A F�ld harmadik legnagyobb orsz�ga
K�na nem egyszerûen egy orsz�g, sokkal ink�bb egy k�l�nleges vil�g. Egyfel�l a hatalmas metropoliszok, az egymilli�rd f�t meghalad� n�pess�g, m�sfel�l az irodalmi alkot�sokb�l ismert, v�gtelen, f�ves ter�letek, a sivatagok, a szent hegycs�csok, a b�mulatba ejt� barlangok �s a cs�sz�rs�g kor�t id�z� �p�letmaradv�nyok.

L�tnival�k

Peking
Peking az orsz�g fõv�rosa. Az eg�sz orsz�got innen ir�ny�tj�k, �s itt d�ntenek a t�bb ezer kilom�terre �lõk sors�r�l is. Az idõz�n�kkal mit sem t�rõdve a pekingi idõt kell az eg�sz orsz�gban haszn�lni, a pekingi dialektust kell besz�lni, �s az �gyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A legh�resebb l�tnival�k a Tienamnen t�r, a Tiltott V�ros �s a Ny�ri Palota.

Sanghai
Sanghai 15 �r�s vonat�tra van Pekingtõl, �s az orsz�g legnyugatiasodottabb v�rosa. A v�ros l�tnival�inak nagy r�sze a Puxi v�rosr�szben van. A legh�resebb a Qiuxia Pu �s a Guyi park a Ming dinaszti�b�l. �rdemes m�g megtekinteni a Tang �s Long dinaszti�k pagod�it is.

Xian
Xian valamikor a vil�g kult�r�j�nak k�zpontja volt, az �korban fejlettebb volt, mint a R�mai Birodalom. A v�ros legnagyobb nevezetess�ge a 10000 agyagkatona szobor, melyek katon�s sorban, fegyverekkel, remek�l kimunk�lt arckifejez�sekkel v�dik a r�juk b�zott dolgokat. �rdemes felkeresni a r�gi v�rosfalat, a muzulm�n negyedet �s Banpo kokori falv�t is.

Macao
Macao tavaly ker�lt vissza K�na fennhat�s�ga al�. A v�ros a portug�lok ide�rkez�se �ta kult�r�k tal�lkoz�helye. Mi sem bizony�tja ezt jobban, mint a Szent P�l sz�kesegyh�z, melyet olaszok terveztek, jap�nok �p�tettek, portug�lok haszn�ltak �s melyet egy k�nai t�jfun d�nt�tt romba. A legszebb kil�t�s a v�rosra az Erod hegyrol, vagy a Guia erodbol ny�lik A l�tnival�kat a fens�ges helyi konyha remekmuvei eg�sz�tik ki. A j�t�kos kedvûek szint�n elõszeretettel keresik fel �zsia Las Vegas�t.

Hong Kong
Hong Kong 1997-ben ker�lt vissza K�na uralma al�. A vil�g legforgalmasabb kik�toje, �s egyik legnagyobb p�nz�gyi k�zpontja. A brit fennhat�s�g ideje alatt sem vesz�tette el kult�r�j�t, szok�sait. Nagyon h�res az itt rendezett S�rk�ny Haj� Fesztiv�l. A Disneyland �s az �ce�n Park a F�ld legprofibb tematikus parkjai.

Idõj�r�s
A nagy ter�let miatt nagy v�ltozatoss�got mutat a dermesztõ hidegtõl �s elviselhetetlen melegig. �szakon (Peking �s k�rny�ke) a t�l decembertõl m�rciusig tart. Ekkor a hõm�rõ ritk�n emelkedik 0 fok f�l�, viszont sz�raz �s napos az idõj�r�s. A ny�r m�just�l augusztusig tart, ekkor gyakran van 38 fok �s az esõ sem ritka.  A legkellemesebb idõszak a beutaz�sra a tavasz �s az õsz, amikor a hõm�rs�klet 20 fok �s 30 fok k�z�tt mozog �s nem esik esõ. A k�z�psõ ter�leteken (Shanghai �s k�rny�ke) a ny�r (�prilist�l okt�berig) hossz�, meleg �s esõs (fõleg j�liusban �s augusztusban). Ugyanitt a t�l r�vid �s hideg, a hõm�rõ majdnem ugyanazokat az �rt�keket mutatja, mint Pekingben. D�len (Kanton, Hong-Kong) a meleg �s esõs idõszak �prilist�l szeptemberig tart. Az ezt k�vetõ t�l is j�val enyh�bb, mint a t�bbi ter�leten. Idõeltol�d�s: A magyarorsz�gi norm�l t�li idõsz�m�t�s tartama alatt 7 �ra, ami azt jelenti, hogy amikor itthon d�li 12 �ra van, akkor K�n�ban d�lut�n 7 �ra van. A magyarorsz�gi ny�ri idõsz�m�t�s tartama alatt 6 �ra az idõk�l�nbs�g. K�n�ban k�zpontilag egyetlen idõz�n�t haszn�lnak (b�r f�ldrajzilag t�bb is indokolt lenne), ami azt jelenti, hogy az eg�sz, kontinensnyi orsz�gban ugyanaz az idõ. 

