2. A keresztes hadj�rat el�k�sz�letei

2.1 A clermonti zsinat
Orb�n p�pa 1095 nyar�nak v�ge fel� �rkezett Franciaorsz�gba �s leveleket k�ld�tt sz�t a Francia p�sp�k�knek �s a k�rnyez� f�ldekre, hogy novemberre Clermontba h�vja �ket. A clermonti zsinat 1095. november 18. �s 28. k�z�tt �l�sezett. Mintegy h�romsz�z egyh�zi szem�ly volt jelen, �s igen sokr�t� munk�t folytattak. �ltal�noss�gban megism�telt�k a laikus invesztit�ra, a szim�nia �s a papi h�zass�g elleni dekr�tumot, �s helyeselt�k Isten t�zsz�net�t. A konkr�t �gyekben pedig: kik�z�s�tett�k F�l�p kir�lyt h�zass�gt�r�s �s Cambria p�sp�k�t szim�nia miatt, valamint meg�lap�tott�k a lyoni �rseks�g els�s�g�t a t�bbi egyh�ztartom�nyokkal szemben. Orb�n p�pa azonban nagyobb c�l �rdek�ben akarta felhaszn�lni az alkalmat. Kihirdett�k, hogy november 27 - �n a p�pa nyilv�nos gy�l�st tart, ahol nagy horderej� bejelent�st fog tenni. Az egybegy�ltek, egyh�zi emberek �s laikusok akkora t�mege gy�lt �ssze, hogy nem f�rtek be a zsinatnak otthont ad� sz�kesegyh�zba. A p�pa tr�nj�t ez�rt a v�roson k�v�l, a keleti kapun�l, a szabd �g alatt egy mez�n �ll�tott�k fel. Amikor a sokas�g egybegy�lt Orb�n p�pa sz�l�sra emelkedett.
A p�pa szavai egykor� kr�nik�sok el�ad�s�ban maradtak r�nk, de egyik�k sem �ll�tja, hogy pontos sz� szerinti besz�mol�t ad, r�ad�sul mindannyian �vekkel az esem�ny ut�n, a k�s�bbi t�rt�n�sek f�ny�ben jegyezt�k le a maguk verzi�j�t. �gy csak nagyj�b�l tudhatjuk, mit is mondhatott Orb�n p�pa.
Feltehet�en el�sz�r a keleti testv�reknek ny�jtand� seg�ts�g sz�ks�gess�g�r�l sz�lt a hallgat�s�gnak. A keleti kereszt�nys�g seg�ts�get k�rt, mert a t�r�k�k m�lyen benyomultak a kereszt�ny ter�letekre, a lakoss�ggal kegyetlenkednek, szent�lyeiket pedig kifosztj�k. De nem csak Biz�ncr�l besz�lt, hanem kiemelte, hogy Jeruzs�lem p�ratlan szents�g� v�ros �s elbesz�lte az odautaz� zar�ndokok megpr�b�ltat�sait. Az �gy lefestett s�t�t k�p ut�n megtette bejelent�s�t: a nyugati kereszt�nys�g vonuljon a Kelet megment�s�re. Gazdag �s szeg�ny egyar�nt v�gjon neki. Hagyj�k abba egym�s gyilkol�s�t �s ink�bb Isten �gy�t szolg�lva harcoljanak az igazs�gos h�bor�ban, �s Isten majd vez�rli �ket. Mert aki ebben a h�bor�ban odav�sz, feloldoz�st �s b�nbocs�natot nyer. Nem szabad k�slekedni, k�sz�ljenek �s a ny�r elj�tt�vel induljanak. Orb�n p�pa olyan szenved�llyel besz�lt, hogy a v�lasz nem v�ratott mag�ra �s fergeteges volt. Alig fejezte be mond�k�j�t, Le Puy p�sp�ke fel�llt a sz�k�r�l �s a p�pai tr�n el� t�rdelve k�rte, hogy csatlakozhasson az exped�ci�hoz. Aznap m�g sz�zak k�vett�k a p�ld�j�t.
A lelkesed�s nagyobb volt ann�l, mint amire Orb�n p�pa sz�m�tott. M�g terve sem volt a hadj�ratra. Ugyanis Clermontban nem volt jelen az �sszes vil�gi nagy�r. A p�pa sereg�be egyel�re csak csupa j�mbor ember �llt be, de sz�ks�g lett volna er�teljesebb vil�gi t�mogat�sra. Ekkor Orb�n p�pa �jra �sszeh�vta p�sp�keit, tov�bbi tan�cskoz�sra. A zsinat - val�sz�n�leg a p�pa k�r�s�re - m�r hat�rozott arr�l, hogy akik r�szt vesznek kegyes c�llal a h�bor�ban, azoknak elengedik a f�ldi b�neik�rt r�juk kir�tt b�ntet�st. Most azzal eg�sz�tett�k ki ezt, hogy a r�sztvev�knek az �sszes vil�gi tulajdon�t t�voll�t�k idej�n az egyh�z gondnoks�ga al� helyezik. A s�rtetlens�g�k�rt a helyi p�sp�k�k felelnek majd, �s a harcosok hazat�rtekor �rintetlen�l kell visszajuttatniuk azokat. A hadj�rat minden harcos�nak a kereszt jel�t kell viselnie �s elk�telezetts�ge jel��l a v�ll�ra v�r�s poszt� anyagb�l keresztet kell varrnia. Mindenkinek, aki a keresztet felveszi, fel kell esk�dnie arra, hogy elmegy Jeruzs�lembe. Ha t�l kor�n visszat�r, vagy m�gsem indulna el, az egyh�z kik�z�s�ti. Nem egyszer�en h�d�t� h�bor�nak indult ez. Minden visszafoglalt v�rosban vissza kell �ll�tani a keleti templomok jogait, �s vissza kell juttatni a tulajdonaikat. A k�vetkez� Nagyboldogasszony �nnep�re (augusztus 15.) mindennek k�szen kell �llnia, �s a csapatok Konstantin�polyban gy�lekeznek.

