* január 24. Összecsapások a tengeren Helgolandnál és Dogger Bank-nál. A brit Lion csatacirkáló súlyosan megsérül, a német Blücher elsüllyed.

* január 27. Az oroszok újra behatolnak Magyarország területére.

* február 4. A németek hadiövezetté nyilvánítják a brit vizeket. Bejelentik, hogy a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni.

* február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Az összecsapások német sikerrel végzõdnek.

* február 5. Osztrák-magyar ellentámadás a Kárpátokban.

* február 19. A britek hadihajókról ágyúzzák Gallipoli erõdjét.

* február 22. Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdet.

* március 9. A keleti fronton Grodno-nál a németek legyõzik az oroszokat.

* március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erõdjét; 120 ezer osztrák-magyar védõ esik fogságba.

* április 5. Francia offenzíva a Maas és a Mosel vidékén.

* április 13. Az osztrák-magyar erõk ismét kiûzik az oroszokat Magyarország területérõl.

* április 22. A németek a nyugati fronton, Ypern térségében elõször használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.

* április 25. Az angolok és a franciák partra szállnak a Dardanelláknál.

* április 26. Egy Londonban kötött titkos megállapodás értelmébenn Olaszország csatlakozik az antanthoz.

* május 2. Gorlicénél osztrák-magyar offenzíva indul; júniusban visszafoglalják Przemysl-t és Lemberget.

* május 4.. Olaszország felmondja a hármas szövetséget.

* május 7. Az U-20 német tengeralattjáró megtámadja a Lusitania nevû amerikai óceánjárót. A hajó elsüllyed, az Egyesült Államok elégtételt követel.

* május 10. Az elsõ Zeppelin-támadás London ellen.

* május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának.

* május 26. A Gallipolinál elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralitás elsõ lordját, Winston Churchill-t.

* június 11. A szerbek bevonulnak Tiranába.

* június 15. Az isonzói csata kezdete az olasz fronton. 29-én újabb támadást indítanak az olaszok.

* június 30. A központi hatalmak új offenzívát indítanak az oroszok ellen. Elõretörnek, de nem tudják kicsikarni a végsõ döntést.

* július 18 - augusztus 1.. A 2. isonzói csata. Az olaszok sikertelenül próbálják áttörni az osztrák-magyar védvonalat.

* július 20. A németek beveszik Radomot.

* augusztus 5. A németek elfoglalják Varsót, 15-én Kovnót.

* augusztus 21. Olaszország hadat üzen Törökországnak.

* augusztus 25. Francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban.

* augusztus 26. A Mackensen vezette német csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelország egészét elfoglalják a központi hatalmak.

* szeptember 4. A németek elfoglalják Grodno-t.

* szeptember 5-8. Hét ország baloldali szocialistáinak békeértekezlete a svájci Zimmerwaldban.

* szeptember 22. Sikertelül végzõdik a francia-angol offenzíva Artois-ban.

* október 5. Angol-francia partraszállás Szalonikiben.

* október 9. Osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot.

* október 14. Bulgária hadat üzen Szerbiának.

* október 18. A harmadik sikertelen olasz áttörési kísérlet az Isonzónál.

* október 23. Egy angol tengeralattjáró elsüllyeszti a Prinz Adalbert német hadihajót.

* október 29. Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.

* november 5. Bolgár csapatok elfoglalják Nist.

* november 8. A Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyeszti az Ancona olasz utasszállítót.

* november 10. A negyedik eredménytelen olasz támadás az Isonzónál.

* november 22. A törökök megverik a brit expedíciós hadtestet.

* november 25. Mackensen seregei gyõzelmet aratnak Rigómezõnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.

* december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Döntenek a Dardanellák kiürítésérõl.

* december 7. Károlyi Mihály gróf békeakció elindítása mellett száll síkra a képviselõházban.

* december 21. A Dardanellákról Szalonikibe szállítják az angol és francia csapatokat.

Forrás: Hadtörténeti Gyűjtemény (Szeged)