A csod�k orsz�ga
Braz�lia hossz� �veken �t a tr�pusi paradicsomot szimboliz�lta az eur�pai emberek sz�m�ra. Nem is v�letlen�l: fekv�se, �ghajlata, n�pe �s nem utols�sorban term�szeti sz�ps�gei indokolt�k ezt. Braz�lia a vil�g �t�dik legnagyobb orsz�ga, D�l-Amerik�nak majdnem a fel�t foglalja el. F�ldrajzilag az orsz�g n�gy r�szre oszthat�: Az Atlanti-�ce�n partvid�k�nek keskeny, hossz� s�vja (7408 km), a Planalto Brasileiro hegyvid�k az orsz�g belsej�ben, az Amazonas-medence, �s a Paraguay-medence. Braz�lia minden t�ren igen kevert orsz�g, mert kult�r�k tal�lkoz�pontj�v� v�lt a t�rt�nelem folyam�n. Ez adja azonban �rdekess�g�t, vonzerej�t, soksz�nûs�g�t.

A rioi karnev�l
Rio de Janeiro a karnev�l ide�re a vil�g fõv�ros�v� v�lik. A vil�g legnagyobb �nnep�re- a brazilok szerint - minden �vben 300. 000 turista �rkezik Rioba. A karnev�l egyben verseny a legjobb szambaiskol�k k�z�tt. A par�d� k�t napig tart �s ideje alatt egy zsûri pontozza a versenyzõ iskol�kat. A karnev�l utc�ja a "Sambadron", ami 1700 m�ter hossz� �s 60. 000 n�zõnek biztos�t helyet. Az elõk�sz�letek egy �vig is eltartanak. A t�ncosok rengeteget gyakorolnak, a varr�nõk k�sz�tik a jelmezeket, kalapokat �s m�g tov�bbi 1500 ember dolgozik a szambaiskola siker��rt. A par�d� bel�põi nagyon dr�g�k, de aki ezt nem engedheti meg mag�nak, nem kell b�nk�dnia. Rio utc�it tombol� brazilok �radata t�lti be: õk �gy �nneplik t�nccal, mulatoz�ssal a brazil farsangot, a rioi karnev�lt.

V�zum
A Braz�li�ba utazni sz�nd�koz� magyar �llampolg�roknak a v�zumot elõzetesen kell felvenni�k. Az ehhez sz�ks�ges tudnival�kr�l a magyar K�l�gyminiszt�rium honlapj�n olvashatnak, illetve a budapesti brazil nagyk�vets�gen kaphatnak bõvebb inform�ci�t.

Beutaz�si szab�lyok
A Braz�li�ba utaz�knak az orsz�gba t�rt�nõ bel�p�s elõtt egy �.n. be-kiutaz�lapot (Cartao de entrada/sa�da) kell kit�lteni�k. Ennek a m�sodik oldal�t az �tlev�lellenõrz�s ut�n az utasnak lepecs�telve visszaadj�k, s amelyre a kil�p�skor lesz sz�ks�g, teh�t meg kell õrizni. Minden 16 �ven fel�li utaz�nak egy-egy v�mnyilatkozatot (Declara�ao de bagagem acompanhada) is ki kell t�ltenie az orsz�gba t�rt�nõ bel�p�skor. A brazil v�mszab�lyok szerint 500 USD-nek megfelelõ �rt�kû �ru vihetõ be v�mmentesen. Az ezen fel�li �rt�kekre 50 %-os beviteli v�mot vetnek ki. A fenti, 500 USD-os beviteli hat�r�rt�ket csal�dtagok egy�ttes beutaz�sa eset�n sem lehet t�ll�pni, teh�t a keretek nem adhat�k �ssze, �s 500 USD egyedi �rt�ket meghalad� �ru �gy sem vihetõ be v�mmentesen. Tov�bbi 500 USD-nyi �rut lehet v�s�rolni a braz�liai rep�lõt�ri v�mmentes boltokban (DUTY FREE BRASIF) - ezek a term�kek v�mmentesen bevihetõk.
Braz�li�ban igen magas a rep�lõt�ri illet�k. Kiutaz�skor fejenk�nt (gyermekek eset�ben is) 36 USA doll�rnak megfelelõ illet�ket kell fizetni. E n�lk�l az utast nem engedik felsz�llni a rep�lõg�pre.

Orvosi ell�t�s
Magyarorsz�g �s Braz�lia k�z�tt nincs olyan meg�llapod�s, amely ingyenes orvosi ell�t�st biztos�tana a magyar utaz�knak. Ez�rt okvetlen�l aj�nljuk mindenkinek, hogy eg�szs�g- �s balesetbiztos�t�s n�lk�l ne induljon �tnak. A k�zk�rh�zakban rendk�v�l rossz az ell�t�s, a mag�nk�rh�zak pedig k�l�nf�le �sszegû kauci�k let�tbe helyez�s�hez (egyszerûbb esetben 2.500 USD, mût�t sz�ks�gess�ge eset�n minimum 5.000 USD, intenz�v oszt�ly eset�n minimum 10.000 USD) �s k�szp�nzfizet�shez k�tik a beteg felv�tel�t. Ugyancsak rendk�v�l dr�ga a s�rgõss�gi fog�szati ell�t�s.

V�dõolt�s
Braz�lia egyes ter�leteire (pl. Amazonas vid�ke, Pantanal) val� utaz�s eset�n v�doolt�sok felv�tele, illetve a mal�ri�t megelozo prevent�v gy�gyszer szed�se aj�nlott. Javasoljuk, hogy elindul�s elott az utaz�k t�j�koz�djanak az illet�kes magyar eg�szs�g�gyi hat�s�gokn�l.

P�nzv�lt�s
Javasoljuk a p�nzt a hivatalos p�nzv�lt�kn�l, bankokban vagy utaz�si irod�n�l bev�ltani. Az orsz�gban legelterjedtebb k�lf�ldi fizetõeszk�z az USA doll�r, �gy lehetõleg ezzel utazzunk.
�rfolyam: 1 USD = kb. 2,00 Real

Az idõeltol�d�s Budapesthez viszony�tva
- m�rcius-szeptember: -5,
- okt�ber-febru�r: -3 �ra