Nagy K�roly birodalma (768-814)

Charlemagne, m�sk�ppen Nagy K�roly 768-814. Kis Pepinnek �s feles�g�nek Bertradanak id�sebb fia. Az apja r�, �s testv�r�re Carlomanra hagyja a birodalmat. Ekkor m�g nem l�teznek a mai eur�pai n�pek, kevert n�pess�g �l a birodalom mindk�t fel�ben. K�roly nem akarja testv�r�t er�szakkal megfosztani hatalm�t�l, b�r annak a k�pess�gei sem teszik alkalmass�, hogy t�rsa legyen, m�sr�szt nem akar egy�ttm�k�dni sem tehets�ges testv�r�vel. K�roly bar�tai megoldj�k az uralkod� probl�m�j�t, Carlomant megm�rgezik. K�roly b�r sejti ki tehette, nem ind�t nyomoz�st testv�re gyilkosa megtal�l�s�ra - csak "mell�zi". 773-774-ben, Adrian p�pa k�r�s�re, megt�madja �s megh�d�tja lombardi�t. Saj�t ap�sa ellen kell h�bor�znia. - Bavari�t - bajororsz�got s�gora kir�lys�g�t 788-ban annekt�lja. A leghosszabb h�bor�ja, a sz�szok elleni, 772-ben indul �s 30-�vig tart. A briteknek is sok gondok okoz� sz�sz n�p n�metorsz�gban maradt fele, kem�nyen ellen�ll Nagy K�rolynak, �s a kereszt�nys�g tan�t�s�nak. Vitukit isten�k, akit egy �ri�si fa testes�t meg, nev�ben kereszt�ny temlomokat kolostorokat rombolnak le. Nagy k�roly bossz�b�l egy napon 4500 sz�sz foglyot v�geztet ki. Legh�resebb balsiker� hadj�rata, a 777-es hisp�niai. Feltehet�leg a biz�nci udvar intrik�jak�nt, felkin�lj�k neki a hajdani visigoth kir�lys�ghoz tartoz� ter�leteket. A �t beh�v� lev�l azonban a hamis, a spanyolok nem v�rj�k, az arabok pedig nem t�madj�k ugyan meg, tartanak a frankokt�l, de kereszt�ny telep�l�seket gy�jtanak fel, b�ntet�s�l. Mivel a k�zelben nem tal�lnak arab sereget, egyik alvez�re a baszkokat sejti a t�mad�s m�g�tt �s �nhatalm�lag r�t�mad a v�rosukra. K�roly mivel ut�npotl�s�t ez az �szszer�tlen l�p�s elv�gta, k�nytelen s�rg�sen visszavonulni. A f�sereget m�g �tengedik a baszkok, de az ut�v�det - amit a hib�z� alvez�r vezet, irgalmatlanul lem�sz�rolj�k. Err�l ir�dik azt�n a Roland �nek, az els� kereszt�ny h�sk�ltem�nyek egyike.

H�bor� a Magyarok ellen Az avarok ellen m�g a vet�lyt�rssal - Biz�nccal is �sszfog. 798-805-ben fiai vezette sereg megsemmis�t� veres�get m�r az avarok - azaz a magyarok - k�rp�t-medencei �llam�ra. Ez egy teljesen indokolatlan �s mind k�t f�l sz�m�ra k�ros hadj�rat. Az avar-magyarok egy r�sze m�r ekkor is kereszt�ny, Mondjuk fejedelem k�sz a kereszt�nys�g felv�tel�re, t�rit�ket k�r R�m�t�l �s K�rolyt�l, s�t ter�leteket enged �t a frank birodalomnak, ki�riti Ausztri�t, ahol a mai Wien hely�n, B�cs nev� er�s avar f�ldv�r volt. K�roly azonban minden baj ok�nak a R�mai Birodalom felboml�s�t l�tja - �s b�r a birodalmat a germ�nok szabdalt�k sz�t, a szem�ben a hunok - Etele a f�b�n�s. Megakarja semmis�teni a hunokat, t�r�t�k helyett, a fiai vezette sereget k�ldi r�juk. Elfoglalj�k �s kifosztj�k a avar-magyar sz�kv�rost, �s az elrabolt kincseket K�roly az egyh�znak aj�nd�kozza. Ez lef�kezi a kereszt�nys�g terjed�s�t a magyarok k�z�tt - �s a kalandoz� magyarok c�lpontj�v� teszi a megaj�nd�kozott templomokat, kolostorokat.

800-ban III.Leo p�pa Nagy K�rolyt a R�mai Birodalom cs�sz�r�v� koron�zza - ez �ltal a Nyugat-R�mai Birodalom felt�mad - K�roly el�rte a c�lj�t, egyenrang�v� v�lt vet�lyt�rs�val. A nagy vet�lyt�rs, Biz�nccal diplom�ciai csat�roz�sok folynak, �s Nagy K�roly t�mogat�s�val a P�pas�g meger�s�dik - R�m�ban cs�kken a biz�nci befoly�s, a keleti kereszt�nys�g nem tudja a nyugatit bekebelezni. R�ma - a p�pas�g el�sz�r Biz�nc r�v�n emelkedett felfel� - mikor az megsemmis�tette az Arian kereszt�nys�get - a frankok r�v�n kiker�l biz�nci f�gg�s al�l - �s fej�re n� a frank birodalom ut�dainak.( Francia kir�lys�g, N�met r�mai Cs�sz�rs�g. ) Hogy a hegem�ni�j�t a Duna ment�n meger�s�thesse, k�s�rletet tesz a Rajna �s a Duna �sszek�t�s�re. Ez a terve kudarcot val. Sokkal k�nnyebb dolga lenne, ha sz�vets�gre l�pne Biz�nc ellen az avarokkal, de birodalma most m�r �gy is nagyobb �s er�sebb, mint Biz�nc.   Nagy K�roly birodalm�nak n�veked�se

