ARZ Art�r von Straussenburg (1857-1935)

Erd�lyi sz�sz sz�rmaz�s� magyar t�bornok. 1876-t�l fogva katona, 1904-tõl t�bornok. Budapesten dand�r-, Miskolcon hadoszt�lyparancsnok, majd a vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vetõen a kassai VI. hadtest vezetõje. D�ntõ �rdemei voltak a limanovai csata megnyer�s�ben. Harcolt a gorlicei �tt�r�s idej�n, r�szt vett Breszt-Litovszk elfoglal�s�ban. 1916-ban az 1. hadsereg parancsnoka, egys�ge Erd�ly v�delm�t l�tta el a rom�n erõkkel szemben. 1917-ben vez�rezredess� nevezik ki, �s õ lesz az osztr�k-magyar vez�rkari fõn�k. Ebben az �vben magyar b�r�i c�met is kap. A h�bor� ut�n nyugd�jba vonult. B�csben �lt, de 1933-ban magyar �llampolg�rs�got kapott, �s Budapestre k�lt�z�tt.

BALFOUR, Arthur James (1848-1930)

Brit politikus, 1902 �s 1905 k�z�tt minisztereln�k. 1874-tõl k�pviselõ. Lord Salisbury (aki egy�bk�nt a nagyb�tyja volt) korm�nyaiban t�bb fontos poz�ci�t is bet�lt�tt. 1892 �s 1894 k�z�tt az ellenz�k vez�re. A harmadik Salisbury-kabinetben egyre nagyobb befoly�sra tett szert, 1902-ben õ lett a minisztereln�k. 1904-ben szerzõd�st k�t Franciaorsz�ggal (Entente Cordiale). 1905-ben lemond�sra k�nyszer�l, de 1911-ig a konzervat�vok p�rtvez�re marad. 1915-ben ker�l �jra reflektorf�nybe: Asquith korm�ny�ban (Churchill ut�dak�nt) az admiralit�s elsõ lordja lesz. Az 1916 v�g�n kibontakoz� politikai kr�zis idej�n Lloyd George t�bor�hoz csatlakozik, az õ kabinetj�ben lesz k�l�gyminiszter, de nem tud t�l sok befoly�st gyakorolni a h�bor�s politik�ra. 1917-ben viszont k�zreadja az �n. Balfour-nyilatkozatot, melyben a britek kinyilv�n�tj�k egy zsid� �llam l�trehoz�s�nak lehetõs�g�t. 1918 szeptember�ben elutas�tja a Monarchia b�kejavaslat�t. A h�bor� ut�n s�rgeti a Magyar Tan�csk�zt�rsas�g elleni intervenci�t, valamint a rom�n k�vetel�sek teljes�t�s�t. A k�sõbbiekben k�tszer volt korm�nytag, 1922-ben gr�fi rangot kapott.

BEATTY, David (1871-1936)

Brit tengernagy. Fiatalon l�pett a tenger�szet k�tel�k�be, �s gyorsan, l�tv�nyosan �vel� karrierel indult el a tiszti p�ly�n. 1896-98-ban Afrik�ban, az 1900-as boxerl�zad�s idej�n K�n�ban szolg�lt. Ebben az �vben, 29 �ves kor�ban kapit�nyi rangot kapott, a tisztek ezt a fokozatot �tlag 43 �vesen �rt�k el. Egyik f� patr�nusa volt, aki miut�n az admiralit�s els� lordja lett, titk�r�v� nevezte ki Beatty-t. 1913-ban a cirk�l�k parancsnoka lett, �s e min�s�g�ben harcolt a helgolandi �s a Dogger Bank-i csat�kban. Szint�n ezt a beoszt�st viselte 1916. m�jus 31-�n a j�tlandi (skagerraki) �tk�zetben, amikor cirk�l�ival meg�tk�z�tt a nemet haj�rajjal, �s csatahaj�i el� csalta �ket, b�r k�zben jelent�s vesztes�geket szenvedett el. Az �sszecsap�s ut�n �t tekintett�k a csata h�s�nek, �s 1916 v�g�n r�b�zt�k a nagy flotta vezet�s�t. 1919 �s 1927 k�z�tt a haditenger�szet vez�rkari f�n�kek�nt egy kisebb, de modernebb flotta ki�p�t�s�n dolgozott.

