T�RT�NELMI �TTEKINT�S: Bol�via Bol�via t�rt�nelme is a f�ggetlened�ssel v�lik �rdekess�, ami 1825-ben �rkezett el az akkor Felsõ-Peru n�ven ismert ter�letre. Simon Bol�var volt az a nemes szem�ly, aki felszabad�totta Bol�vi�t a spanyol uralom al�l jobb keze, Sucre t�bornok seg�ts�g�vel. Bol�vi�nak saj�tos m�don k�t fõv�rosa van. A k�zismert La Paz, �s a att�l d�lkeletre fekvõ Sucre. 1836-ban az orsz�g az inka ide�lokt�l hajtva �llamsz�vets�gre l�pett Peruval, ami azonban nem tetszett a chilei korm�nynak, hadserege seg�ts�g�vel 1839-ben megverte bol�viai hadsereget, �gy v�ge lett az �llamsz�vets�gnek. J�hetett a tipikus d�l-amerikai politikai k�osz, aminek cs�cspontj�n – 1841-ben – h�rom korm�ny is legitimnek vallotta mag�t. Ez a k�osz fennmaradt 1992-ig, amikor az elsõ “demokratikus” v�laszt�sokat tartott�k. 167 �v alatt 188 korm�nya volt ennek az akkoriban sokkal nagyobb ter�letû orsz�gnak. Bol�via alapvetõen egy vesztes orsz�g. 1879-ig Bol�vi�nak volt tengeri kij�rata a Csendes-�ce�nra Chile �s Peru k�z�tt. Ezt a ter�letet annak hatalmas nitr�tlelõhelyei miatt a chilei korm�ny vette el erõszakkal Bol�vi�t�l. Az orsz�g haditenger�szete az�ta is a Titicaca-tavon gyakorlatozik! 1903-ban a brazil korm�nynak f�jdult meg a foga egy gumifa �ltetv�nyekkel teli ter�letre. Egy mondvacsin�lt ok el�g volt a brazil hadseregnek, hogy megsz�lljon, majd bekebelezzen egy Magyarorsz�gnyi ter�letet Bol�via �szaki r�sz�n. A harmadik vesztes h�bor�nak is – mint minden h�bor�nak – gazdas�gi oka volt, ez�ttal az olaj, �s Paraguay ker�lt ki gyõztesen belõle. Bol�via m�sik t�rt�nelmi �rdekess�ge a kokainhoz �s sz�zadunkhoz fûzõdik. A kokaint egy koka nevû n�v�ny leveleibõl nyerik, ami szereti a meleg esõs �ghajlatot �s aminek k�b�t� hat�s�t m�r az ink�k is ismert�k. Hamar kider�lt, hogy a fejlett vil�gban – k�l�n�sen az USA-ban – komoly kereslet mutatkozik a kokalevelek ir�nt. Hatalmas koka�ltetv�nyek nõttek ki a semmibõl. Ez persze nem tetszett az USA-nak �s k�l�nb�zõ m�dszereket alkalmazott. Elõsz�r dot�lta a bol�viai korm�nyt, hogy fizessen a farmereknek az�rt, hogy ne termeljenek kok�t. Az egyik USA kongresszusi k�pviselõ od�ig ment, hogy vegyszerbomb�kat akart sz�rni az �ltetv�nyekre. Ekkor a bol�viai Kokatermesztõk Egyes�lete – igen, volt ilyen – arra h�vta fel a tisztelt amerikai kongresszus figyelm�t, hogy csak azt lehet eladni, amire kereslet mutatkozik, �s az USA-ban igen komoly kereslet mutatkozik a kokain ir�nt. Tal�n ink�bb ezt a keresletet kellene cs�kkenteni. A bol�viai korm�ny – az USA nyom�s�ra – mindent elk�vetett az �ltetv�nyek ter�let�nek cs�kkent�s�re, �m ez n�ha ember�letet k�vetelt. Ekkor az USA m�r az emberi jogok megs�rt�s�vel j�tt, holott a felsz�mol� akci�kban amerikai k�b�t�szer-ellenes – DEA – �gyn�k�k is r�szt vettek. Ez a politikai bukfenc azt�n el�g volt a bol�viai korm�nynak, hogy felforduljon a gyomra �s befejezze az egy�ttmûk�d�st az USA-val.