P�nz
Hivatalos (angol �tirat�) neve Renminbi, melynek �ltal�nosan haszn�lt �s ismert r�vid�t�se RMB, jelent�se pedig n�pi p�nz. 1 Yuan fel van osztva 10 Jiaora, az pedig 10 Fenre.   P�nzt v�ltani a sz�llod�kban lehet �s c�lszerû. Napi, k�zpontilag kiadott, egys�ges �rfolyam van �rv�nyben, ami egy bizonyos idõpontban azonos minden v�lt�helyen, viszont napr�l-napra v�ltozhat. A sz�llod�k csak �tlev�llel �s legink�bb csak saj�t sz�ll�vend�geinek v�ltanak p�nzt. A v�lt�sr�l kapott p�nzt c�lszerû megõrizni az utaz�s v�g�ig, mert a rep�lõt�ri bankok ennek felmutat�s�val v�ltj�k csak vissza a megmaradt k�nai p�nz�nket az orsz�g elhagy�sakor.

V�s�rl�s, �zletek nyitva tart�sa
Az �zletek a h�t minden napj�n nyitva vannak �ltal�ban 7.00-22.00 k�z�tt, kisebb, csal�di �zletek n�ha 22.00-ig. Az �rsz�nvonal igazodik �s kb. az itthoninak megfelelõ (szebb �zletben dr�g�bb, b�d�ban olcs�bb).  Az �ruh�zak, �lelmiszer�zletek alkalmazottai csak k�naiul tudnak, viszont az eml�kt�rgyakat �rus�t� �zletekben annyit minden tudnak angolul, amennyi a vevõkkel val� kapcsolattart�shoz sz�ks�ges. Souvenir �zletben lehet valut�val �s hitelk�rty�val is fizetni, a kisebb mag�n�rus�t�kn�l �s �llami �ruh�zakban, �lelmiszer�zletekben viszont csak a hazai p�nz haszn�latos.

�lt�z�k
T�li idõszakban a meleg (itthon is haszn�latos) ruha a c�lszerû (sapk�t, kesztyût, csizm�t is bele�rtve). Tavasszal, õsszel a r�teges �lt�zk�d�s aj�nlott. Ny�ron az orsz�g legt�bb ter�let�n lenge, k�nnyû ny�ri ruh�k a praktikusak. K�nyelmes cipõt mindenk�ppen vinni kell. N�h�ny sz�llod�ban uszoda is tal�lhat�, �gy esetleg f�rdõruha is hasznos is lehet. 

Eg�szs�g�gy
A csapvizet egyik v�rosban sem c�lszerû, ill. szabad inni, viszont szinte minden sarkon lehet palackozott vizet ill. b�rmilyen �d�tõt, s�rt kapni (f�l liter 3-5 Yuan). A sz�llodaszob�kban mindig van forr� v�z �s - leggyakrabban - j�zmintea (a k�v� egy�ltal�n nem elterjedt). Az �telek r�szben ugyanazokb�l, r�szben pedig teljesen ismeretlen anyagokb�l k�sz�lnek. Aki �rz�keny ilyen fajta v�ltoz�sra, tegye meg a megfelelõ "�vint�zked�st" az utaz�patika kibõv�t�s�vel.

�tkez�s
A k�nai �tkez�sek rendszerint 6-8 k�l�nb�zõ fog�sb�l �ll, melynek kb. fele z�lds�g�tel. Ehhez j�n a rizs �s a leves. Z�r�sk�nt mindig gy�m�lcs�t esznek �s (cukor n�lk�li j�zmin) te�t isznak. Evõeszk�z a p�lcika. Finomak a helyi s�r�k.