World-History
.::Men::.
 
.::Bejelentkezs::.
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
.::Ltogatk::.
Induls: 2005-12-04
 
.::A II. Vilghbor::.
 
.::A 3 testvrhaj::.
 
.::Keress::.

Google

 
.::Sztr::.

 
.::Boldog nvnapot::.
 
.::Ajnlatunk::.
E heti ajnlatunk:

//fishing.gportal.hu
<>
//balatonihorgaszat.gportal.hu

//world-money.gportal.hu
 
.::Teszt::.

Itt megoldhattok mindenfle teszteket, heti frisstssel.

A harmadik tesztet mr megfejtettk, itt a negyedik!:

Megadunk 8 szt!:

1. Szemirmisz fggkertje

2. Az Alexandriai vilgttorony

3. Az olimpiai Zeusz szobor

4. Kheopsz fra piramisa

5. Artemisz temploma Ephesszoszban

6. A pisai ferdetorony

7. Mauszlosz sremlke Halikarnasszoszban

8. A rhodoszi kolosszus

Melyik a kakukktojs s mirt?

 

A megoldst kldjtek el E-mailbe a kvetkez cmre, s mi rtkelni fogjuk max. 1 hten bell.

world-history@freemail.hu

Jutalamtok a helyes vlaszrt: A hnap ltogatja cmet kapjtok meg rte, mely az oldalon egsz hnapban fel lesz tntetve!

Zsombor, Pter

UI.: Ha jl krlnztek az oldalon, akkor minden krdsre megtalljtok a vlaszt.

 
A holdraszlls (1.rsz)

A Hold  kutatsnak trtnete

Ksztette: Vigh Zsolt 4.c

A Fldhz legkzelebb es bolyg a Hold, az emberek rdekldst mr a korai vszzadokban felkeltette. Az embereket a Hold felsznn lv rnykok izgattk a legjobban. A Fldn l npek a vilgnzet s kultra fggvnyben mst-mst vltek benne felfedezni. A tvol keleti npek egy rizst st nyulat, az eurpai npek egy tarisznyt lttak az rnykokban, a Vatikn vlemnye pedig az volt, hogy Szz Mria arckpe rajzoldik ki a bolyg felsznn. vszzadon keresztl, folytak a kutatsok. A tvcsvek fejldse, a rdi tvcsvek megjelense risi ugrst jelentett. Kiderlt, hogy az rnykok hegyvonulatok, a fehr foltok pedig sksgok. A sksgokat mretk szerint neveztk el tengereknek (mare, oceanus), tavaknak (lacus), blknek (sinus), s mocsaraknak (palus). A hegyeknek a fldi hegysgek nevt adtk, pl.: Alpok, Appenninek, magassgukra az rnykok hosszbl kvetkeztettek. Az id mlsval rjttek, hogy a Hold felsznn nincs vz, de a neveken nem akartak mr vltoztatni. A legnagyobb ugrst viszont az rkutats elindulsa jelentette. 1954-ben elindult a Szputnyik-1 a vilgrbe s ezzel elindult a versengs a kt vilghatalom kztt. A kutatsokat megpecsteltk a politikai indttatsok. Kezdetben a Szovjetuni vette kezbe az irnyt szerepet, s ez nagyon bntotta az amerikai nrzetet. gy a versengs egyre ersebb vlt, s az amerikaiak rszrl behozhatatlannak ltszott. A kt orszg mell egyetlen llam sem tudott beszllni, mert nem rendelkezett akkora anyagi httrrel.

A Szovjetuni holdkutatsa

A Szputnyik, s a Vosztok program sikerei utn, a DUMA egyik f kitzse az lett, hogy orosz legyen az els ember, aki a Holdra lp. Ennek elksztseknt elindtottk Holdkutat programjukat, a LUNA-t.

LUNA program:

Jelentse oroszul: Hold. Az 1959-ben indult program 1977-ig tartott. Ez alatt 24 holdszonda indult a Hold fel.

