TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS: Bolívia Bolívia történelme is a függetlenedéssel válik érdekessé, ami 1825-ben érkezett el az akkor Felsõ-Peru néven ismert területre. Simon Bolívar volt az a nemes személy, aki felszabadította Bolíviát a spanyol uralom alól jobb keze, Sucre tábornok segítségével. Bolíviának sajátos módon két fõvárosa van. A közismert La Paz, és a attól délkeletre fekvõ Sucre. 1836-ban az ország az inka ideáloktól hajtva államszövetségre lépett Peruval, ami azonban nem tetszett a chilei kormánynak, hadserege segítségével 1839-ben megverte bolíviai hadsereget, így vége lett az államszövetségnek. Jöhetett a tipikus dél-amerikai politikai káosz, aminek csúcspontján – 1841-ben – három kormány is legitimnek vallotta magát. Ez a káosz fennmaradt 1992-ig, amikor az elsõ “demokratikus” választásokat tartották. 167 év alatt 188 kormánya volt ennek az akkoriban sokkal nagyobb területû országnak. Bolívia alapvetõen egy vesztes ország. 1879-ig Bolíviának volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra Chile és Peru között. Ezt a területet annak hatalmas nitrátlelõhelyei miatt a chilei kormány vette el erõszakkal Bolíviától. Az ország haditengerészete azóta is a Titicaca-tavon gyakorlatozik! 1903-ban a brazil kormánynak fájdult meg a foga egy gumifa ültetvényekkel teli területre. Egy mondvacsinált ok elég volt a brazil hadseregnek, hogy megszálljon, majd bekebelezzen egy Magyarországnyi területet Bolívia északi részén. A harmadik vesztes háborúnak is – mint minden háborúnak – gazdasági oka volt, ezúttal az olaj, és Paraguay került ki gyõztesen belõle. Bolívia másik történelmi érdekessége a kokainhoz és századunkhoz fûzõdik. A kokaint egy koka nevû növény leveleibõl nyerik, ami szereti a meleg esõs éghajlatot és aminek kábító hatását már az inkák is ismerték. Hamar kiderült, hogy a fejlett világban – különösen az USA-ban – komoly kereslet mutatkozik a kokalevelek iránt. Hatalmas kokaültetvények nõttek ki a semmibõl. Ez persze nem tetszett az USA-nak és különbözõ módszereket alkalmazott. Elõször dotálta a bolíviai kormányt, hogy fizessen a farmereknek azért, hogy ne termeljenek kokát. Az egyik USA kongresszusi képviselõ odáig ment, hogy vegyszerbombákat akart szórni az ültetvényekre. Ekkor a bolíviai Kokatermesztõk Egyesülete – igen, volt ilyen – arra hívta fel a tisztelt amerikai kongresszus figyelmét, hogy csak azt lehet eladni, amire kereslet mutatkozik, és az USA-ban igen komoly kereslet mutatkozik a kokain iránt. Talán inkább ezt a keresletet kellene csökkenteni. A bolíviai kormány – az USA nyomására – mindent elkövetett az ültetvények területének csökkentésére, ám ez néha emberéletet követelt. Ekkor az USA már az emberi jogok megsértésével jött, holott a felszámoló akciókban amerikai kábítószer-ellenes – DEA – ügynökök is részt vettek. Ez a politikai bukfenc aztán elég volt a bolíviai kormánynak, hogy felforduljon a gyomra és befejezze az együttmûködést az USA-val.