BELOW, Fritz Wilhelm Theodor Karl von (1853-1918)

N�met t�bornok. Az elsõ vil�gh�bor�ban harcolt a Mazuri-tavakn�l, majd a nyugati frontra ker�lt parancsnoks�ga al�. J� benyom�st keltett a somme-i csata sor�n, ez�rt parancsnoki megb�z�st kapott az Aisne ment�n lefolyt �tk�zetben. Vezet�s�vel dolgozt�k ki a hadsereg �j kik�pz�si met�dus�t, melyre nagyban t�maszkodtak a h�bor�ban a csapatok ir�ny�t�s�n�l, �s arra �p�lt a k�sõbbi Reichswehr kik�pz�si rendszere is.

BELOW, Otto Ernst Vinzent Leo von (1857-1944)

N�met t�bornok. 1887-ben v�gzett a hadiakad�mi�n. K�l�nb�zõ parancsnoki posztokon szolg�lt, 1914-ben az 1. tartal�khadtest parancsnoka. A h�bor� sor�n t�bb fronton is megfordult, r�szt vett a tannenbergi csat�ban, harcolt a Mazuri-tavakn�l. 1915 sor�n a kurlandi erõk parancsnoka, 1916-ban Maced�ni�ban ir�ny�tja a Below-hadseregcsoportot. 1916-17-ben a francia fronton a 6. hadsereg vezetõje, 1917-ben az olasz fronton is szolg�l, majd a harcok befejezt�ig ism�t nyugaton parancsnokol.

BETHMANN HOLLWEG, Theobald Theodor Friedrich Alfred von (1856-1921)

N�met politikus, 1909 �s 1917 k�z�tt kancell�r. Jogot v�gzett, k�sõbb politikusi p�ly�ra l�pett. 1905-tõl Pororszorsz�g, k�t �vvel k�sõbb a birodalom bel�gyminisztere lett. 1909-tõl kancell�r. Politikai d�nt�seit nagyban meghat�rozta a hadsereg befoly�sa, mely sokszor szem�lyes �rz�sein �s v�lem�ny�n is fel�lkerekedett. T�bbsz�r siker�lt komoly nemzetk�zi konfliktusokat elh�r�tania, legnagyobb k�lpolitikai siker�nek a Balk�n-h�bor� eszkal�l�d�s�nak megakad�lyoz�s�t tartj�k. Kev�sb� volt er�lyes 1914-ben. Mivel a Monarchia �s Szerbia k�z�tt kialakult v�ls�gba nem avatkozott bele, sokan felvetik a felelõss�g�t az elsõ vil�gh�bor� kit�r�s�vel kapcsolatban. K�sõbb t�bbsz�r meghajolt a h�bor�t folytatni k�v�n�k akarata elõtt, de 1916-ban ellenezte a korl�tlan tengeralattj�r�-h�bor�t, mivel l�tta, hogy az USA beavatkoz�sa d�ntõen megv�ltoztatn� az erõviszonyokat. 1917-ben egyre �lesebb ellent�tei t�madtak a katonai k�r�kkel, �s ennek k�vetkezt�ben j�liusban lemondott.

BOROEVIC VON BOJNA, Svetozar (1856-1920)

Horv�t sz�rmaz�s� osztr�k-magyar t�bornagy. Az elsõ vil�gh�bor� elej�n hadtesparancsnok, majd a K�rp�tokban az osztr�k-magyar 3. hadsereg parancsnoka. Jelentõs szerepe volt a Gorlice-Tarnow t�rs�g�ben v�grehajtott �tt�r�sben. 1915 k�zep�tõl az olasz frontra ker�lt, ahol n�met   t�bornokkal 1917 okt�ber�ben Caporetto-n�l �tt�ri az olasz �ll�sokat. 1918-ban t�bornagyi kinevez�st kap, a piavei csata idej�n a Monarchia csapatainak fõparancsnoka.

