D�nia t�rt�nelme

Mint m�r az oktat�s fejezetben elmondtuk, sajnos a d�n gyerekeknek is kell tanulni. S itt is- mint minden orsz�gban- szerepel a tant�rgyak k�z�tt a t�rt�nelem. Minket ilyenekkel ny�znak, hogy �rp�d, Szent Istv�n, K�nyves K�lm�n... de l�ssuk, szeg�ny d�n sorst�rsainknak mikkel kell megbirk�zniuk:

A kezdetek: H�t... nem mondhatn�m, hogy a d�n iskol�sok szerencs�sek lenn�nek... D�ni�r�l m�r igen korai forr�sok is fennmaradtak. Errõl az "orsz�gr�l" elõsz�r Pytheas, a Krisztus elõtti 4. sz�zad m�sodik fel�ben �lt g�r�g haj�s �s csillag�sz mûv�ben, az "�ce�n"- ban olvashatunk - h�l'Isten nem t�lzottan hossz� - le�r�st. �s hogy m�g tov�bb tet�zz�k a szerencs�tlens�g�ket,  a vikingek �ltal�nos jellemz�s�t is meg kell tanulniuk- hisz a d�nok ezektõl a harcias haj�s n�pektõl sz�rmaznak.

Elsõ kir�lyuk a monda szerint Harald Hildetand volt, aki 695-ben esett el. Hal�la ut�n Sigurd Ring sv�d kir�ly ut�dai vett�k �t a hatalmat, 50 �vvel k�sõbb ezektõl pedig Ynglingek szerezt�k meg a tr�nt. (H�t igen.. ezek sem maradtak nyugton...) E csal�db�l sz�rmaztak Nagy K�roly kort�rsai �s ellenfelei, Siegfried �s Gottfried  (...hatalmas fant�zi�juk volt a neveket illetõen...). Ez ut�bbi 810-ben esett el egy, Nagy K�roly ellen v�vott csat�ban. A k�vetkezõ �vtizedekben elterjedt ugyan a kereszt�nys�g a d�nok k�z�tt, (Gottfried fia, Harald 826-ban, Mainzban megkeresztelkedett), de ez nem nagyon zavarta õket abban, hogy folytass�k rabl� hadj�rataikat. 940-k�r�l "�reg" Gorm egyes�tette a szigeteket J�tlanddal (A kontinent�lis r�sszel), l�trehozva az eddigi legnagyobb egys�ges d�n �llamot. (Nem tudni, hogy a n�v mennyire felel meg a "nomen est omen" jelig�nek - mindenesetre Grom jelent�se "�tõd�tt" - vajon mit l�tot a mama a j�võben?) �m ez az "idilli" �llapot nem tartott t�ls�gosan sok�ig. I. Henrik n�met uralkod� az Eider-ig szor�totta vissza Gormot, �s arra k�nyszer�tette, hogy �jraszervezze a kor�bban m�r feloszlatott kereszt�ny egyh�zat. Fi�t, "K�kfog�" Haraldot I. Ott� t�bbsz�r megverte, majd hûb�res�v� tette. Harald unok�ja volt Nagy Kanut (vagy Knut), aki megh�d�totta Norv�gi�t �s Angli�t, de fia, Hathaknut (ism�t nagy n�vv�laszt�k.. :) uralkod�sa alatt ez a k�t ter�let ism�t �n�ll�sult. (K�kfog� haj�s lesz�rmazottai, Vill�sszak�ll� �s fiai megkaparintott�k a Danelag n�ven ismert ter�leten telepedtek le. (A Temz�tõl �szakra tal�lhat�, az "�t V�r orsz�ga" n�ven).  