Hadserege r�vid idõ alatt val�ban megh�d�totta Felsõ-It�li�t, �s Franciaorsz�ghoz hasonl� k�zt�rsas�gg� alak�totta. Ha valahol megtetszett neki egy csod�latos mûalkot�s, azt P�rizsba k�ldette. Azt�n �szak fel� Ausztria ellen vonult, mert a cs�sz�r It�li�ban legyõzte õt. A cs�sz�r k�ld�ttei B�csbõl el�be mentek a st�jerorsz�gi Leoben v�ros�ba. A tan�cskoz�sra szolg�l� teremben felmagas�tott sz�ket helyeztek el Ferenc cs�sz�r k�ld�tte sz�m�ra. Nap�leon azt mondta: “Tegy�tek ki ezt a sz�ket, ha �n tr�nust l�ttok, r�gt�n kedvem t�mad, hogy r� telepedjem.” K�nyszer�tette a cs�sz�rt, hogy az �sszes Rajn�n t�li ter�leteit engedje �t Franciaorsz�gnak. Majd visszat�rt P�rizsba. De P�rizsban nem k�n�lkozott sz�m�ra feladat. �gy h�t egy kalandos �gyet ind�tv�nyozott a direkt�riumnak: Franciaorsz�g legnagyobb ellens�gei akkoriban az angolok voltak. Anglia ebben az idõben m�r hatalmas orsz�g rengeteg gyarmattal. A francia haderõ pedig nem volt el�g erõs ahhoz, hogy mag�t Angli�t t�madja meg. De Anglia valamelyik birtokolt ter�let�t megt�madni - ez m�r ink�bb lehets�gesnek l�tszott. Nap�leon teh�t egy hadsereg �l�n az angol uralom alatt l�võ Egyiptom ellen k�ldette mag�t. Nagy S�ndorhoz hasonl�an az eg�sz Keletet meg akarta h�d�tani. Nemcsak katon�kkal vonult, hanem tud�sokat is vitt mag�val, hogy a r�gis�geket megtekints�k �s megvizsg�lj�k. Egyiptomba �rve �gy sz�lt az orsz�g mohamed�njaihoz, mintha a pr�f�ta volna, ak�rcsak Mohamed. �nnep�lyesen bejelentette, hogy tudja mindazt, ami sz�v�k m�ly�n lakozik, s az õ �rkez�s�t m�r �vsz�zadok �ta megj�vend�lt�k, a Kor�nban is benne foglaltatik: “Tudj�tok meg, hogy minden emberi erõfesz�t�s hasztalan ellenem, mert mindenrõl, amibe �n bele fogok, eld�ntetett, hogy siker�lni fog. Kezdetben val�ban �gy is tetszett. Az egyiptomi csapatokat megverte 1798-ban a piramisokn�l lezajlott nagy csat�ban, majd ut�na t�bbsz�r is, hiszen mindenkin�l jobban �rtett ahhoz, hogy gyõzz�n a sz�razf�ld�n. Persze, a tengeri �tk�zetekhez az angolok m�g mindig jobban �rtettek, s a h�res angol tengernagy, Nelson az egyiptomi part k�zel�ben, Abukirn�l csaknem megsemmis�tette a francia flott�t. �s midõn Nap�leon sereg�ben j�rv�ny �t�tt ki, s eljutott hozz� a h�r, hogy a p�rizsi korm�nyban sz�th�z�s van, cserbenhagyta katon�it; egyed�l, titokban visszautazott Franciaorsz�gba. H�rneves t�bornokk�nt �rkezett meg. Mindenki azt rem�lte, hogy saj�t orsz�g�ban is ugyanolyan kiv�l� lesz, mint idegenben. �gy azt�n megkock�ztathatta1799-ben, hogy �gy�it P�rizs korm�ny�p�letei ellen ir�ny�tsa, s a megv�lasztott k�pviselõket gr�n�tosaival a nemzetgyûl�s �p�let�bõl kikergettesse, �s �nmag�ra ruh�zza a legfelsõbb hatalmat. A r�gi r�mai mint�ra konzulnak neveztette mag�t. Konzulk�nt f�nyûzõ udvart tartott a francia kir�lyi palot�ban, �s visszah�vott sok sz�mûz�tt fõrang�t. De elsõsorban azzal foglalkozott, hogy rendet teremtsen Franciaorsz�gban, a renden pedig azt �rtette, hogy mindig �s minden�tt az t�rt�nj�k, amit õ akar. Ezt el is �rte. T�rv�nyk�nyvet dolgoztatott ki az �j alapelvek szerint, �s �nmag�r�l nevezte el. Egy m�sodik it�liai hadj�rat sor�n ism�t megverte Ausztri�t. A katon�k b�lv�nyozt�k, �s valamennyi francia tisztelte, mert haz�juknak dicsõs�get szerzett �s h�d�t�sokkal gyarap�totta. �r�k�s konzull� nevezt�k ki. De Nap�leon ezzel sem �rte be. T�bb akart lenni. 