B�HM-ERMOLLI, Eduard (1856-1941)

Osztr�k t�bornagy. A katonai akad�mi�t elv�gezve 1875-t�l szolg�lt tisztk�nt. K�l�nb�z� csapatbeoszt�sokat l�t el, 1907-t�l t�bornok. A h�bor� sor�n a 2. osztr�k-magyar hasdsereg parancsnoka. El�sz�r Szerbi�ban, 1914 augusztus�t�l az orosz fronton szerepel. Mineden jelent�sebb hadm�veletben r�szt vesz, harcol a lvovi �s a gorlicei �tk�zetekben, jelent�s szerepe van 1916-ban  t�mad�s�nak, 1917-ben a -offenz�v�nak a meg�ll�t�s�ban. A harctev�kenys�g felf�ggeszt�se ut�n megsz�ll� feladatokat l�t el. 1918 m�jus k�zep�t�l rendelkez�si �llom�nyba helyezik.

BRIAND, Aristide (1862-1932)

Francia politikus. �sszesen 11-szer volt minisztereln�k, 26-szor k�l�nb�zõ t�rc�k minisztere. Jogot tanult, r�vid ideig �gyv�dk�nt �s �js�g�r�k�nt dolgozott, majd politikai p�ly�ra l�pett. 1902-tõl hal�l�ig a k�pviselõh�z tagja. Jelentõs szerepe volt az egyh�z �s az �llam sz�tv�lszt�s�nak kidolgoz�s�ban �s v�grehajt�s�ban. 1915. okt�ber 29-tõl ut�da a korm�nyfõi poszton, egy�ttal k�l�gyminiszter is. A balk�ni hadj�rat kudarca miatt 1917 m�rcius�ban t�vozott posztj�r�l, �s kiss� a politikai �letbõl is visszavonult. Lelkes t�mogat�ja volt a N�psz�vets�gnek. 1925-ben a locarn�i egyezm�ny, 1928-ban a Briand-Kellogg paktum megk�t�s�ben j�tszott meghat�roz� szerepet. 1926-ban Gustav Stresemann-nal megosztva Nobel-b�ked�jat kapott. 1930-ban s�krasz�llt az egys�ges Eur�pa elve mellett. 1932-ben sikertelen�l indult az eln�kv�laszt�son. Ezut�n visszavonult, majd hamarosan elhunyt.

BRUSZILOV, Alekszej Alekszejevics (1853-1926)

Orosz t�bornok. Elõsz�r az 1877-78-as orosz-t�r�k h�bor�ban h�vta fel mag�ra a figyelmet. 1914-ben a 8. hadsereg parancsnoka, 1916-ban fõparancsnok a d�lnyugati fronton. E minõs�g�ben nagyszab�s� offenz�v�t tervezett �s hajtott v�gre Gal�ci�ban �s Bukovin�ban az osztr�k-magyar illetve a n�met vonalak ellen. Ez volt az elsõ vil�gh�bor� egyetlen sikeres nagy orosz t�mad�sa. A bolsevik forradalom ut�n csatlakozott a V�r�s Hadsereghez (1920), a lovass�g fõfel�gyelõje volt 1923-24-ben, de mivel csak adminisztrat�v munk�t l�tott el, �s parancsnoki feladatot nem kapott, visszavonult.

BURI�N Istv�n (1851-1922)