Majdnem f�l �vsz�zadig siker�lt kih�zniuk itt, de azt�n p� nekik!) D�ni�ban Sven Esthridson alap�tott �j dinaszti�t, az Ulfingek dinaszti�j�t, minek tagjai k�zel n�gy �vsz�zadon �t tartott�k uralmuk alatt az orsz�got. B�r Sven 5 fia k�nytelen volt elismerni f�gg�s�t a N�met-r�mai Birodalomt�l, de idej�k alatt az orsz�ghoz csatolt�k Mecklenburgot �s Pomer�ni�t. A XII. sz�zad v�g�n, VI. Canut uralkod�s�nak idej�n D�nia ter�lete kb. 100.000 km2 volt. Mag�ba foglalta a szigeteket, Slezviget, R�gent, Holsteint, tov�bb� a skandin�v-f�lsziget d�li r�szeit. M�g nagyobb, b�r m�l�konynak bizonyul� lend�lettel "indult meg" az orsz�g II. Valdem�r uralkod�sakor (XII. sz. eleje). II. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r �tengedte neki Eider-tõl d�lre fekvõ n�met tartom�nyokat, majd Valdem�r -ezen felb�torodva- m�g ugyanezen �vben elfoglalta Esztoni�t, Hamburgot �s L�becket pedig beh�doltatta. 4 �vvel k�sõbb azonban egy vad�szaton Henrik schwerini gr�f elfogta (lehet, hogy szarvas marh�nak n�zte..?! ), s szabads�g��rt k�nytelen volt az eider-i ter�letekrõl lemondani. Megpr�b�lta ugyan Holsteint visszaszerezni, de Bornh�vede mellett irt� cs�ny�n elporolt�k.A hal�la ut�n kit�rõ csal�di visz�lyb�l-szok�s szerint- a nevetõ harmadik-ez esetben a paps�g �s a nemess�g- ker�lt ki gyõztesen. Ezen megerõs�d�tt "frakci�k" 1320-ban hitlev�l kiad�s�ra k�nyszer�tett�k II. Krist�fot, amelyben az uralkod� biztos�totta a paps�g, a nemess�g, a polg�rs�g �s a p�rok -vagyis az eg�sz orsz�g- jogait-a saj�tj�val szemben. E zavaros idõk alatt Slezvig j�form�n elszakadt, a sv�dek pedig egyre nagyobb ter�leteket foglaltak el. Nyolc �v interregnum ut�n IV. Valdem�r Atterdag kez�be ker�lt a korm�nyker�k. Az �j uralkod� nem sokat teket�ri�zott, visszaszerezte Schonent �s Gotlandot, valamint megsarcolta Wisbyt. Kev�sb� j� h�z�sa volt, hogy Eszt�ni�t eladta a n�met lovagrendnek. M�g azonban a kir�ly t�vol volt, a sz�vetkezett Hanza-v�rosok elpuszt�tott�k Koppenh�g�t.A szorongatott d�n rendek 1370-ben a b�k��rt cser�be �ri�si kiv�lts�gokat biztos�tottak a kereskedõv�rosoknak. A hazat�rõ Valdem�r val�sz�nûleg a fog�t sz�vta, �s �tkozta a h�lye fej�t, hogy szanasz�t k�borolt, de k�nytelen volt a szerzõd�st j�v�hagyni.