 3 fcsoportba lehet ket sorolni:

  1.            A Hold tls fel indul mholdak. (LUNA 1.-3.)
  2.            Holdautomatk (LUNA 9 -14)
  3.            Holdrobotok (LUNA 9-24)

I. Az els genercis szondk feladata az volt, hogy a Hold tls oldalra jussanak, s onnan fnykpeket kzvettsenek

  • Luna-1: az els Hold fel indtott rrakta. Feladata a Hold megkzeltse, a kozmikus sugrzs, a napszl tevkenysg s a Hold mgneses ternek vizsglata. A Luna-1 1362 kg tmeg hermetikusan zrt gmbtartly volt. A belsejben helyeztk el az elektronikus eszkzket, a mrberendezseket. A felletbl 6db rdiantenna llt ki, teht elg kezdetleges volt. 1959. janur 2-n indult el Bajkonurrl. A Hold tls oldalrl ksztett nhny kpet mg elsugrozta (ezek alig voltak hasznlhatak), de 597000 km magassgban nyomt vesztettk a Moszkvai irnytban.
  • Luna-2: 1959. szept. 12-n lttk fel. Hasonl volt a Luna1-hez, az volt a feladata, hogy becsapdjon a Hold felsznbe. A becsapdst a fldrl tvcsvekkel s a szondrl kzvettett kpekrl figyeltk meg.
  • Luna-3: 1959. okt. 2-n indult a Hold fel. A Hold krl 311 fordulatot tett meg, ekzben j minsg kpeket s folyamatos TV-kpet kzvettett a Fld fel. Az rszondval november elejn megszakadt a kapcsolat.
  • Luna-4.5.6.7.8: 1963-1965 kztt indtottk ket. Csak a Luna-8 tudta kutatsi tevkenysgt elindtani. Nhny kpet sikerlt a fldre lesugrozni, de kt nap utn megsznt az sszektetst.
  • Luna- 9: Az els olyan szonda, amely sima leszllst hajtott vgre. A fldre j minsg kpeket kzvettett. A kezdetleges gmbtartlyt, fkez s lasst berendezsekkel egsztettk ki.
  • Luna 10-11-12: Kettsmkds szonda volt. A berendezs Hold krli plyra llt, s kettvlt egy Luna 3-hoz hasonl, s egy Luna-9-hez hasonl szondkra.
  • Luna-13: Els szonda, amely panorma kpet sugrzott a fldre, s a hold srsgt tudtk mrni vele.
  • Luna 14-15: Teljesen sikertelen vllalkozs volt. Mindkett a holdba csapdott.
  • Luna-16: Feladata a Hold felsznre juttatni egy specilis mintavev frt, amely a holdmintt, egy zrt tartlyba helyezi, s azt a Fldre szlltja. Kt rszbl tevdtt ssze az oda- s a visszautat biztost berendezsbl. 1970. szept. 12-n indult, 5 nap mlva leszllt a Holdra, s mintt vve 21-n visszaindult a Fldre. A hozott minta slya mindssze 105g volt, amely eltrpl az Apollo 11 ltal hozott mennyisg mellett.
  • Luna-17: Olyan holdszonda, amely a Hold felsznre njr berendezst jutatott, a LUNAHOD-1-et. Feladata a Hold felletre, sima leszllssal eljutatni, egy mozg holdlaboratriumot. A berendezs kt rszbl llt, egy univerzlis szllt berendezsbl, s a tetejn elhelyezett Fldrl tvirnytssal mkdtetett robotbl. A szllt egysg kt oldaln sztnyithat s lehajthat vezet snprokat helyeztek el, amelyen a Lunahod -1 leereszkedhetett. A robot szles panorma kpeket ksztett, mrte a talaj fizikai, kmia mechanikai tulajdonsgait, rntgentvcsves s kozmikus sugrzsi vizsglatot tudott vgrehajtani. 1970 nov.17.-n indult s 11 hnapig mkdtt a hold felsznn.
  • Luna 18: Hasonl felpts robotot szlltott a Holdra, mint a Lunahod-1 csak az nem indult el gy a program sikertelennek bizonyult.
  • Luna-19: Holdszonda, amely mintegy 2 vig folytatta a Hold felszn s a krnyez kozmikus trsg kutatst. Feladata a talaj feldertse, kpek ksztse, gravitcis tr tanulmnyozsa, kozmikus sugrzs mrse. Felptse hasonl a Lunahod-1-hez csak nem szereltek al kerekeket. 1971. szeptember 8-n indult a Hold fel kb. 2 vig mkdtt. Ez alatt kb. 1000 fnykpet, s tbb szz adatot kldtt a Fldre. Sokig tjtsz llomst tlttt be a Lunahod-2 s a Fld kztt.
  • Luna-20: Holdszonda, amely talajmintt jutatott a Fldre a Hold hegyvidki terletrl. Felptse Luna 18-hoz hasonl, csak kiegsztettk visszatr egysggel. 1972. febr. 14-n indult, s febr. 25-n 50 kg kzettel trt vissza.
  • Luna-21:  Feladata a Holdra jutatni a Lunahod-1 ikertestvrt, a Lunahod-2-t. 1973. jan. 8-n indult Bajkonurrl, s a La Monnier krterben landolt. 5 napig zemelt, s ez alatt kb. 40 km utat tett meg.
  • Luna 22: Feladata a Luna-19-cel megegyez.
  • Luna-23: Egy holdszonda, amely a leszllskor megsrlt
  • Luna-24: A sorozat utols tagja. Amely holdmintt hozott a fldre. 1976. aug. 9-n indtottk el.

