Az olimpiai j�t�kok t�rt�nete

A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB) 230 milli� doll�rt k�lt�tt arra, hogy a 2000. �vi, Sydney-ben tartand� olimpiai j�t�kokat az "emberi szellem �nnepl�s�nek" (celebrate humanity) szlogenj�vel n�pszerûs�tse. A global branding (a m�rka-menedzsment glob�lis alkalmaz�sa) ez ujjgyakorlata r�v�n akarj�k el�rni, hogy a j�t�kokat azon legjobb tulajdons�gok �nnepl�sek�nt l�ssuk, amilyeneket ez az "emberi szellem" csak ny�jtani tud: nemzetk�zis�g, eg�szs�gess�g �s sportoss�g. A NOB el akarja hitetni vel�nk, hogy az olimpiai mozgalom a politika felett �ll, a "glob�lis csal�d" �sszej�vetele, amelyen mindenki r�szt vehet �s �nnepelhet.

De a NOB k�d�s�t�se m�g�tt felfedezhetj�k az igazi mozgat�rug�kat. George Orwell a nemzeti gyûl�let �s irigys�g szerepe miatt egykor �gy jellemezte a versenysportot, hogy az "h�bor�, fegyverropog�s n�lk�l". B�r az olimpi�t sportkarnev�l �lt�zet�ben t�lalj�k, val�j�ban kõkem�ny politika. Nemcsak a vil�g sportol�it t�mogatja a NOB abban, hogy "magasabban, gyorsabban, erõsebben" teljes�tsenek, de a leggazdagabb orsz�gok �s v�llalatok c�ljait is elõmozd�tja. Az olimpi�k a v�llalati szektor harci g�pezet�nek r�szei.

A modern olimpiai j�t�kokat Pierre de Coubertin b�r� h�vta �letre 1896-ban. C�lja a francia fiatalok mor�lj�nak emel�se volt, az 1870-71-es francia-porosz h�bor�ban elszenvedett veres�g �rzet�nek kompenz�l�s�val; a nemzeti karakter �s harci szellem kifejleszt�se a verseng�s seg�ts�g�vel. M�r az elsõ olimpi�k is, �gy az 1900-as �s az 1904-es, kereskedelmi v�s�rokhoz kapcsol�dtak - annak jelek�nt, hogy a r�sztvevõ korm�nyzatok a kereskedelmi nyeres�g el�r�se egy lehets�ges �tj�nak tartott�k a sportot. Hogy ez a hagyom�ny ma is �l, jelzi, hogy a 2000. �vi Sydney-i j�t�kok szorosan a Vil�ggazdas�gi F�rum melbourne-i tan�cskoz�sa ut�n kezdõdnek. Az olimpi�k �jj�sz�let�s�ktõl az elsõ nyeres�ges olimpi�ig (1984), mindig is szorosan k�tõdtek a v�llalati szektor �rdekeihez.

Az ez �vi olimpia sem kiv�tel. Az Olimpiai Biztons�gi Ir�ny�t� K�zpont (Olympic Security Command Centre, OSCC) k�zik�nyvben fektette le a New South Wales-i (Ausztr�lia leggazdagabb sz�vets�gi �llama, itt tal�lhat� Sydney �s Melbourne is) rendõrs�g sz�m�ra, hogy mit tart az olimpiai stadionban megengedhetõ magatart�snak. A "tiltott t�rgyak list�ja" tartalmazza a "v�llalati m�rkajelz�ssel ell�tott t�rgyak �s dolgok" t�telt is. Ez azonban nem azt jelzi, hogy a korm�nyzat az olimpi�t v�llalatmentes z�n�v� akarja tenni. Ellenkezõleg. A korm�ny nyilv�nval�v� tette, hogy k�sz a rendõrs�get is bevetni az olimpia v�llalati szponzorainak v�delm�ben, akik szabad kezet kapnak a versenyt�rsak log�it�l megtiszt�tott stadionter�leten. Az olimpiai faluban csak a McDonalds-n�l lehet �telt v�s�rolni �s Visa k�rty�t lehet csak haszn�lni. Az olimpi�n dolgoz�k csak Nike cipõt viselhetnek. T�bbek k�z�tt a Holden, a Coca-Cola, az IBM, a Westpac c�gek mint olimpiai szponzorok k�peivel halmoznak majd el benn�nket. B�rmilyen, a versenyt�rs log�j�t feltûnõ helyen tartalmaz� ruhadarab vagy jel elt�vol�that�. 50 joghallgat�t vettek fel a viccesen csak "p�l�rendõrs�gnek" (T-shirt Police) nevezett szervezetbe, hogy a fentieket betartass�k.