A kalm�ri-uni� kora (1397-1524)

Valdem�rt a tr�non Margit nevû le�nya, Hakon norv�g kir�ly neje k�vette, kit f�rje, majd fia, V. Olaf hal�la ut�na a sv�dek �s norv�gok is elismert�k uralkod�jukk�nt. Margit elint�zte, hogy �ccs�t, Erik pomer�niai herceget mindh�rom orsz�gban megtegy�k tr�n�r�k�snek. Nemsokkal ezut�n, 1397-ben a h�rom orsz�g Kalm�rban meg�llapod�st �rt al�, miszerint a h�rom orsz�gnak ezent�l egy uralkod�ja lesz. Az �j kir�lyt a 3 orsz�g k�z�sen v�lasztja, s b�r mindegyik�k megtartja a saj�t t�rv�nyeit �s jogait, csak egy�tt mennek h�bor�ba,( k�lcs�n�sen v�dik egym�st az idegen hatalmakt�l,) �s m�s hatalommal is csak a m�sik k�t orsz�g beleegyez�s�vel l�phetnek sz�vets�gre. Ez �gy sz�p �s j� lett volna, de szok�s szerint valaki mind�g elbalt�zott valamit...

VII. Erik k�nytelen volt Sv�dorsz�g �l�re k�l�n helytart�t �ll�tani; elsz�rta a holsteini gr�fok ellen v�vott h�bor�t...nem csoda, hogy 1439-ben a d�n nemess�g elûzte. Õt unoka�ccse, II. Krist�f bajor herceg k�vette a tr�non, majd Krist�f hal�la ut�n az eddigi sv�d helytart�, I. Kereszt�ly ragadta mag�hoz a hatalmat (persze csak miut�n elismerte a rendek ad�-megszavaz�si �s szabad kir�lyv�laszt�si jog�t....rafk�s rendek... :) ). Õut�na J�nos �r�k�lte a h�rom kir�lys�g koron�j�t, miut�n az elszakadt Sv�dorsz�got �jra leig�zta, de Slezvigen �s Holsteinen testv�r�vel, Frigyessel k�nytelen volt osztozkodni.

A reform�ci� korszaka

J�nost fia, II. Kereszt�ly k�vette a tr�non, kinek uralkod�sa alatt a h�rom orsz�g uni�ja v�get �rt.

V�rengzõ st�lus�t megunva a sv�dek Wasa Guszt�v vezet�s�vel �r�kre elszakadtak D�ni�t�l.A d�n nemess�g �s paps�g 1523-ban a viborgi gyûl�sen megfosztotta az alkalmatlannak bizonyult uralkod�t a koron�t�l, �s nagyb�tyj�t, I. Frigyest emelt�k tr�nra, aki biztos�totta a nemess�g, valamint a ditmarsi p�rok r�gi jogait, (ugye "nyaljuk a t�mogat�ink talp�t" )  �s az 1527-es Odense-i orsz�ggyûl�sen "behozta" a luther�nus vall�st. Hal�la ut�n a Hanza-v�rosok megpr�b�lt�k ism�t fel�ltetni a tr�nra II. Kereszt�lyt, de ezzel magukat �ltett�k fel: csak a p�nzt pazarolt�k, ugyanis a d�n nemesek nem voltak hajland�ak ism�t elfogadni uralkod�ul ezt a .. pancsert. A d�n (�s norv�g) Tr�nt Frigyes fia, III. Kereszt�ly szerezte meg.Az õ uralkod�sa alatt zajlott le az 1536. �vi koppenh�gai orsz�ggyûl�s "ind�tv�ny�ra" a vall�sreform�ci�. ennek �rtelm�ben a paps�g igencsak kihullott a m�zeskos�rb�l: Az egyh�zi javakon a nemess�g �s a kir�ly osztozkodott, �s vil�gi hatalma pedig abszol�t nem maradt... Ezekben az idõkben kezdett elõt�rbe ker�lni a Birodalmi Tan�cs (persze az orsz�ggyûl�s rov�s�ra..), amely a kir�ly �ltal a fõnemesek k�z�l kinevezett tan�csosokb�l �llt.

M�g ezen idõszakban a belsõ gondokat siker�lt rendezni, a k�lf�ldi harcokkal egyik kir�lynak sem volt szerencs�je.. Mind II. Frigyes, mind IV. Kereszt�ly alaposan le�gett a t�bbi hatalom elõtt: sem a sv�dek, sem a II. Ferdin�nd n�met uralkod� ellen vezetett hadj�rat nem j�rt sikerrel. Kereszt�ly az 1629-es l�becki b�k�ben csak �gy kapta vissza a cs�sz�riak �ltal elfoglalt tartom�nyait, hogy megesk�d�tt: ezent�l sosem avatkozik bele n�met �gyekbe.

De szok�s szerint ezek a harcias �rg�k semmibõl sem �rtettek... Ugyanis annak ellen�re, hogy szinte mindenki laposra verte õket, megint neki�lltak hadakozni..ez�ttal a sv�dek ellen. H�t most sem volt t�lzott szerencs�j�k:Torstenson sv�d hadvez�r 1643-ban Gotland �s �sel �tad�s�ra k�nyszer�tette IV. Kereszt�lyt. .( A Sv�dorsz�g elleni katasztrof�lis Harminc�ves h�bor�ban D�nia ter�leteket �s p�nzt vesz�tett, a kir�ly az egyik szem�t.)  Nagyon �gy tûnik, III. Frigyes �r�k�lte apja balszerencs�j�t, �s m�g meg is fejelte egy adaggal: a Sundon t�l fekvõ �sszes ter�letet k�nytelen volt a sv�deknek adni, plusz a Slezvig f�l�tti hûb�r�ri hatalm�t is elvesztette.