A Szovjetuni konkrtan ezt az egy a Holddal kapcsolatos programot indtotta, de ms programjaiban is rszt vettek a Hold kutatst clz feladatok. Ilyenek, pl.: Zond, Venyera, Szaljut 1-2-3-4-5-6, Mir. Az interkozmosz program keretben a Szaljut 6 fedlzetn Farkas Bertalan magyar rhajs is ksztett Hold fnykpeket. m szovjet illetve orosz rhajs a mai napig nem lpett a Holdra.

 

Az Amerikai Egyeslt llamok (USA) holdkutatsa

Az Usa-nak mr kezdetben 3 ves htrnnyal kellett indulnia, mer mikor k az Expoler-1-es rktjukat sikerlt fldkrl plyra lltani, mr az oroszok a Hold fel prbltk indtani raktikat. 1957-ig csak a haditengerszet foglalkozott a rakta technikval, ebben az vben viszont megalakult a NASA az Egyeslt llamok rrepls irnyt kzpontja. 1957 vgre megplt Cape Canaver (jelenlegi neve: J.F. Kennedy Space Center) Florida partjainl. 1958 tavaszn elindult a holdkutatsi program, de nem akkora lendlettel, mint az oroszoknl. A programot Pioneernek neveztk.

Pioneer Program

Jelentse ttr. Clja klnbz fajtj s tpus rszondk s mholdak indtsa a vilgrbe.

F csoportjai:

  1. Holdkutat mholdak
  2. Bolygkzi szondk
  3. Jupiter megkzeltsre, majd a naprendszer elhagysa

A holdkutat holdak a Pioneer 1-2-3-4 voltak. Cljuk Hold kzelbe berendezsek eljutatsa tudomnyos clbl.  Az akkori idszaknak ez technikailag tlmretezett program volt s clokat nem sikerlt vele elrni. Az els hrom mhold mg a Hold fel vezet ton megsemmislt, vagy vissza hullott a Fldre. Az 1959-ben indtott Piooner 4 jutott Hold kzelbe, de fnykpezgpe nem mkdtt. A Holdat 60000 km-re kzeltette meg, legnagyobb tvolsga 655000 km volt. A lgkrbe val belpskor elgett. A Pioneer program tbbi holdja tbb-kevesebb sikerrel megkzeltettek bolygkat, de a Hold programot a Ranger programban folytattk

A Pioneer program sikertelen kldetsei idejben kerlt az elnki szkbe John F. Kennedy. 1961-ben kijelente, hogy az Egyeslt llamok embert juttat a Holdra, s radsul az oroszok eltt. Hatalmas sszegeket pumpltak a Hold programba. 1963-as mernylet utn mindenki azt hitte, hogy lelltjk a Holdprogramot, de ennek ellenre mg nagyobb lendlettel vlt nemzeti ggy. Els lpse ennek a Ranger program volt.