1804-ben cs�sz�rr� emelte saj�t mag�t. A franci�k cs�sz�r�v�. A p�pa az�rt utazott P�rizsba, hogy megkoron�zza. Hamarosan It�lia kir�ly�v� is kineveztette mag�t. A t�bbi orsz�g megr�m�lt ettõl a hirtelen felbukkant, hatalmas f�rfit�l. Anglia, N�metorsz�g, Ausztria, Oroszorsz�g �s Sv�dorsz�g ez�rt sz�vets�get k�t�tt ellene. Nap�leon nem hagyta mag�t megf�leml�teni. Ellens�ges hadakt�l, b�rmilyen nagyok voltak is, õ nem rettegett. Felvonult ellen�k, �s a sz�vets�ges csapatokat 1805 tel�n a morvaorsz�gi Austerlitzn�l teljesen sz�tverte. Most szinte eg�sz Eur�pa ura lett. Mindegyik rokon�nak �gysz�lv�n kis eml�kk�nt egy-egy kir�lys�got adott. Mostohafia It�li�t kapta, b�tyja N�polyt, �ccse Hollandi�t, s�gora N�metorsz�g egy r�sz�t, nõv�rei hercegs�geket It�li�ban. A korzikai �gyv�d csal�dtagjai sz�p p�lyafut�st tettek meg, hiszen alig h�sz �ve a t�voli szigeten szûk�s eb�dn�l �ltek az asztal mellett. N�metorsz�gban is minden hatalmat a kez�be ker�tetett Nap�leon, mert a n�met fejedelmek, akik a b�csi cs�sz�rt�l m�r r�gen nem tûrtek belesz�l�st, a hatalmas Nap�leonnal sz�vetkeztek. Ekkor Ferenc cs�sz�r megv�lt a n�met cs�sz�ri c�mtõl. Ez lett a N�met-R�mai Szent Birodalom v�ge, amely akkor vette kezdet�t, midõn Nagy K�rolyt R�m�ban megkoron�zt�k. A n�met-r�mai cs�sz�rs�g 1806-ban szûnt meg. Habsburg Ferenc ettõl fogva Ausztria cs�sz�r�nak nevezte mag�t. Nap�leon hamarosan a Hohenzollernok ellen vonult, �s n�h�ny nap alatt teljesen megverte a porosz hadakat. 1806-ban bevonult Berlinbe, s onnan osztott t�rv�nyeket Eur�p�nak. Elsõsorban azt parancsolta meg, hogy eg�sz Eur�p�ban senkinek sem szabad keresked�st folytatnia Franciaorsz�g ellens�geivel, az angolokkal. Ezt kontinent�lis z�rlatnak nevezt�k. Mivel nem volt tengeri flott�ja, amellyel a hatalmas orsz�got katonailag legyõzhette volna, �gy akarta Angli�t t�nkretenni. Midõn az �llamok tiltakoztak, ism�t bevonult N�metorsz�gba, �s a poroszokkal sz�vetkezett oroszok ellen harcolt. Ekkor, 1807-ben fiatalabb �ccs�nek is odaadhatta N�metorsz�g egy r�sz�t kir�lys�gk�nt. Majd Spanyolorsz�g k�vetkezett. Nap�leon megh�d�totta, �s b�tyj�nak, J�zsefnek adta kir�lyi birodalomk�nt, N�polyt meg egyik s�gor�nak juttatta. De v�g n�lk�l nem tûrik a n�pek, hogy csal�di aj�nd�kk�nt kezelj�k õket. Elsõk�nt a spanyolok l�zadtak fel 1808-ban a franci�k uralma ellen. Nem szab�lyos csat�kban harcoltak, �m az eg�sz n�p �lland�an gerillaharcot folytatott, �s b�rmennyit kegyetlenkedtek is a francia katon�k, a nyugalom nem �llt helyre. Az osztr�k cs�sz�r sem akarta tov�bb tûrni Nap�leon parancsolgat�s�t. 1809-ben �jabb h�bor�ra ker�lt sor. Nap�leon