1. A kereszt�ny kelet hanyatl�sa

1.1 Az els� jelek
Kr. u. 638 - ban egy febru�ri napon Omar kalifa feh�r tev�je h�t�n bevonult Jeruzs�lem v�ros�ba. Piszkos, kopott ruh�ban �rkezett, serege durva, toprongyos alakokb�l �llt, de fegyelm�k kifog�stalan volt. A kalifa oldal�n ott volt a megh�dolt v�ros legf�bb tisztvisel�je, Szophr�niosz p�tri�rka. Omar egyenesen Salamon templom�nak hely�hez vonult, oda, ahonnan j� bar�tja, Mohamed a mennybe emelkedett. A p�tri�rka csak n�zte �t, ahogy ott �llt, Krisztus szavaira gondolt �s k�nnyezve mormolta: l�tj�tok a puszt�t� ut�latoss�got, amelyr�l D�niel pr�f�ta sz�lott". Ezut�n a kalifa a kereszt�nyek szent�lyeit akarta megn�zni. A p�tri�rka elvezette a Szents�r - templomhoz, s mindent megmutatott neki. M�g a templomban voltak, amikor a muszlim ima �r�ja el�rkezett. A kalifa megk�rdezte, hol ter�thetn� le imasz�nyeg�t. Szophr�niosz arra k�rte, maradjon, ahol van. Omar m�gis kiment az el�csarnokba, mondv�n, hogy t�lbuzg� k�vet�i majdan az iszl�mnak k�vetelik a helyet, ahol im�dkozott. Igaza lett. Az el�csarnokot kisaj�t�tott�k a muszlimok, m�g a templom megmaradt annak, ami volt, a kereszt�nys�g legszentebb hely�nek. Mindez a v�ros megad�s�nak felt�telei szerint t�rt�nt. A pr�f�ta maga rendelte el, hogy a pog�nyok t�rjenek meg, m�sk�l�nben a hal�l fiai lesznek, de a biblia n�pei, vagyis a kereszt�nyek �s a zsid�k megtarthatj�k, �s h�bor�tatlanul haszn�lhatj�k szent helyeiket, azzal a kik�t�ssel, hogy �jakat nem �p�thetnek, fegyvert nem hordhatnak �s l�ra sem sz�llhatnak. Ezeken fel�l pedig fizetni�k kell a fejad�t, a dzsizj�t is. Enn�l jobb felt�teleket Szopr�niosz nem rem�lhetett, amikor oltalomlevele birtok�ban elment az Olajf�k - hegy�re, hogy tal�lkozzon a kalif�val, akin�l kisebb rang� szem�lynek nem volt hajland� �tengedni a v�rost. Jeruzs�lemet ekkor m�r t�bb mint egy �ve ostromolt�k. Az ostromharcban j�ratlan �s erre a c�lra rosszul felszerelt arabok tehetetlenek voltak az �jonnan helyrehozott er�d�tm�nyekkel szemben. A v�rosban ekkor azonban m�r alig volt mit enni, felment� seregre pedig nem sz�m�thattak. Az eg�sz vid�k az arabok kez�n volt, Sz�ria �s Palesztina v�rosai is mind elestek. A cs�sz�ri flotta v�delme alatt �ll� kaiszareiai parti hely�rs�get nem sz�m�tva, a legk�zelebbi kereszt�ny hadsereg Egyiptomban volt. A szok�sos felt�telek mellett Szophr�niosz annyit tudott m�g el�rni, hogy a v�ros cs�sz�ri tisztvisel�i �s csal�djuk ing�s�gaikkal egy�tt elhagyhass�k a v�rost �s letelepedhessenek a part ment�n Kaiszarei�ban.