2.2 A hadj�rat szervez�se
A k�vetkez� fontos teend� a hadvez�r kinevez�se volt. Orb�n p�pa nyilv�nval�v� k�v�nta tenni, hogy a hadj�ratot az egyh�z fel�gyeli, a vezet�je teh�t egyh�zi szem�ly kell, hogy legyen. A zsinat egyhang� beleegyez�s�vel a p�pa Le Puy p�sp�k�t nevezte ki erre a posztra. Ez mindenestre b�lcs v�laszt�s volt. K�s�bb kider�lt, hogy kit�n� sz�nok �s �gyes diplomata, aki ink�bb r�besz�l, mint parancsol. B�r ez nem volt mindig el�g arra, hogy a n�vleg parancsnoks�ga al� tartoz� f�nemeseket az ir�ny�t�sa alatt tartsa.
Orb�n p�pa december 2-�n t�vozott Clermontb�l. M�rciusban Tours -ban zsinatot tartott, ahol �sszeh�vta a h�veket a foly� partj�n elter�l� mez�re. Alkalmi sz�sz�k�r�l hossz�, �nnepi pr�dik�ci�t tartott, melyben b�nb�natra sz�l�totta fel a hallgat�s�got, �s arra buzd�totta �ket, hogy csatlakozzanak a keresztes hadj�rathoz. Ezek ut�n nem sokkal k�veteivel levelet k�ld�tt Genov�ba, mivel �gy gondolta - val�sz�n�leg az egyik francia f�nemes Rajmund, Toulouse gr�fja tan�cs�ra -, hogy sz�ks�g lesz egy tengeri flotta seg�ts�g�re is, �s a v�ros egy�ttm�k�d�s�t k�rte. Genova tizenk�t g�ly�t �s sz�ll�t�haj�t �g�rt, de az indul�st elhalasztott�k akkorra, amikor m�r tudni lehet, hogy a keresztes hadj�rat komoly mozgalom lesz - e. A flotta csak 1097 j�lius�ban hagyta el Genov�t. Id�k�zben pedig sok genovai polg�r is felvette a keresztet.
Mire a p�pa visszat�rt It�li�ba m�r teljesen bizonyos volt terve siker�ben. H�v� szav�nak lelkes t�megek engedelmeskedtek. Annyi gazdag nemes csatlakozott a hadj�rathoz, hogy azok m�r komoly katonai h�tteret jelentettek. Mikor a p�pa 1096 kar�csony�n meg�rkezik R�m�ba igaz�n biztos volt benne, hogy a keresztes hadj�rat t�nylegesen elkezd�d�tt. A mozgalom, amelyet utj�ra ind�tott val�j�ban sokkal nagyobb horderej� volt, mint ahogyan azt gondolta volna. A hadj�ratban r�sztvev� f�nemesek egym�s k�z�tti verseng�sei �s ter�letszerz� c�lkit�z�seik olyan bonyodalmakat okoztak, amelyeket a p�pai leg�tus k�ptelen volt k�zben tartani. M�g enn�l is kezelhetetlenebbnek bizonyultak a j�mbor t�megek reakci�i. A p�pa p�sp�keit k�rte meg, hogy hirdess�k meg a keresztes hadj�ratot, de ezekn�l sokkal hat�sosabbak voltak a szeg�nyebb emberek, igehirdet�k, mint p�ld�ul egy P�ter nev� v�ndor szerzetes.