had�val B�cs ellen vonult. J�llehet B�cs k�zel�ben, Aspernn�l �let�ben elõsz�r veres�get szenvedett a b�tor K�roly fõhercegtõl, n�h�ny nap m�lva Wagramn�l teljesen megsemmis�tette az osztr�k sereget. Bevonult B�csbe, a sch�nbrunni kast�lyban lakott, �s Ferenc cs�sz�rt m�g arra is k�nyszer�tette, hogy le�ny�t adja feles�g�l hozz�. Nem volt k�nnyû dolog ezt elhat�rozni egy Habsburg-cs�sz�rnak, akinek a csal�dja t�bb mint 500 �v �ta uralkodott B�csbõl. Hiszen Nap�leon nem sz�rmazott fejedelmi csal�db�l, tulajdonk�ppen egy kis hadnagy volt, akit b�mulatos tehets�ge emelt Eur�pa ur�v� �s parancsol�j�v�. Fi�nak, akit M�ria Lujza cs�sz�rn� sz�lt neki, a “R�ma kir�lya” c�met adom�nyozta 1810-ben. Birodalma ekkor m�r j�val nagyobb volt, mint hajdan�ban Nagy K�roly�, hiszen testv�reinek �s t�bornokainak kir�lys�gai csup�n n�vlegesen �lltak fenn. Ha a kir�lyainak viselked�se nem tetszett neki, akkor lev�ltotta õket. De a n�pekkel m�g cudarabbul b�nt. Amit gondoltak �s �reztek az k�z�mb�s volt neki. A fontos csak az, hogy p�nzt, �s mindenekelõtt katon�kat bocs�ssanak rendelkez�s�re. A n�pek ezt egyre kev�sb� tûrt�k. A spanyolok harc�t a tiroli parasztok� k�vette, akiket Nap�leon kivont az osztr�k cs�sz�r fennhat�s�ga al�l, �s a bajor kir�lys�gnak adta oda õket; a tiroliak harcba sz�lltak a francia �s bajor katon�kkal, am�g vez�r�ket, Andrea Hofert Nap�leon el nem fogatta, �s fõbe nem l�vette. A legnagyobb n�met k�ltõ, Goethe azt mondta akkoriban Nap�leonr�l: “R�zz�tok csak l�ncaitokat, az a f�rfi t�lont�l nagy hozz�tok k�pest.” Val�ban Nap�leon erej�vel szemben hossz� ideig minden hõsiess�g �s lelkesed�s hi�ba val� volt. V�g�l hat�rtalan becsv�gya okozta buk�s�t. M�g mindig nem �rte be hatalm�val. �gy v�lte, ez csup�n a kezdet. Most majd Oroszorsz�g ker�l sorra. Ugyanis az oroszok megszegt�k parancs�t, amely megtiltotta a keresked�st az angolokkal. Ez�rt b�ntet�s j�r! Nap�leon birodalma minden r�sz�bõl katon�kat soroztatott �s 600.000 fõnyi hadsereget gyûjt�tt �ssze. Ehhez a nagy �rm�di�hoz hasonl� had m�g nem volt a vil�gt�rt�nelem folyam�n, s ez a hadsereg vonult 1812-ben Oroszorsz�g ellen. Egyre tov�bb, az orsz�g belsej�be, an�lk�l, hogy csat�ra sor ker�lt volna. Az oroszok egyre csak h�tr�ltak. V�g�l, �gysz�lv�n Moszkva kapui elõtt, ott �llt a hatalmas orosz sereg. Megtekintette, hogyan �llt fel az ellens�g, �s m�ris tudta, hov� kell vez�nyelnie csapatait, hogy beker�tse vagy megverje. �gy h�t bevonult Moszkv�ba. De a v�ros �gysz�lv�n kihalt volt. A lakoss�g z�me elmenek�lt. Az idõ k�sõ õszre j�rt, �s az oroszok felgy�jtott�k a k�lv�rost. Minden olt�si k�s�rlet hi�ba val� volt. Hol lakj�k 600.000 katona, ha Moszkva le�gett? Mibõl �ljenek meg? Nap�leon elhat�rozta, hogy had�val visszafordul, de idõk�zben be�llt a t�l �s a rettentõ hideg. A sereg, midõn Moszkva fel� vonult m�r elrabolta �s fel�lte a k�rny�k minden �lelmiszer�t. �gy azt�n a haza fel� menetel�s a fagyos, kihalt s�ks�gon borzalmas volt. Egyre t�bb katona