Finnország maga a harmónia
Mintha száznyolcvannyolcezer tavának mindegyike egy remekül megtervezett, hatalmas kirakós játék egy-egy eleme volna. Nagyon nehéz akár csak egy olyan fát találni, mely nincs tökéletes szimmetriában a körülötte levõkkel. Ugyanez a harmónia tükrözõdik az ország lakói, az udvarias, kellõen komoly, ugyanakkor életvitelüket tekintve könnyed, mégis hatékony finnek mindennapjaiban is. Õk azok, akik a környezettel köttetett õsi kapcsolatot mindmáig a természet iránti alázat és tisztelet jegyében ápolják. Ezt mi sem pédázza jobban, mint a finn fagazdálkodási terv, mely során a kivágott fák helyére ültetett facsemeték kerek száz évig háborítatlan békében növekedhetnek.

Természet
Finnország az állandó kihívás is egyben. Az egész ország egy ötcsillagos természetvédelmi terület, a kalandvágyók igazi paradicsoma. Egy valódi paradicsom, ahol kenunkkal vad zúgókon leereszkedve, fenséges horgászterületekre érve kedvünkre próbálhatjuk kifogni a világ legnagyobb lazacát, vagy kutyák, esetleg rénszarvasok húzta szánon eredhetünk ritkán látott vadak nyomába. Persze nem kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy kiélvezhessük a természet nyújtotta szabadidõs lehetõségeket. A finnek ezeréves, a közvetlen környezettükkel karöltve szerzett tapasztalata a garancia arra, hogy a kevésbé jó edzettségi állapotúak ugyanúgy találnak maguknak kellemes és felejthetetlen elfoglaltságot, mint a gyermekekkel érkezõk.

Nagyvárosok
Helsinki, a gyönyörû, takaros fõváros és Finnország egyéb nagyvárosai (Turku, Rovaniemi) magukon hordozzák az idõk során rendszeres ellenállást tanúsító finn nép múltjának nyomait. A városokon kívül a végtelenbe futó csendes utak behálózzák a finn tóvidéket, ahol a fák fittyet hányva a gravitáció szabályaira, szinte az égig nõnek. Itt is, ott is feltûnnek a vidéki szállodák, kisebb-nagyobb faházak, melyeknek elengedhetetlen részei a közvetlenül a vízparton épült szaunák.

Jégország
Az ezer tó országában az év minden szakának megvan a maga varázsa. A téli hidegben, egészen a tavasz beköszöntéig az északi sarkkörön és Karéliában hórobogóra, szánra vagy sítalpra pattanva megcsodálhatjuk a fagyos erdõk minden szépségét, de felejthetetlen élménnyel gazdagodhatunk a Kemiben található Lumi Linna jégkastélyban töltött éjszaka után is. A kastély, valamint a hozzá tartozó étterem, kiállító terem és kápolna az idõjárástól függöen akár április végéig is fogadja a vállalkozó kedvû látogatókat.

Forrás: Utazók Magazin

Elhelyezkedés
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el, a következõ országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Éghajlat
Az országot körülvevõ vizek hatásának köszönhetõen Finnország éghajlata északon nedves és hideg, tundra borítja, míg délen enyhébb, és tajga fedi. A déli partvidéken az átlagos nyári hõmérséklet 15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken. A hó és esõ formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet, ez északon akár hét hónapig is eltarthat.

Nyelv
A teljes népesség több, mint 93 százaléka finnül beszél, ugyanakkor a svéd szintén hivatalos nyelvnek számít, és az emberek mintegy 6 százaléka beszéli, fõleg az ország nyugati és délnyugati részén. A finn nem az indoeurópai nyelvcsoporthoz tartozik, és kevéssé hasonlít a svédre. Ugyanakkor a finn anyanyelvûeknek kötelezõ három évig svédül tanulniuk és a svédeknek is kötelezõ finnül tanulniuk. Sokan beszélnek angolul, amelyet szintén majdnem minden iskolában oktatnak.

Kapcsolatteremtés
A köszönés bevett formája a kézfogás. Az általános köszönési kifejezés a Hyvää päivä ("Jó reggelt"), vagy egyszerûen Päivä. A finnek jellemzõen kötetlenül beszélgetnek, gyakran szólítják egymást keresztnevükön. Valakinek az otthonába történõ meghívás esetén fontos a pontos érkezés, és szokás szerint ajándékot (fõleg virágot) is illik vinni. A vendégeknek alkalmanként felajánlják, hogy kísérjék el a vendéglátót a szaunába, amely tipikus finn találmány.

Étkezési szokások
A finn konyhát számos kultúra befolyásolta, közte a francia és az orosz is, ugyanakkor számos eredeti specialitással rendelkezik, fõleg a tengeri ételek és a zöldségek területén. Az egyik leghíresebb hagyományos specialitás a rénszarvas steak, csakúgy, mint a lazac. A különbözõ bogyókból és gyümölcsökbõl (csipkebogyó, eper, málna) népszerû desszertek és tömény szeszek készülnek. Népszerû a rozskenyér, és a finnek gyakran esznek szendvicseket reggelire vagy uzsonnára. A leggyakrabban fogyasztott italok között van a tej és a kávé.
A vendéglátó rendszerint kijelöli a vendégek ülõhelyét, akik általában megvárják, amíg elõbbi megkezdi az étkezést. A vendégek rendszerint magukat szolgálják ki, ez nem a vendéglátó feladata.

Ünnepnapok
Állami ünnepnapnak minõsül az Újév (január 1.), a Vízkereszt (január 6.), a Húsvét, a Munka Napja (április 30. és május 1.), az Áldozócsütörtök, a Pünkösd Vasárnap, a Nyárközép, a Mindenszentek Napja, a Függetlenség Napja (december 6.), Karácsony (december 24-26.). A 16 Finnország Fesztivált minden év júniusa és szeptembere között tartják.
A Húsvétot megelõzõ vasárnap a gyerekek húsvéti boszorkányoknak öltöznek és verseket szavalva házról házra járnak, amiért édességet vagy pénzt kapnak cserébe. Húsvétkor a családok tojásokat díszítenek.
A Munka Napján az emberek utcai karneválokon vesznek részt, így ünnepelve a munkásokat és a tavaszt.
A Nyárközép ünnepét az emberek tóparti máglyatüzekkel ünneplik, a városiak vidékre utaznak, az országban mindenhol kitûzik a kék-fehér finn lobogókat.
Karácsonykor a fõ étkezés a karácsony esti vacsora, amely a családi sírok meglátogatása után esedékes. Ezt követõen megérkezik Karácsony Apó a gyerekeknek szóló ajándékokkal. December 26-án a családok meglátogatják a rokonokat és pihennek.

Éghajlat
(az átlagos havi maximumhõmérséklet, Helsinki)
május 13,7
június 18,9
július 20,5
augusztus 19,1
szeptember 13,9

Idõ
Greenwich +2 óra; + 1 óra Magyarországhoz viszonyítva
Nyári idõszámítás (2003): március 30. - október 26.