A mes�s Kelet
�zsia - a Kelet - a magyarok sz�m�ra mindig is t�bb volt egy t�voli kontinensn�l, alig ismert kult�r�n�l. Jelentette az õshaz�t, az �r�k hat�rvid�ket, a vonz� kultur�lis m�ss�got. Keletkutat�ink, el�g K�r�si Csoma S�ndor, vagy Stein Aur�l nev�t eml�ten�nk, m�lt�n lettek vil�gh�rûek.

Angkor az elveszett v�ros
Vajon gondolta-e a francia Henri Mouhot 1860-ban, amikor a dzsungel k�zep�n felfedezte Angkor romjait, hogy milyen kincset adott a vil�gnak. A IX. �s XIV. sz�zad k�z�tt khmer birodalom vir�gz� civiliz�ci�ja ma m�r ugyanis vil�g�r�ks�g�nk r�sze. A sok�ig elfelejtett v�ros vagy birodalom k�rny�k�n egy hatalmas, 140 kilom�ter hossz� �s 30 kilom�ter sz�les t� fekszik, ami meghat�roz� volt a khmer kult�ra kialakul�s�nak szempontj�b�l, hiszen eg�sz �vben lehetett itt rizst aratni �s ter�let halakkal is ell�tta bõven az embereket. Olyan, mintha egy csod�latos csigah�jat l�tn�nk, csiga n�lk�l. A kõ�p�t�szet egyik cs�csa Angkor, ahol vakolat n�lk�l iszony� pontoss�ggal faragott k�veket raktak egym�sra, hogy azt�n szobrokkal burkolj�k be azokat. Angkor meghat�roz� vall�sa a hinduizmus �s a buddhizmus volt. K�nyvt�rak, templomok �s szent�lyek mûk�dtek benne.>>>

Khmer civiliz�ci�
A valamikori Vietnam, Laosz �s Thaif�ld ter�let�nek nagy r�sz�n uralkod� hatalmas Khmer birodalom ut�d�llama. A Khmer civiliz�ci� legh�resebb eml�ke Angkor hatalmas templomv�rosa. Nincs m�g egy t�rt�nelmi eml�k D�lkelet �zsi�ban, mely fel�rne ennek az õsi l�tes�tm�nynek nagyszerûs�g�vel. A legend�s Angkor Birodalom k�zpontja a mai Siem Reap elnevez�sû v�ros k�zvetlen k�zel�ben helyezkedik el.
A birodalom f�nykor�t a XI. �s XII. sz�zadban �rte el, ekkor �p�ltek a m�lt�n vil�gh�rû, hatalmas templompiramisok, a d�szes szent�lyek, a v�zt�roz�k �s a medenc�k, a szerte�gaz�, vil�gszerte egyed�l�ll� csatornah�l�zatok, az �t- �s g�trendszerek.

A t�voli m�lt
Angkor gazdags�ga megannyi h�d�t�s�nak k�sz�nhetõ, hiszen a hatalmas birodalom a mai Thaif�ld, Malajzia, Laosz �s Vietnam ter�let�nek jelentos r�sz�t is megsz�llva tartotta. K�sõbb ez lett a veszte, mivel gazdags�ga a k�rnyezõ birodalmak vonz� c�lpontj�v� tette. Az Angkor f�nykor�ban rettegett ellenf�lnek sz�m�t�, a khmer templomok dombormûvein gyakran meg�r�k�tett tyamok (akik a XII. sz�zadban m�g feld�lt�k Angkort), a XV. sz�zad v�g�re a mai K�z�p-Vietnam ter�let�n l�võ, egykor hatalmas birodalmukat elvesz�tik. Hely�ket �j h�d�t�k foglalj�k el, Nyugaton a sziami Ajutthaja, �szakon az �j lao �llamsz�vets�g, a Lan Szang, Keleten Dai Viet. Az �j birodalmak egyre nagyobb tartom�nyokat h�d�tottak el a mind erõtlenebb khmer kir�lys�gt�l is, majd bek�vetkezett a megsz�ll�s: �vsz�zadokra szi�mi fennhat�s�g al� ker�lt az angkori ter�letek.
A XIX. sz�zadra a kambodzsai uralkod�kat fõk�nt Bangkokban nevelik, s a khmer udvarban legfeljebb a vietnami kir�ly k�pviselõje rendelkezett idõnk�nt m�g n�luk is nagyobb befoly�ssal a khmer �llam�gyekben. �gy �rthetõ, hogy a XIX. sz�zad k�zep�n felaj�nlott francia v�dn�ks�g elfogad�sa mind a szi�mi, mind a vietnami befoly�snak v�get vetett.

K�zelm�lt
A francia fennhat�s�g al�l Kambodzsa 1954-ben felszabadult, de a Norodom Szihanuk uralkod�s�nak aranykor�t jelentõ egy �vtized ut�n, Kambodzsa sem tudott kimaradni az Indok�nai-h�bor�b�l. A h�bor� lez�r�sa ut�n a katonai diktat�ra k�vetkezett, majd a diktat�r�t a polg�rh�bor� �vtizedei v�ltott�k fel. 1975-ben Pol Pot vezet�s�vel a h�rhedt "V�r�s Khmerek" lettek az orsz�g urai. A XX. sz�zad legv�resebb diktat�r�i k�z� sorolt rezsim alig 4 �ves tombol�sa alatt az egykor t�bb mint t�zmilli�s orsz�g lak�inak k�zel egynegyede az �h�ns�g, a k�nz�sok, �s a kitelep�t�sek �ldozata lett.
A v�res polg�rh�bor�k korszaka csak 1993-ban �rt v�get. Ekkor az ENSZ �ltal szervezett v�laszt�sok nyom�n t�r�keny koal�ci�s korm�nyok k�vett�k egym�st, �s alkotm�nyos monarchia j�tt l�tre az orsz�gban. Kambodzsa, 10. tagorsz�gk�nt, a D�l-kelet �zsiai Nemzetek Sz�vets�g�nek (ASEAN) tagja. Az orsz�got ma b�ke, t�retlen fejlõd�s �s sz�mtalan idegenforgalmi c�l� beruh�z�s jellemzi.