A New South Wales-i rendõrs�gi k�zik�nyv a "r�szt nem vevõ orsz�gok c�mereit �s z�szl�it" is a "tiltott t�rgyak list�j�n" tartja sz�mon. Ezzel a kit�tellel akarj�k kiz�rni az olimpiai l�tv�nyoss�gokr�l a t�ntetõ megmozdul�sokat �s a radik�lis politikai megnyilatkoz�sokat. A NOB az olimpi�kat mindenkor felhaszn�lta az imperializmus politikai �rdekeinek elõmozd�t�s�ra. 1912-ben Finnorsz�gt�l megtagadt�k a saj�t csapat ind�t�si jog�t, a finn sportol�knak az orosz z�szl� alatt kellett felvonulniuk. Az 1920-as olimpi�n nem vehettek r�szt az I. vil�gh�bor� vesztes hatalmai, Ausztria-Magyarorsz�g, Bulg�ria, N�metorsz�g �s T�r�korsz�g. 1936-ban a n�met nemzetiszocialista korm�nyzat otthont adhatott a j�t�koknak, �s Hitler felhaszn�lhatta ezt a lehetõs�get faji "tisztas�gr�l" vallott n�zeteinek terjeszt�s�re: megtagadta az �rmek �tad�s�t a fekete atl�t�knak. 1968-ban a mexik�v�rosi j�t�kok elleni t�ntet�sen 260 ember �let�t vesztette, 1200 pedig megsebes�lt - a j�t�kok persze folytak tov�bb. 1988-ban a D�l-Kore�t ural� katonai junta saj�t nemzetk�zi elismertet�s�re haszn�lta fel a j�t�kokat. 100 000 rendfenntart�t vez�nyeltek Sz�ulba, hogy visszariassz�k a di�kokat a demonstr�ci�kt�l.

Id�n az ausztr�l korm�ny tesz meg mindent, hogy kritikusait megf�leml�tse �s elhallgattassa. Lehetõv� tette a 118 ausztr�l õslakos (aborigin) csoportot k�pviselõ Metropolitan Land's Councilnek, hogy az olimpiai faluban fel�ll�tson egy kultur�lis pavilont. Nyilv�nval�v� tette azonban azt is, hogy ellenõrizni akarja a bemutat�sra ker�lõ anyagot. Azok a bennsz�l�tt csoportok �s t�mogat�ik, akik az olimpiai falun k�v�l k�v�nnak demonstr�ci�t szervezni, �j t�rv�nyek t�meg�vel tal�lj�k szembe magukat, amelyek felhatalmazz�k a rendõrs�get politikai anyagok elkobz�s�ra, t�ntet�sek feloszlat�s�ra �s embereknek az olimpiai falu k�rny�k�rõl val� elt�vol�t�s�ra. Hamarosan a parlament el� ker�l az a t�rv�nyjavaslat, amely a J�t�kok idej�re megk�nny�ten� a korm�ny sz�m�ra a hadsereg bevet�s�t.

A Sydney-i Olimpia Szervezõ Bizotts�ga (Sydney Olympic Organising Committee, SOGOC) biztons�gi õr�k ezreit fogadta fel a t�megek kord�ban tart�s�ra �s a demonstr�l�k elleni fell�p�sre. Hogy a vil�got az esetleges bennsz�l�tt t�ntet�sekrõl a m�di�kon kereszt�l "fekete - fekete ellen" k�pekkel l�thass�k el, �gyeltek arra, hogy Csendes-�ce�ni szigeteki �s maori biztons�gi szakembereket alkalmazzanak.

A megf�leml�t�s ilyen magas szintje ellen�re is �sszefogtak a bennsz�l�ttek csoportjai, �s a J�t�kok nyit��nneps�g�nek napj�ra, szeptember 15-�re, t�ntet�st szerveztek. Egy �n. Õslakos S�tras Nagyk�vets�get (Aboriginal Tent Embassy) hoztak l�tre a Victoria Parkban, a v�ros k�zep�n - ez az int�zm�ny v�lt az olimpiaellenes kamp�ny k�zpontj�v�. Ausztr�lia minden r�sz�bõl �rkezett õslakos csoportok gy�lekeznek Sydney-ben, hogy r�szt vehessenek a S�tras Nagyk�vets�gtõl indul� �s a Homebush-�b�lbeli Olimpiai Stadion fel� halad� t�ntet�sen. Az arabunn�k csoportja "b�ke-gyalogl�st" szervez, �t eg�sz Ausztr�li�n, a d�l-ausztr�l sivatagb�l Sydney-be.

A d�l-sydney-i �nkorm�nyzat m�r elfogadott egy ind�tv�nyt a S�tras Nagyk�vets�g bez�r�s�r�l, de egy spont�n t�ntet�s megakad�lyozta a S�tor elleni rendõrs�gi int�zked�st. Aktivist�k riad�l�ncot hoztak l�tre, hogy az olimpia k�zeledt�vel biztos�ts�k a S�tras Nagyk�vets�g mûk�d�s�t �s v�delm�t.

