ig ketten uralt�k a R�mai Birodalmat. Constantinus 324-ben Adrianapolisz �s Khr�szopolisz mellett Licinius hadait is megverte, s ett�l kezdve hal�l�ig, 337-ig egyed�l ir�ny�totta a birodalmat.

III.    Constantinus �s a perzsiai kereszt�nyek

III. I. Constantinus �s a kereszt�nys�g

Constantinus siker�ben jelent�s szerepe volt vall�spolitik�j�nak, hogy felismerte az akkorra m�r ki�p�lt kereszt�ny egyh�zi szervezetben �s tanokban rejl� lehet�s�geket, melyek biztos�thatt�k a birodalom egys�g�t �s b�k�j�t, amit oly annyira meg akart val�s�tani. El�dj�vel, Diocletianusszal szemben teh�t a kiegyez�s �tj�t v�lasztotta. A cs�sz�r kereszt�nys�ghez val� j� viszonya nem volt el�zm�ny n�lk�li. M�r Euszebiosz �s Lactantius udvari hivatalnokok is t�bb helyen megeml�tik l�tom�sait, melyek mind a kereszt�ny vall�s fel� ir�ny�tott�k a cs�sz�r figyelm�t. E l�tom�sok k�z�l a legismertebb a Milvius h�di csat�t megel�z� �gi jel �s �tmutat�s[^14].

A kereszt�nys�get s�lyt� rendeleteket m�r Galerius visszavonta hal�la el�tt, 311-ben, azonban Constantinus �s Licinius a kereszt�nyekkel t�rt�n� megb�k�l�s �tj�n enn�l tov�bb mentek: 313-ban Mediolanumban kiadt�k a Mil�n�i edictumot (edictum Mediolanense). Ebben, mint b�rmely m�s vall�s k�vet�inek, a kereszt�nyeknek is biztos�tott�k a lelkiismeret �s a kultuszuk szabads�g�t, valamint visszajuttatt�k sz�mukra az el�z�leg elkobzott javakat, ingatlanokat, m�g akkor is, ha azokat az �llam elidegen�tette.

Constantinus t�vlati c�lja a kereszt�nys�ggel kapcsolatban az volt, hogy olyan er�t �ll�tson maga �s az �llam mell�, mely - befoly�sa �s n�pszer�s�ge folyt�n - eredm�nyesen seg�theti t�rekv�seit az egyeduralom, valamint a birodalmi egys�g megteremt�s�ben �s megtart�s�ban. Hogy ezt el�rje, igyekezett el�nyben r�szes�teni a kereszt�ny k�z�ss�geket: b�kez�en adakozott a kereszt�ny paps�g ell�t�s�ra, felruh�zta azt azon jogokkal, melyekkel eleddig csak a pog�ny paps�g rendelkezett, mentes�tette �ket az ad�z�st�l, a katon�skod�st�l �s az �llami igazs�gszolg�ltat�st�l. A p�sp�k�k r�szt kaptak az igazs�gszolg�ltat�sban^[15]; tov�bb� a cs�sz�r biztos�totta a vas�rnap munkasz�neti jelleg�t, valamint t�mogatta a templom�p�t�seket^[16]. Constantinus v�gs� terve az volt, hogy a sokszor elszigetelt k�z�ss�geket egys�ges dogm�kkal, hitt�telekkel szervezett k�z�ss�gg� - egyh�zz� (ekkl�szia) - alak�tsa.

A cs�sz�r ennek �rdek�ben h�vta �ssze a niceai zsinatot 325-ben. Az els� egyetemes (�kumenikus) zsinat (sz�nodosz) feladata a hitt�telek �s az Egyh�z int�zm�ny�nek kialak�t�sa volt. A megjelent 250 p�sp�k Athanasius alexandriai diak�nus[^17] tan�t�s�t fogadta el katolikus dogm�nak Arius^[18] �s k�vet�i elm�let�vel szemben, akiket a zsinat eretneknek is b�lyegzett. Constantinust a zsinat a "k�ls� �gyek p�sp�ke" c�mmel ruh�zta fel, vagyis l�nyeg�ben lehet�s�get adott neki, hogy beavatkozzon az egyh�z �gyeibe, azon elvi alapon, hogy a cs�sz�r - mint az �llamvall�s feje - felel�s a n�p �s az istenek k�zti j� viszony�rt. Ilyen beavatkoz�s volt m�r mag�nak a niceai zsinatnak az �sszeh�v�sa is, ahol a cs�sz�r saj�t javaslat�val k�v�nta rendezni az arianus eretneks�g �s a kereszt�ny egyh�z viszony�t. Constantinus m�sik, jelent�s vall�si kezdem�nyez�se volt, mikor az �szak-Afrikai donatist�k k�r�s�re k�zbel�pet egy vall�si vit�ban, az eml�tett felekezet �s a nem r�g megv�lasztott Caecilianus, karth�g�i p�sp�k�t t�mogat�k k�zt. A donatist�k nem voltak hajland�k Caecilianust p�sp�k�knek elfogadni, majd az �gy megvitat�s�ra �sszeh�vott k�t zsinat jogosults�g�t is k�rd�re vont�k, mire a cs�sz�r egy rendelettel vetett v�get a vit�nak: a donatist�k templomait lerombolt�k, vezet�iket sz�m�z�st�k.

A kereszt�ny egyh�z Constantinus rendeleteinek eredm�nyek�nt fokozatosan uralkod� vall�ss� v�lhatott, nekifoghatott hatalma �s tan�t�sa r�szletes ki�p�t�s�hez, de emellett megvolt a lehet�s�ge, hogy be�p�lj�n az �llamappar�tusba is, ez�ltal alkalmass� v�lva arra, hogy az uralkod� seg�t�je �s t�masza legyen, valamint, hogy az �llamszervez�sben szerepet v�llalhasson.