D�nia mint abszol�t kir�lys�g

Ezek a kudarcok �rthetõen nem tetszettek senkinek, �s alaposan al��st�k a nemess�g hatalm�t. Eleinte a "fejesek" nem nagyon vettek tudom�st az el�gedetlens�grõl, de azt�n 1660-ban alaposan megsz�vt�k: az ism�t erõs�dõ paps�ggal sz�vetkezett polg�rs�g a kir�lyt korl�tlan �s �r�k�s hatalommal ruh�zta fel, valamint r�b�zta a  birodalmi alkotm�ny v�gleges meg�llap�t�s�t. Az 1665 november negyedikei t�rv�ny  (az �n. "lex Regia" ) kimondja, hogy az uralkod�nak evang�likusnak kell lennie. Az �r�k�s�d�st f�rfi-�s nõ�gon egyar�nt elismert�k, a Birodalmi Tan�csot pedig elt�r�lt�k.

Frigyest V. Kereszt�ly k�vette a tr�non,õt pedig az "�ldott eml�kû"-nek nevezett IV. Frigyes (ism�t megfigyelhetj�k a hatalmas n�vv�laszt�kot...), aki jav�tott a p�rok helyzet�n, 1702-ben megkezdte a jobb�gys�g felsz�mol�s�t, a post�t pedig �llami int�zm�nny� tette.R�szt vett a nagy �szaki h�bor�ban mint a sv�dek ellenfele. Elõsz�r nem volt t�l nagy szerencs�je (a travendali b�k�ben k�nytelen volt a holsteini hercegs�g f�ggetlens�g�t elismerni, )de azt�n fordult a kocka, �s a 20 �vvel az elõzõ ut�n k�vetkezõ deriksborgi b�k�ben visszakapta birtokait. VI. Kereszt�ly �s V. Frigyes uralkod�sa alatt az orsz�g ism�t fejlõd�snek indult, ami elsõsorban minisztereik (Schulin,; az idõsebb Bernstorff) �rdeme.

A k�vetkezõ uralkod�, VII. Kereszt�ly elmebetegs�g�t kihaszn�lva udvari orvosa, Struensee hatalmas befoly�sra tett szert; elõsz�r elcs�b�totta a kir�lyn�t, v�g�l mag�hoz ragadta a hatalmat. De elk�vetett egy �ri�si ball�p�st: a nagyobb hivatalokban kiz�r�lag n�meteket alkalmazott. Ez okozta v�g�l buk�s�t is 1772-ben. Az orvosb�l lett legfõbb miniszter kiv�gz�se ut�n a tr�n�r�k�s, most m�r VI. Frigyes vette �t a hatalmat, s v�gleg felsz�molta a jobb�gys�got.

Ezenk�zben a k�lpolitika eddig nagyj�b�l nyugodt vizeken csordog�l� haj�ja igencsak vad vizekre �rt: Anglia elõsz�r "csak" lebomb�zta Koppenh�g�t, ut�na m�r a d�n haj�hadat k�vetelte, s mikor nem voltak hajland�ak �tadni, egyszerûen megt�madta D�ni�t �s elvitte a flott�t. Ezek az esem�nyek az orsz�got egy�rtelmûen Franciaorsz�g "karjaiba sodort�k"; Frigyes csak azut�n p�rtolt el Nap�leont�l, mikor a "sz�vets�gesek" J�tlandot megh�d�tott�k. Az 1814-ben megk�t�tt kieli b�k�ben D�nia k�nytelen volt Norv�gi�t (Pomer�ni��rt cser�be) Sv�dorsz�gnak, Helgolandot pedig Angli�nak �tengedni. A b�csi kongresszus ezt a meg�llapod�st annyiban m�dos�totta, hogy D�nia nem Pomer�ni�t, hanem Lauenburgot kapta meg.