P�ter val�sz�n�leg nem vett r�szt a clermonti zsinaton, de m�r az 1095 - �s �v v�ge el�tt hirdette a keresztes hadj�ratot. Tan�tv�nyokat gy�jt�tt maga k�r� �s ahov� maga nem jutott el, oda �ket k�ldte. B�rmerre j�rt tan�tv�nyaival, a f�rfiak �s n�k csapatostul hagyt�k el otthonaikat, hogy k�vethess�k �t. Mire k�r�tja sor�n K�lnbe �rt a k�s�rete 15 ezer f�re becs�lt t�megb�l �llt, �s N�metorsz�gban m�g sokan csatlakoztak hozz�. Pr�dik�ci�inak p�ld�tlan sikere sz�mos okra tehet� vissza. Akkoriban Nyugat - Eur�p�ban parasztnak lenni kegyetlen �s bizonytalan �letet jelentett, a zavaros �llapotok, a nagy n�pv�ndorl�s �s a term�szeti katasztr�f�k: �rvizek, stb. miatt. Az �si birtokrendszer ekkor m�r �sszeoml�f�lben volt, de helyette m�g nem volt �j rend. A gazdas�gi indokokat apokaliptikus tan�t�sok is nyomat�kos�tott�k. A l�tom�sok kora volt ez, �s P�tert l�tnoknak tartott�k. A k�z�pkori ember teljesen meg volt gy�z�dve r�la, hogy k�zel Krisztus m�sodik elj�vetele, meg kell b�nnia b�neit �s am�g m�g lehet valami j�t kell cselekednie. Az egyh�z akkori tan�t�sa szerint a zar�ndoklattal lehet levezekelni a b�n�ket, a pr�f�ci�k pedig azt hirdett�k, hogy a Szentf�ldet vissza kell h�d�tania a kereszt�nys�gnek, m�g miel�tt Krisztus ism�t elj�nne. R�ad�sul a tudatlanok sz�m�ra nem is volt vil�gos a k�l�nbs�g Jeruzs�lem �s az �j Jeruzs�lem k�z�tt. P�ter pr�dik�ci�it hallgatva sokan �gy �rtett�k, hogy a nyomor�s�gb�l a Szent�r�sban elbesz�lt tejjel - m�zzel foly� k�na�nba jutnak. Az �t viszontags�gos lesz hiszen az arabokat, mint az Antikrisztus seregeit kell, hogy legy�zz�k.
Hogy Orb�n p�pa hogyan v�lekedett Remete P�terr�l �s pr�dik�ci�inak siker�r�l, azt ma m�r nem tudhatjuk, de egy Bologn�ba �rt level�b�l valami olyasmi der�l ki, hogy kiss� aggasztotta az a f�ktelen lelkesed�s, de m�gsem tett semmit, hogy It�liai terjed�s�t megakad�lyozza. 1096 nyar�n folyamatosan, meg�ll�s n�lk�l elkezdtek �z�nleni a zar�ndokok Kelet fel�. A p�pa azt rem�lte, hogy �k �s P�ter k�vet�i szerencs�se meg�rkeznek Konstantin�polyba, �s ott bev�rj�k a p�pai leg�tust �s a katonai parancsnokokat, akik majd megszervezik a nagy kereszt�ny sereget. A p�pa bizony�ra az�rt ragaszkodott ahhoz, hogy Konstantin�poly legyen a gy�lekez�hely, mert biztosra vette Alexiosz cs�sz�r t�mogat� k�zrem�k�d�s�t. Biz�nc katon�kat k�rt a Nyugatt�l, �s �k nem csup�n n�h�ny zsoldost, hanem egy eg�szen �t�k�pes hadsereget toboroztak �ssze. Ezzel szemben a keresztes mozgalom h�re Konstantin�polyban meglehet�s riadalmat v�ltott ki. Alexiosz zsoldosokat v�rt a Nyugatt�l, �s k�ts�gk�v�l sz�m�tott r�, hogy k�vetei sikerrel j�rnak It�li�ban. Most viszont arr�l �rtes�lt, hogy a v�rt egy - egy lovag, vagy kisebb csapatok helyett eg�sz Frank seregek indultak �tnak, hogy csatlakozzanak hadaihoz. Nem volt elragadtatva, hiszen tapasztalatb�l tudta, hogy b�r a frank harcosok f�lelmetes �t�er�t k�pviselnek, ezzel szemben viszont megb�zhatatlan fajta, p�nz�hes �s sz�szeg�.
Ezekre a h�rekre Alexiosz cs�sz�r nekil�tott, hogy megtegye a maga el�k�sz�leteit. Az �rkez� frank sereget az eg�sz orsz�g ter�let�n v�gig el kellett l�tnia, nehogy azok letarolj�k a vid�ket �s lak�it kifossz�k. Ez�rt �lelmiszerk�szleteket halmoztak fel a nagyobb k�zpontokban, ahol kereszt�lhaladnak majd, �s jelent�s er�ket rendeltek ki, hogy fogadj�k �s Konstantin�polyba k�s�rj�k a birodalom ter�let�re �rkez� csapatokat. Ez id� alatt egy haj�flotta szemmel tartotta az adriai partvid�ket, hogy id�ben jelezhesse ha onnanfel�l is �rkeznek csapatok.
Maga a cs�sz�r Konstantin�polyban maradt, v�rta az �j h�reket. Mivel tudta, hogy a p�pa augusztus 15 - �t jel�lte ki az indul�s napj�nak, nem kapkodta el az el�k�sz�leteket, de 1096 m�jus�ban h�rn�k �rkezett azzal, hogy az els� Frank sereg �tvonult Magyarorsz�gon �s Belgr�dn�l �tl�pte a birodalom hat�r�t.