1.2 R�ma alkonya keleten
Nem volt m�r emberi hatalom, amely R�ma keleti tartom�nyaiban meg�ll�thatta volna a roml�st. A R�mai birodalom eg�sz fenn�ll�sa alatt megvolt a kelet �s nyugat lappang� ellent�te. Akthiumn�l a nyugat gy�z�tt, de a kelet legy�zte h�d�t�it. A birodalom k�t legn�pesebb �s leggazdagabb tartom�nya Egyiptom �s Sz�ria volt. Itt folyt a legjelent�sebb ipari termel�s; haj�ik �s karav�njaik ellen�rz�s�k alatt tartott�k az eg�sz keleti kereskedelmet; anyagi �s szellemi kult�r�juk egyar�nt magasabb rend� volt, mint a nyugati, �s nem csup�n hagyom�nyaik �si volta ok�n, hanem a korabeli civiliz�lt vil�gban a R�mai - birodalom egyetlen riv�lis�nak sz�m�t� sz�szinida Perzsia k�zels�ge miatt is. A kelet befoly�sa rohamosan n�tt, m�g v�g�l Nagy Konstantin cs�sz�r keleti vall�sra t�rt, �s sz�khely�t is keletebbre, a Boszporuszn�l fekv� Biz�ncba helyezte �t. A k�vetkez� sz�zad folyam�n, amikor a bels� bajok miatt meggyeng�lt birodalomnak a barb�r t�mad�sokkal kellett szemben�znie, a nyugati r�sz ebben �sszeomlott, �m a keleti h�la a Konstantini politik�nak, �tv�szelte ezt az id�t. Galli�ban, Spanyolorsz�gban, Afrik�ban, a t�voli Britanni�ban �s v�g�l It�li�ban barb�r kir�lys�gok j�ttek l�tre, mik�zben a keleti tartom�nyokat Konstantin�polyb�l tov�bbra is a r�mai cs�sz�r korm�nyozta. A r�mai vezet�s soha nem volt k�l�n�sebben n�pszer� Sz�ri�ban �s Egyiptomban. A konstantin�polyi, nagyr�szt a k�ls� k�r�lm�nyek miatt, hamarosan m�g elkeseredettebb ellenkez�st v�ltott ki. A nyugat elszeg�nyed�s�vel Sz�ria keresked�i �s Egyiptom k�zm�vesei elvesztett�k piacaikat. Az �lland� perzsa h�bor�k elv�gt�k a sivatagon �t Anti�khi�ba �s a libanoni v�rosokba vezet� utat, nem sokkal k�s�bb pedig, az Abesszin birodalom buk�s�t k�vet� ar�biai z�rzavar miatt azokon a V�r�s - tengeri �tvonalakon is megsz�nt a forgalom, amelyeket az egyiptomi haj�sok, illetve Petra, Transzjord�nia �s D�l - Palesztina karav�ntulajdonosai ellen�riztek. Konstantin�poly a birodalom legjelent�sebb piaca lett; a cs�sz�ri politika �ltal t�mogatott t�vol - keleti kereskedelem �szakabbra, �zsia sztyepp�in �t keresett k�zvetlen utakat. Ez viszont Alexandria �s Anti�khia lak�it �rintette �rz�kenyen, hiszen m�ris irigykedve tekintettek az egyre ink�bb f�l�b�k kereked�, felkapaszkodott v�rosra.
A ny�lt h�bor�skod�s v�g�l vall�si okok miatt t�rt ki. A pog�ny cs�sz�rok t�relmesek voltak a k�l�nb�z� helyi kultuszokkal. Ez azonban nem volt elmondhat� a kereszt�ny uralkod�kr�l. Mivel a kereszt�nys�g semmilyen m�s vall�s l�tjogosults�g�t nem ismeri el, �gy arra akart�k felhaszn�lni, hogy az alattval�kat egys�gesen a korm�nyzathoz k�ss�k. A teol�gi�ban nem k�l�n�sebben j�ratos Konstantin igyekezett egyes�teni a vit�kt�l akkoriban megosztott kereszt�ny egyh�zat.
