A 44.6t tömegű Saturn-V. hordozó rakétát 1969.júl. 16-án indult Cape Canevar-ről.
 |
 |
|
Indul az expedíció |
....és emelkedik |
A startot követő 2,5 órában a Föld körüli pályán tartózkodtak, és órára vette holdkompot, majd a hajtóműveket beindították és holdkörüli pályára álltak. Júl. 20-án Armstrong és Aldrin átszálltak a holdkompba és elindultak a Hold felé. 1969. júl. 20-án 21 óra 11 perckor N. Armstrong simán lette a holdkompot a Nyugalom tengerére.
 |
 |
|
Ezt a képet látták a holdkomp ablakából |
A holdkomp a holdon |
1969. júl. 21-én 3 óra 56 perckor Houston engedélyezte a kiszállást, a séta teljes időtartalma alatt elő közvetítés ment a Föld minden országában.
 |
 |
|
Armstrong a holdkomp létrájának utolsó fokán |
Ugyanekkor a földön a Houstoni irányítóban |
"Ami kis lépés az embernek az óriási lépés az emberiségnek" - mondta ebben a pillanatban Neil Armstrong aki elsőként lépet egy idegen égitest felszínére.
 |
 |
|
N. Armstrong lábnyoma a Holdon |
N Armstrong a Holdon |
20 perccel később E. Aldrin is követte, akit immár színesben örökített meg Armstrong.
21 óra 36 perces Holdi tartózkodás után az Eagle hajtóműveit beindították, majd dokkoltak az anyaűrhajóval, és júl. 24.-én leszálltak épségben a Csendes-óceánra, majd 18 napig a Hornet repülőgép anyahajón karanténba voltak.
 |
 |
 |
| Az Eagle visszatér a Columbiából |
A Coulumbia a Hornet repülőgép-anyahajó fedélzetén |
A hozott 22kg holdkőzet |
Apollo-12: a program keretében a második sikeres holdexpedíció. Ez alkalommal C. Conrad volt a parancsnok, A. Bean az interpid nevű holdkomp pilótája, R. Gordon a Yankee Clipper nevű parancsnoki kabin pilótája. Az űrrepülés időtartalma 10 nap volt ebből 30 órát töltöttek a Holdon. A holdkompon kívül 7 órát töltöttek. A Viharok óceánján szálltak le 1969 nov. 18.-án.
 |
|
Az Apollo 12 legénysége |
Apollo-13: Sikertelen vállalkozás volt, mert az út felénél felrobbant a műszaki tartály. A parancsnok J. Lowell volt, társai J. Swigert és F. Haise volt. Katasztrófájukat több ember nézte, mint Diana temetését. (Később film is készült belőle.) A sebesült hajóból a kompba költöztek át az űrhajósok.
 |
 |
|
A sérült műszaki egység |
Az Apollo 13 legénysége, "akiknek nem sikerült" |
Apollo-14: A sikertelen 13-as megismétlése, a parancsnok A. Shepard, a parancsnoki kabin S.A. Roosa, a holdkompot E.D. Mitchell irányította. Holdon 33 órát töltöttek, a holdkompon kívül 9 órát dolgoztak. 48. kg. kőzetet hozott a földre, a Fra Mauro kráterből. Az expedíció 1971. március 31-én indult.
 |
 |
| Az Apollo 14 legénysége |
Az Apollo 14 által használ kézi kocsi |
Apollo-15: Első bővített tudományos programmal felszerelt Holdra szállás. Parancsnok D.R. Scott a parancsnoki kabint M Worden irányította, a holdkomp pilótája J. Irwin volt. A programban szerepelt még egy holdautó is, amely az űrhajósok mozgását segítette. Az expedíció 1971. júl. 6.-án indult és 67 órát töltött a holdon, a kompon kívül 18 órát. A leszállási hely az Esők tengere volt.
 |
 |
|
Az Apollo 15 legénysége |
...és a holdjáró |
Apollo 16-17: A két expedíció teljesen hasonló volt.
 |
 |
|
Apollo 16 legénysége |
Apollo-17 legénysége |
A 16. parancsnoka J. Young, a holdkomp pilótája C.H. Duke, parancsnoki kabin vezetője T. Mattingly. 1972. április 12-én indult, és 3 napig voltak a Holdon, a Decartes kráter környékén.
A 17-t E. Carman vezényelte, parancsnoki kabin vezetője R. Evans, a holdkompot H. Schmitt irányította. 1972. dec. 2-án indul, és 75 órát töltöttek a holdon, Taurus hegység lábánál.
Az Apollo programban megmaradt hajók a Skylab űrbázis programban használták fel.
A versenyt az USA nyerte, de 1973 után nem indították újabb expedíciót.
Napjainkban pedig vízkutató szondával kezdték újra a holdkutatást. De elképzelhető, hogy néhány éven belül újra ember jár majd a holdon. A Holdutazásnak volt 3 áldozata, akikkel egy gyakorlat során felrobbant egy Saturn-V rakéta, emlékükre a Holdon krátereket neveztek el.
AJÁNLOM AZ OLDALT