Jonh F. Kennedy

Az Egyeslt llamok  elnke

Ranger program:

Jelentse tkeres: az els amerikai holdrakta tpus, amely elrte a Holdat. sszesen ez alatt 9 db raktt indtottak, de csak az utols hrom tekinthet sikeresnek. Az eredeti elkpzelsek szerint a Rangerek fkezett leszllst ksreltek volna meg, mi kzben egy szeizomtert tartalmaz tartlyt ejtettek volna a Hold felsznre.

  • Ranger 1-2-3-4-5-6: Wallops Islandrl indtottk ket 1961-tl. Szerkezetk egy hatszglet vzra plt, amelyre vidikon kamert. rdiadkat, antennkat, s mr mszereket teleptettek. A Hold fel vezet plyjukon nyitottk ki napelem tblikat. A Holdba val becsapds eltt ksztett kpek azonban egyltaln nem sikerltek.
  • Ranger -7: A kezdeti sikertelensgek utn nagy vltoztatsokat hajtottak vgre a rendszeren. Kivettk a fkezraktkat, amelyek sohasem indultak be, s teljes ervel csapdtak be a Holdba. 1964 jl. 30-n indtott szonda a 31-n kerlt hold kzelbe s becsapdsig kb. 4000 kpet sugrzott a fldre. Becsapdsi helye a Mare Cognitum volt.
  • Ranger-8: 1965. febr. 20-n trtn becsapdsa eltti 10 percben 7000 kpet sugrzott a fldre. Becsapdsi helye a Mare Tranqillitatis volt.
  • Ranger-9: 1965. prilis 24-n csapdott be az Alphonsus krter belsejbe. kb. 5000 fnykpet ksztett.

Az utols hrom rakta a Hold felsznrl kb. 17000 kp kszlt, a Hold hrom terletrl. A rangerek segtsgvel fedeztk fel a felleti mikrokrtereket. A gyjttt tapasztalatokat a Surveynor programban hasznltk fel.

Surveynor program:

Jelentse trkpsz. Els olyan Amerikai szonda sorozat, amely sima leszllst hajtott vgre, hasonl az oroszok Luna 9-15 sorozathoz. Az USA a surveynorok fedlzetn sznes kamerkat, talajmechanikai eszkzket szlltott a Holdra. A program mr szervesen elksztette az Apollo programot, s az megelz Lunar Orbitert. A surveynorokat Wallops Islandrl indtottk. A raktk felptst a Nasa s a Boeing cg fejlesztette ki. A szondk kb. 3 mter magasak voltak, hrom lbon lltak, s knny dralumminium vzuk volt. A vzra szereltk fel a kommunikcis eszkzket, a sznes TV kamerkat (ezek a szondk ksztettek elszr sznes felvteleket a Hold felsznrl), az akkumultorokat, s a talaj mechanikai eszkzket. A szlltsukat 3 fokozat Atlas-Centauri raktkkal vgeztk. A Holdra szllst hideggz tlts fkez raktk segtettk, majd a Hold felszntl nhny mterrel kikapcsoltk a fkez raktkat, s szabadesssel beleejtettk a Holdba ket, s kzben mrtk az gy keltett "holdrengseket". Az tkzs energijt az egymstl 120-ra elhelyezett rugalmas lb cskkentette. A leszlls utn a kamerk azonnal mkdni kezdtek. A kamerk nem vzszintesen, hanem fgglegesen voltak elhelyezve, s felettk egy forgathat tkr volt. A manipultor karok voltak a legfbb jtsok a melyek mestersges rengseket, tseket tudtak a felsznre mrni. A program keretben ht surveynort indtottak, de a 2. s 4. sikertelen volt.
  • Surveynor-1: 1966. jnius 28-n indult s jlius 2-n szllt le a Holdra. 12 napig mkdtt ez alatt kb.10000 kpet ksztett.
  • Surveynor-3: 1697. pr.  20-n landolt a Holdon. Kb. 1 hnapig mkdtt ez alatt tbb talajmechanikai vizsglatot vgzett manipultorval, 6300 kpet sugrzott a Fldre, s egy Holdfogyatkozs ideje alatt hmrskletmrseket vgzet.
  • Surveynor-5: 1967. szept. 11.-n szllt le a Holdra, a Nyugalom tengern. Kb.19000 kpet kldtt a fldre. Ezek a kpek nagyban meghatroztk az Apollo-11 leszllsi helyt.
  • Surveynor-6-7: Feladatuk azonos trsgben de kt klnbz helyzetbl kpeket kszteni, s geolgiamrseket kszteni.