Politikus, diplomata, miniszter. 1872-tõl teljes�tett diplom�ciai szolg�latot, alkonzuli, konzuli �s k�veti posztot is bet�lt�tt t�bb orsz�gban is. 1903 �s 1912 k�z�tt k�z�s p�nz�gyminiszter. E minõs�g�ben jelentõs befoly�sa volt Bosznia-Hercegovina �gyeire, õ k�sz�tette el a tartom�ny annekt�l�s�nak terv�t. 1913-15-ben a kir�ly szem�lye k�r�li miniszter Tisza Istv�n m�sodik korm�ny�ban, nagyban meghat�rozva annak k�lpolitikai ir�nyvonal�t. Ellenezte a h�bor�t, de annak kirobban�sa ut�n a hat�rozott fell�p��s h�ve volt. 1915-16-ban k�z�s k�l�gyminiszter. Megpr�b�lta megg�tolni Rom�nia �s Olaszorsz�g hadbal�p�s�t, mindkettõt sikertelen�l. tr�nra ker�l�se ut�n a k�l�gyi t�rca ir�ny�t�sa helyett p�nz�gyminiszter lesz. 1918 �prilisa �s okt�bere k�z�tt ism�t k�l�gyminiszter. Megpr�b�l kompromisszumos b�k�t k�tni, �m miut�n javaslat�t az amerikai korm�ny elutas�tja, lemond, �s ezut�n m�r nem is politiz�l tov�bb.

B�LOW, Karl Wilhelm Paul von (1846-1921)

N�met marsall. Harcolt a porosz-osztr�k �s a porosz-francia h�bor�ban is. 1877-ben a vez�rkarhoz ker�lt, k�sõbb k�l�nb�zõ parancsnoki posztokat t�lt�tt be. A h�bor� kit�r�sekor �tvette az 1. �s 2. hadsereg parancsnoks�g�t, t�bb �tk�zetben is r�szt vett, a marne-i csat�ban visszavonul�sra k�nyszer�lt. A vez�rkar visszarendelte, Koblenzben �s Luxemburgban szolg�lt. 1914 v�g�n reaktiv�lt�k, a k�vetkezõ �v janu�rj�ban marsallbotot kapott. �prilisban rossz eg�szs�gi �llapota miatt visszavonult.

BYNG, Julian Hedworth George (1962-1935)

Brit t�bornok. Egy t�bbgener�ci�s katonacsal�d legifjabb tagjak�nt 1883-ban maga is a hadsereg k�tel�k�be l�pett. El�sz�r a b�r h�bor�ban mutatkoztak meg k�pess�gei. 1914-ben Egyiptomban teljes�tett szolg�latot, de hamarosan Franciaorsz�gba rendelt�k. K�s�bb fel�gyelte a sulvai evaku�ci�t Gallipolin�l, majd 1916-ban ism�t Franciaorsz�gba ment, ahol a kanadai hadtest parancsnoka lett. 1917 �prilis�ban az � csapatai foglalt�k el Arras mellett a r�g�ta sikertelen�l ostromlott Vimy-hegygerincet. J�niust�l a 3. angol hadsereg vezet�je, Cambrai-n�l � ir�ny�totta a t�rt�nelem els� harckocsit�mad�s�t. 1918-ban egys�gei �tt�rt�k a Hindenburg-vonalat. A h�bor� ut�n Kanada f�korm�nyz�ja, k�s�bb London rend�rf�kapit�nya volt.

C

CADORNA, Luigi (1850-1928)

Olasz t�bornok. Katonacsal�db�l sz�rmazott, õ maga is ezt a hivat�st v�lasztotta. 1914-ben az olasz hadsereg vez�rkari fõn�ke lett, megpr�b�lta moderniz�lni a haderõt, egyben felk�sz�teni azt egy h�bor�ra. Az olasz hadbal�p�st k�vetõen az alpesi frontra ker�lt, ahol t�bb-kevesebb sikerrel harcolt. Tizenegy csat�t vez�nyelt az Isonz�n�l, egyes t�mad�sai sikeresek voltak, m�skor õ �ll�totta meg az osztr�k-magyar sereget. A 12. isonz�i csat�ban (1917 okt�ber�ben) a n�met seg�ts�ggel t�mad� Monarchia Caporetto-n�l megsemmis�tõ veres�get m�rt az olaszokra, a kudarc j�r�szt Cadorna hib�inak k�vetkezm�nye volt, ez�rt visszah�vt�k. Versaillesbe k�ldt�k, de hamarosan a sz�vets�ges katonai tan�csb�l is hazarendelt�k. A szak�r�k szerint azokat a buktat�kat nem tudta elker�lni, melyek a legt�bb sikertelen elsõ vil�gh�bor�s parancsnokot jellemezt�k. Arrog�ns �s r�tarti volt, nehezen l�tes�tett kapcsolatot a beosztottaival, �s nehezen �rtette meg al�rendeltjeit.