Angkor
Kambodzsa legfõbb l�tv�nyoss�ga Angkor, a templomv�ros. T�bb, mint 100, a 9-13 sz�zadban �p�lt temploma a hajdani khmer uralkod�k nagys�g�nak eml�k�t õrzi. �rdekess�ge, hogy a v�rost a 15. sz�zad k�r�l lak�i elhagyt�k, �s a tr�pusi veget�ci� �ltal benõtt �s elrejtett egy�ttest csak a 19. sz�zad v�g�n fedezte fel �s t�rta a vil�g el� a francia term�szettud�s, Henri Mouhot, aki tal�n nem is gondolta, hogy milyen kincset adott a vil�gnak. A IX. �s XIV. sz�zad k�z�tt khmer birodalom vir�gz� civiliz�ci�ja ma m�r ugyanis vil�g�r�ks�g�nk r�sze. A sok�ig elfelejtett v�ros vagy birodalom k�rny�k�n egy hatalmas, 140 kilom�ter hossz� �s 30 kilom�ter sz�les t� fekszik, ami meghat�roz� volt a khmer kult�ra kialakul�s�nak szempontj�b�l, hiszen eg�sz �vben lehetett itt rizst aratni �s ter�let halakkal is ell�tta bõven az embereket. Olyan, mintha egy csod�latos csigah�jat l�tn�nk, csiga n�lk�l. A kõ�p�t�szet egyik cs�csa Angkor, ahol vakolat n�lk�l iszony� pontoss�ggal faragott k�veket raktak egym�sra, hogy azt�n szobrokkal burkolj�k be azokat. Angkor meghat�roz� vall�sa a hinduizmus �s a buddhizmus volt. K�nyvt�rak, templomok �s szent�lyek mûk�dtek benne. Egy vall�si �let k�zpontja lehetett, amelynek ma m�r nyomaiban sincs folytat�sa.

A templomv�ros n�h�ny, fontosabb mûeml�ke, keletkez�s�k sorrendj�ben

IX. sz�zad
Bakong, Lolei (t�gla templomok, t�gl�b�l k�sz�lt szobrokkal. Szinte mindegyik szobor mosolyog. Persze az angkori szobrokon l�that� csod�latos ajak�br�zol�s, amely v�gtelen�l gazdag �s sokf�le bensõ lelki�llapotot t�kr�z, az nem egy egyszerû mosoly. Az a belsõ l�lek t�kr�zõd�se az arcon, amely mintegy v�gtelen v�ltozatban mutatja meg a l�tsz�lag szûk�s t�rgy-t�ma, teh�t a mosoly m�g�tt h�z�d� lelki, emberi tartalmak gazdags�g�t.)
X. sz�zad
Banteay Szrei (A nõk temploma. Sz�nes homokkõbõl �p�lt. Csod�latos �kszerdoboz, egyed�l�ll�an finom m�g a khmer mûv�szetben is. Apr�l�kosan megfaragott kõcsipk�k d�sz�tik, falaib�l sz�ps�ges apsar�k l�pnek elõ.)
XI. sz�zad
Ta Keo (Hatalmas �p�let, a tiszt�n l�that� szerkezete miatt k�l�n�sen �rdekes. Soha nem fejezt�k be. J�l kivehetõek a kõgerend�k illeszt�si m�djai, a tetõszerkezetek, az �lbolt�vek.)
XII. sz�zad
Angkor Wat (Gigantikus, �tszintes �p�let, ebbõl h�rom szinten helyezkedik el a tulajdonk�ppeni templom. A szintek gal�ri�kkal hat�rolt terraszokb�l �llnak. A legfelsõ szinten �ll az �t hatalmas torony, egy-egy a n�gy sarkon, egy pedig k�z�p�tt. A k�lsõ falakon mintegy m�sf�lezer nagy alak� apsara tal�lhat�. (Az apsar�k eredetileg �gi t�ncosnõk, nimf�k, a khmer mûv�szetben az istenek �s az istenkir�ly kedvesei.)
Angkor Wat belsõ falain hatalmas, �sszef�ggõ dombormûvek l�that�k. A khmer Mahabhar�ta �s R�maj�na jelenetei, �s a khmerek harcai a szomsz�dos n�pek ellen.
Angkor Wat nemcsak vall�si, hanem kozmol�giai k�zpontk�nt is kiemelkedõ szerepet j�tszott. Mivel Kambodzs�ban a k�pzõmûv�szet �sszefon�dott az �p�t�szettel, minden templomban l�that�k sz�ps�ges szobrok.
A khmer mûv�szet rajong�i megtekinthetik Phnom Penh-ben a Nemzeti M�zem gyûjtem�ny�t. Rendk�v�l gazdag anyag tal�lhat� Thaif�ld�n, Bangkokban, a Nemzeti M�zeumban, Lop Buri �s Phimai m�zeumaiban, meg Vietn�mban. �s a vil�g sz�mos v�ros�ban.