A hatodik sz�zad sor�n rosszabbra fordult a helyzet. Iustinianus nyugati h�bor�i hosszasan elh�z�dtak, �s meglehet�sen sokba ker�ltek a birodalomnak. Ezen k�v�l zavart keltettek vall�spolitik�j�ban is, r�ad�sul magasabb ad�kkal kellett s�lytani a keleti alattval�kat an�lk�l, hogy k�rp�tl�sul b�rmilyen el�ny�kh�z jutottak volna. Legink�bb Sz�ria szenvedte meg ezeket a h�bor�kat, a p�nz�gyi terheket a perzsa hadsereg �lland� porty�i, valamint az orsz�g ter�let�t megr�z� katasztrof�lis f�ldreng�sek sora s�lyosb�totta. Ebben a helyzetben csak az eretnekek virultak. A sz�r monofizit�kat Theod�ra cs�sz�rn� t�mogat�s�val az edesszai Baradeus Jakab tette �t�k�pes er�v�. Egyh�zukat ett�l kezdve jakobita egyh�znak nevezt�k.
602 - ben Ph�kasz, egy egyszer� katona foglalta el a tr�nt. uralkod�nak kegyetlen volt �s alkalmatlan is. M�g Konstantin�poly a terror alatt ny�g�tt, a provinci�kban mindenfel� kisebb l�zad�sok �s polg�rh�bor�k d�ltak a vall�si szekt�k �s p�rtok k�z�tt. Anthi�ki�ban a jakobita �s a nesztori�nus p�tri�rk�k teljesen ny�ltan, egy k�z�s tan�cskoz�son vitatt�k meg, hogy mit�v�k legyenek az ordodoxok ellen. B�ntet�s�l Ph�kasz hadsereget k�ld�tt r�juk, amely - a zsid�k seg�ts�g�vel - t�megesen m�sz�rolta le az eretnekeket.

1.3 Perzsa h�bor�k
610 - ben Ph�kaszt egy fiatal �rm�ny nemesi ivad�k, Afrika provincia korm�nyz�j�nak fia H�rakleiosz letasz�totta a tr�nr�l. Ugyanebben az �vben II. Khoszro�sz Perzsia kir�lya befejezte az el�k�sz�leteket a birodalom lerohan�s�ra. A perzsa h�bor� tizenkilenc �vig tartott. Tizenk�t �vig a birodalom csak v�dekezett, mialatt a perzsa had egyik fele elfoglalta Anat�li�t, a m�sik r�sze pedig Sz�ri�t ig�zta le. Anti�khia 611 - ben esett el, Damaszkusz 613 - ban. 614 tavasz�n Shahrbar�z perzsa hadvez�r Palesztina f�ldj�re l�pett, �s amerre j�rt, feld�lta az orsz�got �s lerombolta a templomokat. Egyed�l a betlehemi Sz�let�s - templom menek�lt meg, de csakis azon okb�l, mert az �p�let homlokzat�n l�v� mozaik a h�rom kir�lyokat perzsa ruh�ban �br�zolta.
�prilis 15 - �n k�r�lz�rta Jeruzs�lemet. Zakari�s p�tri�rka, hogy elker�lje a v�ront�st k�sz lett volna feladni a v�rost, a kereszt�ny lakoss�g azonban nem volt hajland� engedelmesen megadni mag�t. M�jus 5 - �n a Jeruzs�lemben l�v� zsid�k seg�ts�g�vel a perzsa hadsereg bet�r a v�rosba, �s borzalmas v�rengz�s veszi kezdet�t. A perzsa katon�k �s a seg�dkez� zsid�k v�logat�s n�lk�l m�sz�rolt�k le a v�rosban lak�kat. A forr�sok szerint k�r�lbel�l 60 000 ember pusztul el �s k�r�lbel�l 35 000 - t adnak el a perzs�k rabszolg�nak. A v�rosban �rz�tt szent erekly�ket, a Szent Keresztet �s a keresztre fesz�t�s eszk�zeit ugyan kor�bban m�r elrejtett�k, de a perzs�k megtal�lj�k �ket, �s Shahrbar�z a p�tri�rk�val egy�tt elk�ldi �ket aj�nd�kba Perzsia kereszt�ny kir�lyn�j�nek, a nesztori�nus Merjemnek. Jeruzs�lemet �s k�rny�k�t olyan m�rt�kben elpuszt�totta a perzsa hadsereg, hogy az mind a mai napig l�that�. H�rom �vvel k�s�bb a perzs�k el�renyomultak Egyiptomba, �s egy �v leforg�sa alatt megh�d�tj�k az eg�sz orsz�got, az �szaki hadtesteik pedig el�rik a Boszporuszt. Jeruzs�lem eleste az eg�sz kereszt�nys�get megr�zta. 622 - ben H�rakleiosznak v�gre siker�l �sszeszednie mag�t, a hadsereg�t �nnep�lyesen Istennek aj�nlotta �s kereszt�ny harcosk�nt a s�t�ts�g er�i ellen indult harcba. A k�s�bbi nemzed�kek �t tekintik az els� keresztes lovagnak.