CASTELNAU, Noel Marie Joseph Edouard de Curieres de (1851-1944)

Francia t�bornok. A katonai akad�mia elv�gz�s�t k�vetõen harcolt az 1870-71-es francia-porosz h�bor�ban. K�sõbb jobb�ra a vez�rkarn�l teljes�tett szolg�latot, a francia mozg�s�t�si terveken dolgozott. Az elsõ vil�gh�bor� kit�r�sekor a II. hadsereg parancsnoka volt Lotaringi�ban. Miut�n t�mad�sait visszavert�k, sikerrel v�dte meg Nancy v�ros�t. 1915 nyar�n a n�gz hadseregbõl �ll� k�z�psõ hadseregcsoport parancsnoka lett, �s szeptemberben egy r�szben sikeresnek nevezhetõ t�mad�st ir�ny�tott. Decemberben vez�rkari fõn�k�v� nevezt�k ki. 1916 febru�rj�ban az orstromlott Verdun megseg�t�s�re k�ldt�k. Miut�n  lett a nyugati front parancsnoka, Oroszorsz�gba ment egy katonai misszi� keret�ben. Visszat�r�s�t k�vetõen 1918-ban �jra egy hadseregcsoport felett parancsnokolt Lotaringi�ban a h�bor� v�g�ig.

CHURCHILL, Sir Winston Leonard Spencer (1874-1965)

Brit politikus, miniszter, minisztereln�k. Katonai akad�mi�t v�gzett Sandhurst-ben. A lovass�gn�l szolg�lt, majd 1899-ben t�vozott a hadseregbõl. A m�sodik b�r h�bor� idej�n haditud�s�t�. 1900-ban konzervat�v sz�nekben beker�l az als�h�zba, de 1904-ben �t�l a liber�lisokhoz. 1908-t�l 1910-ig kereskedelmi, 1910-11-ben bel�gyminiszter. 1911-tõl az admiralit�s elsõ lordja. E minõs�g�ben akt�van k�sz�ti a flott�t a h�bor�ra, sõt, 1914-ben m�g a had�zenet elõtt riad�ztatja azt, jelentõs strat�giai elõnyt biztos�tva a haditenger�szetnek. A Dardanell�k elleni sikertelen akci� ut�n lemondott. Ezut�n egy ideig a fronton szolg�lt, majd 1917-19-ben hadianyag-ell�t�si miniszter. A h�bor� ut�n is k�l�nb�zõ miniszteri posztokat t�lt�tt be. Miut�n 1922-ben elvesztette mand�tum�t, r�videsen visszat�rt a konzervat�v p�rtba. 1924-tõl �jra k�pviselõ.

CLEMENCEAU, Georges Benjamin (1841-1929)

Francia politikus, minisztereln�k. Eredetileg orvos volt, de hamar elkezdett politiz�lni, �s mint �js�g�r�-szerkesztõ is jelentõs befoly�ssal rendelkezett. Ezt bizony�tja az is, hogy t�bb korm�ny buk�sa vezethetõ vissza a lapjaiban megjelent egy-egy publik�ci�ra. Ez�rt, �s �llhatatos politiz�l�s�rt kapta a "Tigris" g�nynevet. Alapvetõen meghat�rozta politik�j�t a n�metekkel szemben val� fell�p�s. Ellenezte az 1871-es b�keszerzõd�st, t�mogatta a revansista ir�nyzatokat. 1906-ban bel�gyminiszter, majd miniszterlen�k is, eg�szen 1909-ig, erre az idõszakra a britekkel val� sz�vets�g szorosabbra fûz�se jellemzõ. K�sõbb a szen�tusban a fegyverkez�s fokoz�s�t s�rgette. 1914-tõl bel�gyminiszter, 1917 november�tõl ism�t minisztereln�k. Mozg�s�totta az orsz�g minden tartal�k�t, siker�lt kereszt�lvinnie fõparancsnokk� val� kinevez�s�t, ez�ltal a hadmûveletek �sszehangol�s�t. A h�bor�t lez�r� b�ket�rgyal�sokon N�metorsz�g min�l jelentõsebb meggyeng�t�s�t akarta kereszt�lvinni, de nem val�sult meg minden elk�pzel�se. K�z�p-Eur�p�ban viszont erõs francia befoly�st siker�lt kialak�tania a trianoni b�keszerzõd�s keretein bel�l. 1920-ban veres�get szenvedett az eln�kv�laszt�son. Lemondott minisztereln�ki posztj�r�l is. �s visszavonult a politik�t�l.