Nagy K�roly hal�la 806-ban 3 fi�ra - Pepin, Louis, �s Charles - k�v�nja hagyom�nyozni a birodalm�t - azzal a kik�t�ssel, hogy az egy �llam marad amelyet t�rsuralkod�k korm�nyoznak. Pepin �s Charles azonban 813 ban meghal - r�viddel ut�na pedig 814-ben maga K�roly is - �gy egyed�l Luis� lesz a cs�sz�ri c�m. A feud�lis anarchia azonban �jra elszabadul. Louis ki akarja testv�rei gyerekeit az �r�ks�gb�l z�rni, megindul a harc a birodalom�rt. Nagy K�roly k�s�rlete egy egys�ges eur�pai birodalom l�trehoz�s�ra �ppen saj�t ut�dain bukik meg.

A Frank Birodalom felboml�sa 814-840: Lajos "a kegyes" Nagy K�roly ut�da 833: Kopasz K�roly, Pepin, �s n�met Lajos, a Colm�ri csat�ban legy�zik Lajos "a kegyes"-t �s fi�t Lothart. 843: Verdun-i szerz�d�s Kopasz K�roly, n�met Lajos �s Lothar k�z�tt felosztja a Caroling birodalmat, Franciaorsz�g �s n�metorsz�g megsz�let�se - a n�pek Eur�p�ja megszil�rdul�sa. A nagy k�roly teremtette stabilit�s lehet�s�get adott az �n�ll� n�pek kifejl�d�s�re. N�metorsz�g nagyr�szt kev�ss� romaniz�l�dott ter�lete - germ�n nyelv� marad. It�liai germ�nok beolvadnak az olaszokba, a galliaiakb�l a gall-r�mai �slakokkal keveredve egy �jlatin - germ�n n�pess�g a francia sz�letik meg. A frank t�rzs egy r�sze - a n�met n�p, m�sik r�sze pedig a francia n�p r�sze lesz. 843-ban - m�g term�szetesen nem l�tezik sem francia sem n�met n�p. - a verduni egyezm�ny azonban felgyors�tja a k�z�pkori eur�pa n�peinek fejl�d�s�t. Az unokatestv�reit kisemmizni akar� Loth�r j�r a legrosszabbul, orsz�ga, az Olasz kir�lys�g tiszavir�g �let� lesz, a k�t er�sebb birodalom Franciaorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tt, r�la kapja a nev�t Lotharingia.

A nyugati kereszt�ny egyh�z az �n�ll� n�pek kialakul�s�t igyekszik g�tolni - a latin nyelv er�ltet�s�vel. A bibli�t szemben az ortodox egyh�zzal nem ford�tj�k le nemzeti nyelvekre, �s t�mogatj�k az eg�sz Eur�p�t egy uralkod� alatt egyes�teni akar� t�rekv�seket is. Ez al�l a p�pas�g �s a keleti-frank, azaz n�met birodalom �s a p�pas�g k�z�tti harc lesz csak a kiv�tel. Mind a francia kir�lyok - mind a n�met kir�lyok megpr�b�lj�k uralmuk - befoly�suk al� vonni R�m�t. A Frank Birodalom ter�let�n a mai orsz�gok k�z�l Franciaorsz�g Olaszorsz�g, N�metorsz�g mellett Hollandia, Belgium, Luxemburg, Sv�jc, �s Ausztria osztoznak - a kontinent�lis Nyugat-Eur�pa orsz�gai. Szint�n kelta-r�mai, majd germ�n eredet� orsz�gok az ib�riai f�lsziget orsz�gai, Portug�lia, �s Spanyol orsz�g - ezek is �r�k�sei mind a kelta, mind a r�mai �s germ�n hagyom�nyoknak, mint ahogyan Anglia is. Sk�cia, Wales �s �rorsz�g ezzel szemben tiszta kelta ter�let, mint ahogy Skandin�via orsz�gai - a finnek kiv�tel�vel a germ�n - viking vil�g �r�k�sei. Magyarorsz�g egy eg�szen idegen keleti elem Eur�p�ban - a hunok, avarok ut�da, a szl�v �llamok pedig kisebb r�szben R�ma �s nagyobb r�szben Biz�nc �r�k�sei. Ez a sokf�le forr�sb�l t�pl�lkoz� eur�pai kult�ra soksz�n�s�g�nek forr�sa. Ez volt az, amely az eur�pai fejl�d�st felgyors�totta - szemben a K�n�ra jellemz� lass� fejl�d�ssel. Ez egyr�szt viharos, h�bor�kkal teli eur�pai t�rt�nelmet is jelentett, ami�rt cser�be egy nagyon gazdag kult�r�t kaptunk. Ez az Eur�pa nem j�hetett volna l�tre Nagy K�roly stabiliz�l� egys�ges�t� t�rekv�sei n�lk�l - de akkor sem, ha ezek sikeresebbek lesznek. Ezt a gazdags�got feladnunk nem is szabad - csak a h�bor�z�sr�l kellene leszoknunk.