A hadj�rat sikeres volt. H�rakleiosz 627 december�ben Niniv�n�l legy�zi a perzsa hader�t. 628 elej�n Khoszro�sz meghal, �s ut�da b�k�t k�r, amelyet egy �vvel k�s�bb siker�l �rv�nyes�teni. A megh�d�tott tartom�nyok ekkor ker�lnek vissza a birodalomhoz, Konstantin�poly pedig �nnepli a gy�zelm�t. H�rakleiosz a k�vetkez� tavasszal d�lre indult, hogy visszaszerezze a Szent Keresztet, �s Jeruzs�lembe vigye.

1.5 Arab inv�zi�, a r�mai Afrika buk�sa
H�rakleiosz ekkor �bredt r�, hogy az arab inv�zi�t komolyan kell vennie, de nem volt el�g embere a v�dekez�sre. A perzsa h�bor�ban igen s�lyos vesztes�gek �rt�k, majd a h�bor� v�g�vel a hadsereg nagy r�sz�t gazdas�gi okokb�l feloszlatta �s senki sem lelkesedett, hogy bel�pjen katon�nak. Az eg�sz birodalmon egyfajta kimer�lts�g �s pesszimizmus lett �rr�. Ebben a helyzetben a cs�sz�r a sz�riai csapatok �l�n fiv�r�t, Theod�roszt k�ldte Palesztin�ba rendet teremteni. Theod�rosz k�t egyes�lt arab f�sereggel �tk�z�tt meg Jeruzs�lemt�l d�lnyugatra Gabath�n�l, ahol s�lyos veres�get szenvedett. A D�l - Palesztin�ban biztons�gban l�v� arabok pedig a Jord�n foly�t�l keletre vezet� kereskedelmi �ton nyomultak el�re, �s az eg�sz vid�k r�vid id� alatt - 635 augusztus�ra - a kez�kre ker�lt. Ekkor H�rakleiosz igaz�n megr�m�lt. N�mi neh�zs�g �r�n k�t csapatot k�ld�tt d�lre. Az egyik az �rm�ny Vahan herceg ir�ny�t�sa alatt �rm�ny �joncokb�l, illetve jelent�s sz�m� arab kereszt�nyb�l �llt. A m�sik vegyes �llom�ny� csapatot Theod�rosz vezette. A Jarm�k foly� mellett Galileai-tengert�l d�lkeletre, d�h�ng� homokviharban v�vt�k meg a d�nt� csat�t 636 augusztus�ban. A kereszt�ny sereg volt a nagyobb, az arab pedig az �gyesebb. A harc kell�s k�zep�n hirtelen a tizenk�tezer arab kereszt�ny �tp�rtolt az iszl�m sereghez. Nem szerett�k H�rakleioszt, r�ad�sul a fizets�g�k is h�napok �ta elmaradt. Nem volt neh�z megszervezni az �rul�st �s ez el is d�nt�tte a csata kimenetel�t. A kereszt�ny hadsereg csaknem az utols� emberig odaveszett. Palesztina �s Sz�ria nyitva �llt a h�d�t�k el�tt. H�rakleioszt Anti�khi�ban �rte a vesztett csata h�re. �gy gondolta, hogy Isten keze s�jtott le r� unokah�g�val, Martin�val k�t�tt v�rfert�z� h�zass�ga miatt. Mivel sem p�nze, sem pedig embere nem maradt, hogy tov�bb v�dje a tartom�nyt, ez�rt haj�ra sz�llt �s visszat�rt Konstantin�polyba.