A b�csi kongresszust�l a londoni jegyz�kig

E veres�gek, fõleg pedig Norv�gia elveszt�se igencsak m�lyen s�rtette a d�nok eg�j�t, s n�met befoly�s ellen ford�totta az orsz�got.

A korm�ny p�nz�gyi reformokkal pr�b�lt az el�gg� pocs�k helyzeten jav�tani....Annyit siker�lt el�rni, hogy az �sszesen 242 milli� tall�r �rt�kû �llamad�ss�gnak legal�bb a kamatait ki tudt�k fizetni...h�t, ez is valami...

1834-ben �ri�si csal�d�s �rte az orsz�got. 1930 �ta �lt a rem�ny, hogy siker�lhet egy szabadelvû korm�nyt alak�tani, de az 1834 m�rcius 15.-ei t�rv�nyek porosz mint�ra csak rendi alkotm�nyt adtak, k�l�n mindegyik tartom�nynak.A szigeti rendek Roeskildenben gyûltek �ssze, a j�tlandiak Viborgban,a holsteiniek Itzehoeban, a slezvigiek Slezvigben. ez a kaotikus �llapot persze senkinek sem volt j�, ez�rt a liber�lis reformokat k�vetelõ mozgalmak egyre erõs�dtek. De VIII. Kereszt�ly rendelete hidegzuhanyk�nt �rte õket: az 1839 december�ben kiadott nyilatkozatban csup�n a rendi alkotm�nyt fogadta el. Ezut�n a liber�lis p�rtok m�r a nemzeti �rdekeket k�pviselõ csoportokkal is egyes�ltek. (A nemzeti liber�lis p�rt tagjai, az "Eider-d�nok" m�r nemcsak modern alkotm�nyt, hanem Slezvig D�ni�ba kebelez�s�t is k�vetelt�k.)

Hasonl� term�szetû, de m�s c�llal indul� mozgalom kezdõd�tt Slezvigben is. Itt az hangoztatt�k: Nem kell az �sdi alkotm�ny, de nem kell a d�n nyelv sem: a n�met nyelv legyen a hivatalos. Ezzel akart�k a D�ni�t�l val� lass� elszakad�st elõk�sz�teni. De VIII. Kereszt�ly ism�t k�zbel�pett: A 1846-ban D�ni�ban �rv�nyes nõ�gi �r�kl�st kiterjesztette Slezvigre is.

1848-ban Kereszt�ly hal�la ut�n fia, VII. Frigyes foglalta el a tr�nt. Frigyes r�gt�n tr�nra l�p�se ut�n kiadott egy leiratot, melyben k�rvonalazta az �j alkotm�nyt, plusz D�ni�nak �s Slezvignek k�l�n alkotm�nyos �l�st helyezett kil�t�sba. A nemzeti Eider-p�rt erõsen tiltakozott ez ellen,�s m�rciusban olyan nyilatkozatot tettek, amiben megfogalmazt�k, hogy Slezvig neve CSEND!; �s nincs semmibe belesz�l�sa, mert csup�n egy tartom�ny. Ez �rthetõen sokaknak nem tetszett, �gy �jb�l t�ntetni kezdtek.. na nem az�rt, hogy Slezvig szabad legyen, hanem az�rt, hogy teljesen sz�ntess�k meg k�l�n r�szk�nt emlegetni. Ennek k�vetkezt�ben a kir�ly k�nytelen volt a nemzeti p�rt tagjaib�l korm�nyt szervezni.Ez az �j korm�ny -j� szok�s szerint- nyilatkozatot adott ki, mely szerint: "D�nia az Eiderig terjed", ami Slezvigben felkel�st v�ltott ki. A l�zad� tartom�nyt N�metorsz�g, D�ni�t Oroszorsz�g �s Anglia t�mogatta.A 3 �vi harc v�g�n az idstedti csata a d�nok gyõzelm�t hozta.Az eur�pai hatalmak 1850 j�nius m�sodik�n Londonban kimondt�k a d�n monarchia oszthatatlans�g�t, �s elismert�k a tr�n�r�kl�s rendj�t.