A surveynor program ltal ksztett majdnem 100000 kp a hold pontos felleti feltrst, segtette el.

Lunar-Orbiter program

Jelentse: Hold krl kering. Feladata a Hold egsznek feltrkpezse. A NASA s a Boeing cg kzs fejlesztse. A klnbz plykon kering Lunar-Orbiterek a Hold felsznnek 97%-t  segtettk megismerni. 1966-1967-ben tt indtottak, s mindegyik sikeres volt. A surveynor program csak kis felleteket vizsglta, de az L.-O.-ek a teljes holdfelsznt. A kt program alapjn vlasztottk ki a lehetsges leszll helyeket az Apoll programhoz. A L.-O. alakja egy 1,5 tmrj henger, amelyhez nagymret napelem tbla kapcsoldik. A tartlyban helyeztk a helyzetstabilizl egysget, a kamert, s az akkumultorokat.

A Lunar- Orbiter 2 ltal ksztett teljes Hold kp

Alig 6 vvel Kennedy elnk bejelentse utn, a Nasa elindtotta a mai napig legtbb kutatt s cget foglalkoztat programjt az Apollo-t.

Apollo program

Az Apollo  program emblmja

Apollo egy kori grg isten neve, de jelenti az USA ltal tervezett s vgrehajtott holdkutatsi programot is, amelynek clja az 1969-70-es vekre az els rhajsoknak a Hold felsznre jutatsa. Ugyanezt a nevet viseli az rhaj rendszer is, amelynek a kifejlesztst a Holdprogram tette szksgess. A programra az USA kltsgvetse 25 millird dollrt irnyzott el, amelyet jcskn tllptek. A munklatokban 25000 kutatintzet, s kb. 400000 ember dolgozott a NASA s Boeing irnytsval. A program keretben 14 rrepls lett volna, de anyagi okokbl csak tizenegyet hajtottak vgre. Az els prbarepls 1966-ban mindssze tvnyi munka utn hajtottk vgre. A program keretben sszesen ngy elkszt ember nlkli replst hajtottak vgre, kt fld krli, kt hold krli, s hat Holdra szllst hajtottak vgre. Az Apollo rhajkat Cape Canaverrl (Kennedy Space Center) indtottk, hromlpcss Saturn-V. raktval. A megvalstst elvt W. Hohmann dolgozta ki.

Az Apollo hrom frszbl llt.

A 110 mter magas
Saturn-V. hordozrakta 
Az Apollo parancsnoki kabinja s a mszaki egysg
Az Apollo holdkomp kabinja s mszaki egysge

Az expedci ltalnos felptse:

  1. Indts Cape Canaverrl
  2. Fldkrli plyn az Apollo orrra veszi a holdkompot
  3. Holdkrli plyra lls
  4. A holdkomp elvlik az anyarhajtl
  5. A holdkomp holdat r
  6. rsta
  7. Visszatrs az anyarhajhoz.
  8. Flkrli plyra lls
 
A finn-szovjet hbor
 
Az I. Vilghbor
 
Ezen a napon...

Karbantarts miatt nem zemel! 

 
.::Szavazs::.
Lezrt szavazsok
 
rkutats
 
.::Id::.
 
.::Htrkp::.

Kis Htrkp

Kis Htrkp Magyarorszgrl
 
.::Linkek::.
 
rpd-hzi kirlyok
 
Legyen ez a kezdlapod!
Bellts Kezdlapnak!
 
We Site
World-History: A legjobb Vilg s Hadtrtnelemmel foglalkoz oldal!
 
Utols frissts

Utols frissts:

2006.12.31/12:34

 
Az iraki hbor
 
.::Hajzs::.
 
A Nagy Trtnelmi Korszakok
 
Mitolgia
 
Vallsok
 
GPS Geolda
 
Sztr
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints