Előszó / Preface 1910-ben Komáromy Andor forráspublikáló kötetének bevezetőjében a következőket írta: "A boszorkányhit és az annak alapján kifejlett boszorkányüldözés, mely főleg Nyugat- és Közép-Európában több századon át, mintegy járványszerűleg rémesen pusztított, sok százezer áldozatot emésztve fel, az emberiség szellemi és erkölcsi fejlődése történetének sötét foltját képezi," - majd kissé lakonikusan hozzátette - "egyúttal azonban számos tudományágra érdekes, fontos kérdéseket tár fel." Az európai boszorkányüldözés százezres áldozattömege mellett tehát - ha jól értelmezzük Komáromy Andor szavait - nyereségként könyvelhetjük el a fennmaradt iratok iratfolyómétereit, és a boszorkányüldözés történetével foglalkozó tudományágak kutatási eredményeit: "A vallásos nézetek fejlődését figyelemmel kísérőt érdekli, hogy állapította meg, hogy fokozta az ördög hatalmába vetett hitet a középkori scholasticus theologia, és hogy hatott ezáltal arra, hogy a boszorkányfogalom, mind csodásabbá és rémesebbé fejlődjék. / A büntető jogtudomány művelőjére fontos annak megfigyelése, hogy az inquisitionak mily szerep jutott a boszorkányüldözések szaporításában. [...] / Az elme és idegorvosokat érdekli, hogy azok a szerencsétlen asszonyok, a kik a legcsodálatosabb, hihetetlenebb dolgokat vallották magukra, nem voltak-e tébolyodottak vagy nagy mértékben hiszterikusak. / A néplélektan kutatójának és a mythologusoknak érdekes anyagot nyújtanak, a tanukihallgatások alkalmából, a népszájából elhangzott és hitelesen feljegyzett babonák. / Ezeknek megfelelően, majdnem minden európai nyelven számos, részben kiváló jeles munka, nagy irodalom foglalkozik e kérdésekkel." Az 19. és a 20. század fordulóján tehát teológusok, jogászok, lélekbúvárok és néplélek kutatók egyaránt kedvükre válogathattak a boszorkányüldözés bőséges irodalmában, valamint forrásai között. A "boszorkányirodalom" terjedelmes könyvtára azóta több ezer kötettel bővült. Mindebből következik, hogy a vallás- és jogtörténészek, a néprajzkutatók, a kultúrantropológusok - és talán az elme és idegorvosok - ezután sem maradnak munka nélkül, az általuk írt munkák pedig továbbra is "felcsigázzák" az olvasó érdeklődését. 1983-ban az MTA Néprajzi Kutatócsoportjában Pócs Éva és Klaniczay Gábor vezetésével létrejött egy történészekből, néprajzkutatókból álló munkacsoport. A csoportban változó létszámmal és változó összetételben dolgoztak és dolgoznak azóta is néprajzosok, történészek, levéltáros és számítógépes szakemberek. Jelen kötet ennek a munkacsoportnak perfeltáró eredményeit kívánja bemutatni katalógus formában. A boszorkányper mint levéltári irat az egyetlen olyan forrásdokumentum, amelyből hitelesen lehet a kora újkori magyar társadalom népi hiedelemrendszerét rekonstruálni. Kizárólagosságát nem csökkenti az a tény sem, hogy számos egyéb - vallástörténeti szempontból fontos - "népi jellegű" írott dokumentum áll rendelkezésünkre, mint a prédikációk, a mirákulum-irodalom, a népi ponyvák, egyes korai népi látomásszövegek. "A perek anyagát [...] forrásnak tekinthetjük a boszorkányüldözéstől függetlenül is létezett - és csökevényeiben még létező - boszorkányságra vonatkozóan, annak tudatában, hogy erre nézve hiányos és eltorzított képet kapunk a hivatalos jegyzőkönyvekből - írta Pócs Éva programindító írásában. Majd hozzátette - A perek a 'boszorkányokat', a sértetteket és a tanúkat számukra új szituációba helyezik. Hagyományos közösségük - ill., a 'spontán boszorkányüldözés' kapcsolathálózata - kiegészül a hivatalos bírósággal és ennek új elvárásaival: a hagyományos boszorkányhit szembesül a hivatalos boszorkányideológiával." A perekből tehát képet alkothatunk a kora újkor falusi és városi társadalmának világképéről, a környezetről, egészségről, betegségről alkotott elképzelésekről és hiedelmekről, a népi társadalom "mágikus világképét" meghatározó szereplőkről. A perek beszédes források az egészségügyi intézményrendszer kiépülése előtti gyógyítási eljárásokról, az egészségmegőrző technikákról, a népi higiénikus gondolkodásmódról. A forráskataszter összeállításával művelődéstörténészek, jogtörténészek, néprajzosok, levéltári szakemberek, orvos-, irodalom- és nyelvtörténészek juthatnak hozzá egy igen gazdag és egyedülállóan homogén forrástípushoz. A perkatalógus nem csak a mai magyarországi forrásokat, hanem a Kárpát-medencében megtalálható teljes szövegkorpuszt kívánja feldolgozni a 14. század elejétől a 20. század közepéig. Az eredeti iratok magyar, szlovák, román, jugoszláv és horvát levéltárakban találhatóak. Az eltérő szövegműfajú iratok (vád- és védőbeszédek, vádiratok, benignum examenek, tortúra- és tanúvallomások, hivatalos le- és feliratok, stigmajegyzékek stb.) latin, német, magyar, szlovák és horvát nyelvűek. A feltáró munka eredményeként a kutatócsoport számos dokumentumot publikált. Ezeket a forráspublikációkat Bessenyei József, Pál-Antal Sándor, Kiss András, Pócs Éva, Klaniczay Gábor és Kristóf Ildikó szerkesztette: Bessenyei József (szerk.) A magyarországi boszorkányság forrásai, I. kötet, (Balassi, Budapest, 1997) Bessenyei József (szerk.) A magyarországi boszorkányság forrásai, II. kötet, (Balassi, Budapest, 2000) Kiss András - Pál-Antal Sándor (szerk.) A magyarországi boszorkányság forrásai, III. kötet, (Balassi, Budapest, 2001) előkészületben Klaniczay Gábor - Kristóf Ildikó - Pócs Éva (szerk.) Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye. 1-2. kötet, (MTA Néprajzi Kutató Csoport, Budapest, 1989) A perek számítógépes feldolgozása 1990 óta tart Pócs Éva és Klaniczay Gábor vezetésével. A számítógépes feldolgozás részben a Kleio számítógépes adatbázis-kezelő programmal folyik. A Kleiw adatbázis-kezelő programot történeti források feldolgozására fejlesztette ki a Max-Planck-Institut für Geschichte in Göttingen. Az intézet dr. Manfred Thaller vezetésével 1978 óta több verziót is készített a kimondottan történeti forrásokra szabott programból Kleiw "Historical Workstation Project" néven. Érdekessége a projektnek, hogy parancsutasításait is latin kölcsönszavakból állították össze. Az volt a fejlesztők célja, hogy hatékony segédeszközt adjanak a történeti társadalomtudományokkal foglalkozó szakembereknek, illetve, hogy a "forrásokra szabott" személyes adatbázisok létrejöttét elősegítsék. Jelen pillanatban teljesen 640 pert dolgoztunk fel a Kleio számítógépes adatbázisba. Az adatbázis használata esetén kérdést lehet feltenni minden dokumentumra, a boszorkány státuszára, korára, családi állapotára, nemére, mágikus foglalkozására; a tanúk státuszára, családi állapotára, nemére és rontáselbeszéléseire; illetve a perekben említett hiedelmekre. A Kleio forrásorientált adatbázis-kezelő program mellett jelen katalógusnál egy egyszerűbb, elsősorban a források alapkutatásait elősegítő számítógépes rendszert használtunk. A most közzétett internetes adatbázisban a 2229 boszorkányper 4118 gyanúsított személyéről szerzhetünk információkat. A perekben említett 4798 helynév, 2405 levéltári és a 4054 bibliográfiai hivatkozás pedig további információkat nyújthat a boszorkányság témája iránt érdeklődőknek