Indonéz köztársaság Indonéz nyelven: Republik Indonesia
A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon.
Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésű tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fővárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentős a vulkanikus működés. A hegyvonulatokat változó szélességű parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdőkkel, beljebb tipikus trópusi esőerdőkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élőhelyeket képeznek. A terület időjárásában egyenlítői fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hőmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.
Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép őseinek többsége Ázsia felől érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentősebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítő szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követő időszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: előbb portugál, később holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erők kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvűség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erősen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektől ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülő külpolitikai aktivitással társult.
Az ország gazdasági életét a mezőgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetően - a legfontosabb termény a rizs; exportra előállítanak még teát, kávét, fűszernövényeket. Jelentős a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezőgazdasági és ásványi termékék feldolgozása képviseli.
Terület: 1 919 317 km2. Lakosság: 189 136 000 fő. Népsűrűség: 98,5 fő/km2.
Főváros: Jakarta. Államforma: köztársaság. Közigazgatási beosztás: 24 tartomány (propinsi), 1 fővárosi kerület (daerah khusus ibukota), 1 városi kerület (daerah istimewa).
Pénznem: 1 rupiah (rúpia) = 100 sen. Hivatalos nyelv: indonéz (Bahasa Indonesia). Egyéb beszélt nyelvek: jávai, szundai, madurai, maláj, bali, batak, bugisz, acsin, bandzsar, szaszak, lampung, makassari, redzsang. Népek: indonéz (maláj), jávai, kínai. Vallás: mohamedán (90%), keresztény (5%), hindu, buddhista (3%), egyéb (2%). Születéskor várható élettartam: férfiak 68 év, nők 61 év
Népesebb települések: Jakarta 8 223 000, Surabaya 2 443 000, Bandung 2 057 000, Medan 1 730 000, Semarang 1 249 000, Palembang 1 141 000.
Természetföldrajzi jellemző: Földünk legnagyobb szigetvilágának 7 nagy és 3000-nél több kis szigetét elfoglaló ország területén trópusi őserdővel borított alföldek és hegységek váltják egymást. Jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat, gyakori a földrengés és az élénk vulkáni tevékenység. Legmagasabb pontja: Puncak Jaya 5030 m (Új-Guinea szigetén). Legjelentősebb folyók: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-tó, Towuti-tó.
Gazdaság: agrár-ipari ország. Egy főre jutó GNP: 670 dollár.
Nemzeti ünnep: augusztus 17. Januári középhőmérséklet: 26º C Júliusi középhőmérséklet: 27º C Jakarta távolsága Budapesttől a földgömbön mérve: 10450 km Zónaidő-eltérés Budapesthez viszonyítva: +6 óra
Közlekedés: Vasutak hossza: 6521km, ebből 125 km villamosított. Közutak hossza:244 164 km. Legfontosabb kikötők: Dumai (kőolaj), Jakarta-Tanjunk Priok, palembang (kőolaj), Belawan, Surabaya, Padang, Balikpapan. Nemzetközi repülőterek: Jakarta, Medan, Balikpapan, Denpasar, Jayapura, Pekanbaru, Pontianak.
Külkereskedelem: Kiviteli cikkek: kőolaj, fa, gumi, földgáz, ónérc, élelmiszerek, kőolajtermékek, kopra, kávé, nikkelérc, dohány. Behozatali cikkek: gépek és berendezések, vegyszerek, élelmiszerek, nyersanyagok. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Japán, USA, Szingapúr, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Malajzia, Ausztrália, Trinidad és Tobago.
|