Az arabok r�vid id� alatt lerohant�k az eg�sz orsz�got. Az eretnek kereszt�nyek haboz�s n�lk�l megadt�k magukat. A zsid�k pedig hathat�s seg�ts�get ny�jtottak az araboknak azzal, hogy kalauzolt�k �ket. Szervezett ellen�llasba csak k�t nagy Palesztinai v�rosban, Kaiszarei�ban �s Jeruzs�lemben, illetve a Perzsa hat�ron Pell�ban �s Dar�ban �tk�ztek. A jarmuki csata h�r�re Szoph�riosz meger�s�tette Jeruzs�lem v�delm�t, amikor azonban �rtes�lt arr�l, hogy az arab sereg m�r Jerik� alatt van a v�rosban l�v� szent erekly�ket az �j leple alatt haj�val Konstantin�polyba sz�ll�ttatta, nehogy a hitetlenek kez�re ker�ljenek. Jeruzs�lem t�bb mint egy �vig �llta az ostromot. Kaiszareia �s Dara 639 - ig tartott ki, de ekkor m�r mag�nyosan k�zd�ttek. A kelet metropolisza Anti�khia egy �vvel kor�bban elesett �s a Szuezi - f�ldszorost�l az Anat�liai - hegys�gig az eg�sz orsz�got az arabok uralt�k. Ek�zben R�ma �si ellenfel�t, Perzsi�t is romba d�nt�tt�k. 637 - ben elfoglalt�k Irakot, majd a k�vetkez� �vben birtokba vett�k az eg�sz Ir�ni - fenns�kot, 651 - ben el�rt�k a Perzsa - birodalom keleti hat�rait �s az afg�n hegyeket.
Ez alatt 639 december�ben Amr muszlim hadvez�r n�gyezer katon�j�val lerohanta Egyiptomot. A tartom�ny k�zigazgat�sa meglehet�sen z�rzavaros volt ezekben az �vekben teh�t Amr k�nnyed�n tal�lt sz�vets�geseket. Az arab sereg 640 - re elfoglalta eg�sz Fels� - Egyiptomot, 641 �prilis�ban pedig elesett Babilon is. Ezek ut�n m�r Alexandri�t sem lehetett tov�bb tartani, mivel eg�sz Egyiptom arab k�zen volt. 642 - ben Alexandria megadja mag�t. A kereszt�nys�g m�g egy k�s�rletet tett a tartom�ny visszah�d�t�s�ra. 645 elej�n Amr hadvez�rt visszah�vj�k Medin�ba, ekkor Konstantin�polyb�l a tengeren �t hadsereg �rkezik Manuelosz vezet�s�vel, k�nnyed�n visszaszerzi Alexandri�t, �s eljut Fusztatig - a mai Kair� - az Amr �ltal alap�tott �j v�rosig. A h�rre Amr visszat�r Egyiptomba �s visszaszor�tja a kereszt�ny sereget. Manuelosz eg�szen Alaxandri�ig h�tr�l, de l�tva a kereszt�ny lakoss�g teljes k�z�ny�t neki sem fog a v�ros v�delm�nek, hanem harc n�lk�l visszahaj�zik Konstantin�polyba.
Ezzel Egyiptom mind�r�kre elveszett. 700 - ra az eg�sz r�mai Afrika az arabok kez�re ker�l. Tizenegy �vvel k�s�bb Hisp�ni�t is elfoglalj�k. 717 - ben az arab birodalom a Pireneusokt�l eg�szen K�z�p - Indi�ig h�z�dik, katon�i pedig Konstantin�poly ellen k�sz�lnek.
.......itt �tugrunk n�h�ny sz�z �vet, amikor a kereszt�ny egyh�zon bel�l ellent�tek uralkodnak �s az �ppen uralmon l�v� uralkod�k csak keveset t�r�dnek az elvesztett keleti tartom�nyokkal........
.......valamint igaz�b�l nem is az arab h�d�t�k ellen indultak keresztes hadj�ratok - nem is indulhattak, hiszen a kereszt�ny Eur�p�t t�ls�gosan lek�t�tt�k a saj�t bels� �gyei -, hanem az ut�nuk k�vetkez� Szeldzsuk t�r�k�k �ltal megsz�llt Jeruzs�lem visszafoglal�sa �rdek�ben.....