maradt megfagyva, hal�lra �hezve az �ton. A lovak ezr�vel pusztultak. Azt�n megjelentek az orosz lovasok �s h�tba meg oldalba t�madt�k az �rm�di�t. A katon�k alig huszadr�sze menek�lt meg ebbõl a rettentõ veres�gbõl, �s �rt el, v�gkimer�lten hal�los betegen a n�met hat�rhoz. Nap�leon v�g�l �lruh�ban, parasztsz�nk�n sietett elõre, P�rizsba. A fõv�rosba �rkezv�n elsõ dolga volt csapatokat k�vetelni. Õ m�g fel�ll�tott egy csupa fiatalb�l �ll� hatalmas sereget. �gy vonult be N�metorsz�gba. Az osztr�k cs�sz�r kancell�rj�t, Metternichet k�ldte hozz�, hogy t�rgyaljon vele a b�k�rõl. Metternich egy �ll� napig folytatott eszmecser�t Nap�leonnal. Azt mondta neki: “Ha elpusztul ez az ifjakb�l �ll� sereg, amelyet �n fegyverbe h�vott, ut�na mi lesz?” Nap�leon ezeknek a szavaknak hallat�ra d�h fogta el, els�padt, arca eltorzult. “�n nem katona – f�rmedt Metternichre – ,�s nem tudja, mi megy v�gbe egy katona lelk�ben. �n a harcmezõn nõttem fel, �s az olyan f�rfi, mint �n, f�ty�l egymilli� ember �let�re.” Nap�leon nem fogadta el cs�sz�r b�kefelt�teleit. Metternichnek kijelentette: neki gyõznie kell, m�sk�nt nem maradhat a franci�k cs�sz�ra. �gy ker�lt sor N�metorsz�gban, Lipcs�n�l csat�ra; Nap�leon serege harcolt a sz�vets�ges hadak ellen. Amikor a bajor csapatok, amelyek addig Nap�leon oldal�n �lltak, hirtelen cserbenhagyt�k, elvesztette az �tk�zetet, �s menek�lnie kellett. Veres�ge ut�n a franci�k megfosztott�k tr�nj�t�l. A kis Elba sziget�t adt�k neki hercegs�gk�nt, oda vonult vissza. De az uralkodok, akik legyõzt�k, 1814-ben, B�csben �jra felosztott�k Eur�p�t. Franciaorsz�gban teljesen kioltott�k a forradalmat. A lefejezett XVI. Lajos fiv�re XVIII. Lajos ker�lt a tr�nra. Ez az �j Lajos udvar�val ugyanolyan f�nyûzõen �s ugyanolyan esztelen�l uralkodott Franciaorsz�gon mintha a forradalom �s a cs�sz�rs�g 26 �ve nem is lett volna. A franci�k nagyon el�gedetlenek voltak. Midõn Nap�leonhoz eljutott ennek a h�re, titokban (1815-ben) elhagyta Elba sziget�t, �s n�h�ny katon�val kik�t�tt Franciaorsz�gban. A kir�ly sereget k�ld�tt ellene, de amint a katon�k megl�tt�k Nap�leont mind �t�lltak hozz�. N�h�ny nap m�lva diadalmasan vonult be cs�sz�rk�nt P�rizsba, �s XVIII. Lajos elmenek�lt. A B�csben m�g egyre tan�cskoz� uralkod�k megr�m�ltek. Nap�leont az emberis�g ellens�g�nek nyilv�n�tott�k. Wellington angol herceg fõvez�nylete alatt fõk�nt angolokb�l �s n�metekbõl �ll� hadsereg gyûlt �ssze Belgiumban. Nap�leon azonnal ellen vonult. A Waterloo nevû helys�gn�l rettentõ �tk�zetre ker�lt sor. M�r-m�r �gy l�tszott, hogy Nap�leon ism�t gyõz, �m akkor az t�rt�nt, hogy egyik t�bornoka nem �rtette meg a parancsot, �s rossz ir�nyba vonult. �gy szenvedett veres�get utolj�ra Nap�leon. Sereg�vel elmenek�lt, ism�t megfosztott�k tr�nj�t�l, �s el kellett hagynia Franciaorsz�got. Egy angol haj�ra menek�lt, de az angolok fogolynak nyilv�n�tott�k �s Szent Ilona sziget�re k�ldt�k, hogy t�bb� soha vissza ne t�rhessen. Ott �lt m�g 6 esztendeig �s ott is halt meg.