CONRAD VON H�TZENDORF, Franz Xaver Josef (1852-1925)

Osztr�k t�bornagy. 1871-tõl szolg�lt a hadseregben. Magasan k�pzett katonatiszt volt, oktat�i munk�t is v�gzett. 1906-ban Ferenc Ferdin�nd javaslat�ra õ lett a Monarchia vez�rkari fõn�ke. Alapelve az volt, hogy a hadseregnek egy Szerbia �s Olaszorzs�g elleni prevent�v h�bor�ra kellene k�sz�lnie. 1911 v�g�n lev�ltott�k, de a k�vetkezõ �v december�ben visszahelyezt�k posztj�ra. Az elsõ vil�gh�bor� kit�r�se ut�n õ tervezte a Monarchia hadmûveleteit. A szak�rtõk szerint kiv�l� katonai elk�pzel�sei voltak, de nem �llt kellõ sz�m� haderõ a rendelkez�s�re, �s a politikai viszonyokat sem tudta kellõen figyelembe venni. T�bb kudarccal v�gzõdõ v�llalkoz�sa ut�n egyre ink�bb n�met seg�ts�gre szorult, �s ez befoly�s�nak cs�kken�s�vel is j�rt.  tr�nral�p�se ut�n menesztette Conradot, aki ezut�n az olasz fronton egy hadseregcsoportot ir�ny�tott.

CZERNIN, Ottokar (1872-1932)

Cseh sz�rmaz�s� osztr�k-magyar politikus, diplomata, k�l�gyminiszter. Jogi egyetemet v�gzett, majd hamarosan diplom�ciai paly�ra l�pett. T�bb orsz�gban is szolg�lt, 1913 �s 1916 k�z�tt bukaresti k�vetkent megpr�b�lta megakad�lyozni Rom�nia hadbal�p�s�t. IV.K�roly tr�nral�p�se ut�n k�z�s k�l�gyminiszter lett. F� c�lja, a Monarchi�nak a h�bor�b�l val� kil�ptet�se nem siker�lt, b�r erre t�bb k�s�rletet is tett. 1917-ben a n�met sz�vets�ges nyom�s�ra hozz�j�rult a korl�tlan tengerelattj�r�-hadvisel�s bevezet�s�hez. 1918-ban nagy szerepe volt az Ukrajn�val, Oroszorsz�ggal �s Rom�ni�val megk�t�tt b�keszerz�d�sek tet� al� hoz�s�ban. 1918 �prilis�ban lemondott. A h�bor� ut�n egy ideig osztr�k k�pvisel� volt, 1924-ben visszavonult.

DANKL, Viktor (1854-1941)

Osztr�k-magyar t�bornok. 1874-t�l hivat�sos tiszt. Dolgozott a vez�rkarn�l is. A k�z�s hadseregben t�bb dand�rnak is volt a parancsnoka. 1907-t�l hadtestparancsnok Z�gr�bban, 1912-t�l ugyanezen beoszt�s mellett Innsbruck vez�nyl� t�bornoka, valamint Tirol �s Vorlaberg tartom�nyok katonai parancsnoka. Az els� vil�ghabor� elej�n az 1. k�z�s hadsereg parancsnoka az orosz fronton. Augusztus v�g�n a krasniki csat�ban megveri az oroszokat. Szerepet v�llal a gorlicei �tt�r�sben. Az olasz had�zenetet k�vet�en 1915 m�jus�t�l ism�t Tirolba helyezik. Kezdetben a v�delmet szervezi, majd 1916 m�jus�ban a 11. hadsereg parancsnokak�nt a d�l-tiroli offenz�va r�sztvev�je. R�viddel ezut�n betegs�ge miatt visszavonul.