Az olimpia Ausztr�li�ra ir�ny�tja majd a vil�g figyelm�t. �lve a lehetõs�ggel, az õslakos csoportok szeretn�k felh�vni a figyelmet arra, hogy az ausztr�l korm�ny hogyan s�rti meg az emberi jogokat. A bennsz�l�tt �s nem-bennsz�l�tt aktivist�kat egyar�nt t�m�r�tõ Olimpiaellenes Sz�vets�g (Anti-Olympic Alliance) n�gy k�zponti k�vetel�st fogalmazott meg a demonstr�ci�k c�ljak�nt:

1. A "k�telezõ b�rt�nb�ntet�s" elt�rl�se. Ausztr�lia k�t sz�vets�gi �llam�ban is olyan t�rv�nyek vannak �letben, amelyek alapj�n a visszaesõ bûn�s�k mindenk�ppen b�rt�nb�ntet�st kell hogy kapjanak - m�g kisebb kih�g�s eset�n is. Ez azt jelenti, hogy olyan csek�lys�g elk�vet�s��rt is, mint az �tellop�s - hogy legyen mit enni - �s a ruhalop�s - hogy meg ne fagyjon az ember -, b�rt�nbe k�ldhetõk az elk�vetõk. Egy fiatal õslakos meghalt az õrizetben, miut�n fest�k �s sz�nes ceruza lop�s�rt bez�rt�k.

2. Bocs�natk�r�s �s j�v�t�tel az "Ellopott Nemzed�kek�rt". A korm�nyzat õslakos gyermekek ezreit szak�totta el erõvel sz�leitõl, hogy beolvassz�k õket a feh�r kult�r�ba. A jelenlegi korm�ny nem ismeri el, hogy bocs�natk�r�ssel, illetve j�v�t�tellel tartozik az �rintetteknek. Egy nemr�giben k�sz�lt korm�nyzati jelent�s m�g az "Ellopott Nemzed�kek" l�t�t is megpr�b�lta tagadni.

3. "Szerzõd�s" �s val�di f�ld-tulajdonjog. Ausztr�li�nak kevesebb, mint 15%-a van bennsz�l�ttek kez�n. A legt�bb bennsz�l�ttnek semmi joga sincs saj�t f�ldj�hez. A mozgalom olyan "Szerzõd�s" megk�t�s�t tûzi ki c�lul, amely elismeri a f�ld kor�bbi õslakos tulajdon�t, �s val�di jogokat juttat az õslakosoknak.

4. A szoci�lis igazs�goss�g �s nem a nagyv�llalatok olimpi�j�nak t�mogat�sa. Am�g a SOGOC 815 milli� doll�r bev�telre sz�m�t a telev�zi�s k�zvet�t�si jogok �rt�kes�t�s�bõl, a bennsz�l�ttek v�rhat� �tlagos �lettartama 20 �vvel marad el a nem-bennsz�l�ttek�tõl, �s sok bennsz�l�tt k�z�ss�g ma sem jut hozz� tiszta iv�v�zhez �s az elemi eg�szs�g�gyi szolg�ltat�sokhoz.

Harmincn�gy nappal az olimpia kezdete elõtt az ausztr�l m�dia szinte �nk�v�letben k�veti az olimpiai l�ng �tj�t Sydney-be. Azt mondj�k, hogy az olimpiai l�ng nyomon k�vet�se r�v�n r�szes�lhet�nk az "olimpia szellem�ben". A f�kly�t azonban 1936-ban a n�cik emelt�k be a j�t�kokba. Joseph Goebbels Birodalmi Propagandaminiszt�riuma a f�kly�s v�lt�t az �rja atl�t�k t�k�letess�g�nek �s dicsõs�g�nek hirdet�s�re dolgozta ki. Az 1948-as londoni j�t�kok idej�n vita folyt arr�l, hogy megtarts�k-e a n�ci eredetû elemet - �m t�l j� �tletnek tal�lt�k ahhoz, hogy kiiktass�k.

A sydney-i j�t�kokra val� felk�sz�l�sben az olimpiai l�ng c�lba juttat�sa jelenti a legnagyobb p�nzt gener�l� esem�nyt a r�sztvevõ nagyv�llalatoknak. A l�ng �ltal megtett 26 000 km-t olyan gondosan tervezt�k meg, hogy csak Shell t�ltõ�llom�sok �s Mc Donald's �ttermek mellett haladjanak el a Nike cipõt viselõ fut�k (hogy m�g v�letlen�l se rekl�mozz�k a versenyt�rsakat), kihangs�lyozva, hogy az esem�nyt az AMP biztos�t� c�g j�volt�b�l l�thattuk. A tv-k�zvet�t�s jog�t a Channel 7 csatorna kapta meg, �s a f�klya Ausztr�li�ba �rkez�s�t 15 perccel k�sleltett�k, mert a Channel 7 emberei m�g nem k�sz�ltek fel a filmez�sre.

Az olimpi�k t�rt�nete kor�ntsem makul�tlan. A nagyv�llalatok doll�rmilli�k kifacsar�s�ra haszn�lt�k fel az �nneps�geket. A j�t�koknak otthont ad� korm�nyok t�ntetõket t�madtak meg �s megpr�b�lt�k szõnyeg al� s�p�rni az �ltaluk elk�vetett emberi jogi vissza�l�seket. A NOB-ot �thatja a korrupci�. A Sydney-i baloldali mozgalmak ez�rt fel k�v�nnak l�pni a "v�llalati j�t�kok" ellen �s t�ntetni akarnak a bennsz�l�ttek jogainak v�delm�ben.