Ukrajna t�rt�nelme nagy n�pv�ndorl�sokkal kezd�d�tt. Kr. e. VII. sz�zadt�l IV. sz�zadig a Fekete Tenger �szaki sztyepp�it a szk�ta t�rzsek uralt�k, �vsz�zados k�ls� politikai �s kultur�lis uralmat szerezve. A szk�ta kult�ra nyomait a kijevi Barlangtemplomban tal�lhatjuk, ahol a s�rokban finoman megmunk�lt aranym�veket tal�ltak, melyek r�szletgazdag �llati �s emberi form�kat tartalmaznak. A szk�t�kat k�vet�en a mai Ukrajna ter�let�t a keleti-g�tok, hunok �s t�r�k-ir�ni kaz�rok uralt�k.
A ruszinokk�nt ismert skandin�vok voltak az els� olyan t�rzsek, melyek egyes�ltek �s hosszabb ideig uralmuk alatt tartott�k a ter�letet. A ruszinok Kr. sz. 882-ben elfoglalt�k Kijevet. A X. sz�zad v�g�re a v�ros egy egys�ges �llam k�zpontja lett, amely Kijevi Ruszink�nt volt ismert. A Volga foly� nyugati r�sz�t�l a Dun�ig, illetve d�lt�l a Balti-tengerig terjedt. 988-ban a kijevi ruszin vezet�, Volodymyr, felvette a kereszt�nys�get Konstantin�polyt�l, amely a biz�nci hat�s hossz� id�szak�nak kezdet�t jelentette az ukr�n politik�ban �s kult�r�ban. 1520-ra az ottom�n birodalom elfoglalta Ukrajna tengerparti ter�leteit.
A 15. sz�zadban az ukr�n sztyepp�k n�pess�g�nek nagy r�sz�t megsemmis�tett�k a katonai k�zdelmek �s a j�rv�nyok. A t�rs�g az elmenek�l� parasztok �s ortodoxok t�mege miatt v�lt h�rhedtt�. Ezek a n�pek k�s�bb koz�kokk�nt v�ltak ismertt� (a t�r�k nyelvben ez t�rv�nyen k�v�lit, kalandoz�t vagy fosztogat�t jelent). Az ukrajnai koz�kok olyan �llamot hoztak l�tre, amely - noha politikailag lengyel, majd orosz uralom al� ker�lt - jelent�s �n�ll�s�ggal b�rt. 20 �vvel k�s�bb azonban Lengyelorsz�gra �s Oroszorsz�gra v�lt sz�t.
Az ukr�n nacionalizmus az 1840-es �vekben vir�gzott, amely arra k�nyszer�tette az orosz hat�s�gokat, hogy betilts�k az ukr�n nyelvet az iskol�kban, �js�gokban �s k�nyvekben. Az I. Vil�gh�bor�t �s a c�ri uralom �sszeoml�s�t k�vet�en Ukrajn�nak lehet�s�ge ny�lt volna arra, hogy elnyerhesse f�ggetlens�g�t. A sokf�le frakci� egyike sem nyert d�nt� t�mogat�st. Polg�rh�bor� t�rt ki, �s az orsz�g hirtelen anarchi�ba esett, amely sor�n hat hadsereg harcolt a hatalom�rt, �s emiatt Kijev �tsz�r cser�lt gazd�t egy �v alatt. Az Oroszorsz�ggal, Lengyelorsz�ggal, k�l�nf�le ukrajnai politikai �s etnikai frakci�kkal folytat�d� harcok eredm�nyek�pp Lengyelorsz�g megtartotta Ukrajna nyugati r�szeit, Szovjetuni� pedig a t�bbit. 1922-ben Ukrajna hivatalosan a Szovjetuni� r�sz�v� v�lt.
Mik�zben a moszkvai vezet�st lefoglalt�k a k�zvetlen, bels� probl�m�k, az 1920-as �vek m�sodik fel�ben �jabb ukrajnai nemzeti felkel�s t�rt ki. Amikor Szt�lin 1927-ben hatalomra jutott, Ukrajn�n tesztelte a "k�ros" nacionalizmus elfojt�s�t. 1932-33-ban olyan "�heztet�si programot" tervelt ki, amely 7 milli� ukr�n �let�be ker�lt. Az �rtelmis�gek kiv�gz�se �s deport�l�sa tov�bb cs�kkentette az orsz�g n�pess�g�t. Szt�lin ezut�n az orsz�g els�dleges vall�si szimb�lumaival, templomaival �s sz�kesegyh�zaival folytatta a tisztogat�st, leromboltatva t�bb mint 250 �p�letet. Az 1937-39-es esem�nyek sor�n tov�bbi, t�bb sz�zezer ukr�nt v�geztek ki, vagy k�ldtek szovjet munkat�borokba. A II. Vil�gh�bor� tov�bbi pusztul�st �s hal�lt hozott, amely sor�n a V�r�s Hadsereg �s a n�met er�k k�z�tt d�l� h�bor�ban 6 milli� f� halt meg. Becsl�sek szerint a 20. sz�zad els� fel�ben a h�bor�k, �hez�sek �s n�pirt�sok k�vetkezt�ben Ukrajna feln�tt f�rfi lakoss�g�nak fele, �s n�i lakoss�g�nak negyede halt meg.
Az 1986-os csernobili katasztr�fa �s a nyilv�nval�an lass� hivatalos orosz v�laszl�p�s sz�lesk�r� tiltakoz�st v�ltott ki. K�t �vvel k�s�bb az elszigetelts�gb�l kit�rt az Egyes�lt Keleti egyh�z. Kijevben prominens �rtelmis�gek �s �r�k l�trehozt�k az Ukr�n N�pi Mozgalmat, melynek k�pvisel�i helyeket szereztek az orsz�g parlamentj�ben, 1990-ben. J�liusban a parlament kinyilv�n�totta szuverenit�s�t - de nem kiv�l�s�t -, melynek kev�s hat�sa volt. R�viddel azut�n, hogy 1991 augusztus�ban meghi�sult a szovjet �llampuccs, betiltott�k az Ukr�n Kommunista P�rtot (CPU), �s decemberben a lakoss�g t�lnyom� r�sze a f�ggetlens�gre szavazott.
Ukrajna els� eln�k�nek Leonid Kravchukot (a CPU kor�bbi titk�r�t) v�lasztott�k meg. Oroszorsz�ggal egyre ink�bb megromlott a kapcsolat a nukle�ris fegyverek eloszt�sa, illetve a Fekete-tengeri flotta (Szevasztopol kik�t�j�ben �llom�sozott) ir�ny�t�sa k�r�li vit�k k�vetkezt�ben. Ek�zben a hatalmas m�rt�k� infl�ci�, a nyersanyag hi�ny, a zuhan� fogyaszt�i v�s�rl�er� megingatt�k az orsz�got, �s ki�lezt�k a region�lis �s etnikai fesz�lts�geket. Az 1994-es eln�kv�laszt�son az orosz t�mogatotts�g� reformer Leonid Kuchma legy�zte Kravchuk eln�k�t. A CPU el�nyt kov�csolt a politikai �s gazdas�gi bajokb�l, jelent�s sz�m� parlamenti sz�ket szerezve meg az 1994-es v�laszt�sokon. Az 1990-es �vek v�g�re �jra fell�ngoltak az ellent�tek Ukrajna �s Oroszorsz�g k�z�tt, Ukrajna er�s�d� NATO kapcsolatai miatt.