DOUGLAS, Sir Charles Whittingham Horsley (1850-1914)

Brit t�bornok. 19 �vesen l�pett be a hadseregbe. Harcolt Afganiszt�nban (1879-80), a b�r h�bor�ban (1881), Szud�nban (1884), majd ism�t D�l-Afrik�ban (1899-1901). 1904-t�l a had�gyminiszt�riumban dolgozott. 1912-ben a honi hader�k szeml�l� t�bornok�v� nevezt�k ki. 1914-ben vez�rkari f�n�k lett. Ugyanazon �v okt�ber�ben bek�vetkezett hal�l�ig Kitchener munkat�rsak�nt a had�gyminiszt�riumban dolgozott.

ESTERH�ZY M�ric (1881-1960)

Politikus, minisztereln�k. Jogot v�gzett Budapesten �s Oxfordban. 1906 �s 1918 k�z�tt k�pviselõ. A h�bor� elej�n husz�r fõhadnagy a szerb �s az orosz fronton. 1917. j�nius 15-�n, Tisza Istv�n buk�sa ut�n minisztereln�k. Megpr�b�lt IV. K�roly k�v�ns�gainak megfelelõen politiz�lni, de mivel fõ programpontj�t, a v�laszt�jogi reformot sem tudta kereszt�lvinni, augusztus 20-�n lemondott. K�sõbb Wekerle korm�ny�ban t�rca n�lk�li miniszter. 1918 �s 1931 k�z�tt nem politiz�lt, 1931-1944 k�z�tt ism�t parlamenti k�pviselõ, K�llay Mikl�s h�ve. 1944-ben a nyilasok deport�lt�k, 1951-ben a kommunist�k kitelep�tett�k. 1956-ban k�lf�ldre t�vozott, B�csben hunyt el.

FALKENHAYN, Erich von (1861-1922)

N�met t�bornok. Porosz katonacsal�db�l sz�rmazott, �s maga is ezt a hivat�st v�lasztotta. Kiv�lasztott�k a tenger�szeti akad�mia hallgat�i k�z�, majd egy n�met katonai misszi� tagjak�nt K�n�ba ker�lt, ahol felh�vta mag�ra a cs�sz�r figyelm�t is. 1911-ben hadtestparancsnok, 1913-ban t�bornoki kinevez�s�vel egyidejûleg had�gyminiszter is. 1914-tõl Moltke ut�dak�nt a vez�rkari fõn�k tiszt�t is bet�lt�tte. Sikeresebb volt, mint elõdje, a szak�r�k szerint egy�rtelmûen j� d�nt�st hozott, amikor a n�met erõk z�m�t a keleti frontra �sszpontos�totta. Az 1916 febru�rj�ban Verdun-n�l elszenvedett veres�g viszont az õ sz�ml�j�ra is �rhat�, augusztusban m�r nem õ a vez�rkari fõn�k. A h�bor� tov�bbi idõszak�ban Rom�ni�ban, a Kauk�zusban �s Litv�ni�ban hadseregparancsnok.

I. FERDIN�ND (1861-1948)

A modern Bulg�ria els� c�rja. A Sz�sz-Coburg-Gotha h�zb�l sz�rmaz� Ferdin�nd 1887-ben lett Bulg�ria fejedelme. Kezdetben Sztambolov minisztereln�kkel osztotta meg a hatalmat, majd annak buk�sa (1894) ut�n gyakorlatilag egymaga ir�ny�totta az orsz�got. 1908-ban deklar�lta Bulg�ria elszakad�s�t az Oszm�n Birodalomt�l, �s felvette a c�ri c�met. Szerette volna a Balk�n �gyeit is ir�ny�tani, kezdem�nyezte a Balk�ni Liga l�trehoz�s�t. Az els� balk�ni h�bor� sor�n m�g a T�r�korsz�g elleni sz�vets�gesekk�nt harcol� Bul�ria, Szerbia �s G�r�gorsz�g nem tudtak megegyezni a szerzett ter�letek feloszt�s�nak k�rd�s�ben. Az ut�bbi k�t �llam Rom�ni�val egy�tt a m�sodik balk�ni h�bor�ban legy�zte Bulg�ri�t. Ennek a veres�gnek nagy szerepe volt abban, hogy Ferdin�nd N�metorsz�ggal �s a Monarchi�val sz�vetkezett az I. vil�gh�bor�ban. Az �jabb vesztett h�bor�t k�vet�en Ferdin�ndot lemondatt�k fia, III. Borisz jav�ra. �lete h�tral�võ szakasz�ban N�metorsz�gban �lt

FERENC FERDIN�ND (1863-1914)

Osztr�k �s magyar tr�n�r�k�s. Rudolf hal�l�t k�vetõen, 1896-ban lett a tr�n v�rom�nyosa. mark�ns, �n�ll�, c�lrat�rõ politik�t folytatott, melynek egyik sarokk�ve volt a magyar befoly�s cs�kkent�se. A dualista Monarchia helyett (a magyar szerepet cs�kkentendõ) trialista �llamot k�pzelt el a d�lszl�v ter�letek auton�mi�j�nak l�trehoz�s�val. K�lpolitik�j�ban agressz�v, militarista ir�nyvonalat k�pviselt. 1914. j�nius 28-�n egy hadgyakorlaton vett r�szt Szarajev�ban, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista di�k feles�g�vel egy�tt meggyilkolta. A mer�nylet �r�gyet szolg�ltatott az I. vil�g�h�bor�v� kisz�lesedõ ellens�gesked�sek megind�t�s�hoz.

N�met t�bornok, eln�k. Csal�dj�ban a katonai trad�ci�k a XIII. sz�zadig vezethetõk vissza. A porosz katonatiszt r�szt vett az 1866-os osztr�k-porosz h�bor�ban, majd az 1870-71-es franci�kkal v�vott csat�kban. K�sõbb a vez�rkarhoz ker�lt, de 1911-ben �nk�nt visszavonult az akt�v szolg�latt�l. Az elsõ vil�gh�bor� elej�n visszah�vt�k, �s vez�rkari fõn�k�vel, Ludendorff t�bornokkal egy�tt megb�zt�k a kelet-poroszorsz�gi erõk vezet�s�vel. A hatalmas orosz t�lerõvel szemben ragyog� v�dekez�st mutatott be. Ez a gyõzelem nemzeti hõss� tette, �s r�b�zt�k a keleti front fõparancsnoks�g�t, ahol erõs befoly�ssal rendelkezett az osztr�k-magyar csapatok felett is. 1916 augusztus�ban Falkenhayn ut�dak�nt fõparancsnok lett, �s Ludendorff-fal egy�tt kv�zi dikt�tora lett N�metorsz�gnak, minden erõt a h�bor� folytat�s�ra mozg�s�tva. A nyugati fronton r�vid ideig siker�lt megmenteni sereg�t a veres�gtõl, de a kapitul�ci� v�g�l elker�lhetetlenn� v�lt. A h�bor� ut�n birtok�ra vonult, �m 1925-ben, Ebert hal�la ut�n a weimari k�zt�rsas�g eln�ke lett, mely posztot hal�l�ig bet�lt�tte. Az egyre betegebb, �s egyre ink�bb befoly�solhat� Hindenburg nem tudott ellen�llni a n�vekvõ n�ci befoly�snak. Az 1933-ban kancell�rr� kinevezett "cseh k�pl�r", Adolf Hitler a t�bornok hal�la ut�n az eln�ki funkci�t is mag��nak tudhatta.

Forr�s:Hadt�rt�neti Gy�jtem�ny