Kr. e. 600-500 - a Moldva partj�n megjelenik az els� - m�r a t�rt�nelemk�nyvekben is n�v szerint eml�tett - n�pt�rzs, a kelta boii. Err�l a t�rzsr�l kapja a mai Csehorsz�g nyugati r�sze a Bohemia nevet.

A kelt�kat a germ�n t�rzsek v�ltj�k, majd tov�bbv�ndorl�suk ut�n a kelet fel�l �rkez� szlov�noknak nevezett szl�v t�rzsek telepednek le (Kr.u. 500-599), a mai csehek �s szlov�kok �sei.

Csehorsz�g a nyugati szl�vok �ltal l�trehozott Nagymorva fejedelems�gbe integr�l�dik (830), mely Szvatopluk uralkod�sa idej�n (870-894) �ri el legnagyobb kiterjed�s�t. A legut�bbi id�kig csak ezekben az �vekben �lnek a csehek �s szlov�kok egyazon �llam keretei k�z�tt. A Nagymorva fejedelems�g azonban nem tud megbirk�zni a szomsz�d n�pek, k�zt�k a magyarok t�madasaival, a csehek a nyugati frankokkal l�pnek sz�vets�gre, a szlov�kok sorsa pedig a magyarokhoz kapcsol�dik. Ek�zben a m�r megl�v� k�t er�d�tm�ny, a Hradzsin �s a Vy�ehrad, keresked�k �s k�zm�vesek jelent�s csoportjait vonza az �v�ros ter�let�re, �gy l�trej�n a mai Pr�ga t�rt�nelmi magja.

A P�emysl - dinasztia, Cirill �s Met�d

862-ben Rastislav morva fejedelem hitt�r�t�ket k�r a biz�nci cs�sz�rt�l, aki a szaloniki sz�rmaz�s� Konsztantinoszt �s b�tyj�t, Met�dot bizza meg evvel a feladattal. Konsztantinosz (aki k�s�bb felveszi a Cirill nevet) a kisbet�s g�r�g �b�c�b�l m�g indul�suk el�tt megalkotja az els� szl�v �r�st, a glagolit�t (a cirill bet�s �r�s �s�t). A Nagymorva fejedelems�g ter�let�re �rve a hitt�r�t� fiv�rek megkezdik a kereszt�nys�g terjeszt�s�t a szl�v nyelv� liturgi�t haszn�lva, �s ennek r�szek�nt leford�tj�k szl�v nyelvre a szent�r�s fontosabb r�szeit.

873 k�r�l Met�d megkereszteli az els� P�emysl uralkod�t. A dinasztia uralkod�sa alatt Csehorsz�g hivatalosan is a N�met-r�mai birodalom r�sz�v� v�lik, a P�emysl kir�lyok pedig a cs�sz�r alattval�i lesznek.

929-ben Vencel fejedelmet testv�r�ccse, Boleszl�v meg�leti - r�szben a hatalom megszerz�se, r�szben a nyugati kereszt�nys�g terjeszt�s�t ellenz�k felb�jt�sa miatt. Hal�la ut�n Vencelt szentt� avatj�k �s Csehorsz�g patr�nusa lesz. 973-ban II. Boleszl�v megalap�tja a Pr�gai p�sp�ks�get, ezzel egyes�tve a cseh ter�leteket, �gy l�trej�n a cseh �llam: Boh�mia, Morvaorsz�g �s Szil�zia.

A XIII. sz�zadban Csehorsz�g �s Pr�ga f�nykor�t �li. II. P�emysl Ottok�r (1253-1278) uralkod�sa alatt az orsz�g ter�lete kisz�lesedik, Pr�ga az eur�pai politikai �let �s a nemzetk�zi kereskedelem k�zpontja lesz.

1212. II. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r Aranybull�ban elismeri a cseh kir�lyok �r�k�s�d�si jog�t, ezzel a cseh �llam szabads�g�t.

A k�t utols� P�emysl uralkod� (II. �s III. Vencel) jogara alatt r�vid id�re egyes�l Csehorsz�g, Magyarorsz�g �s Lengyelorsz�g.

Az utols� P�emysl uralkod� ut�d n�lk�l hal meg, �gy 1306-ban kihal a dinasztia (az �rp�dh�z 1301-ben hal ki).

K�z�pkor - A Luxemburgok

Luxemburgi J�nossal 1310-t�l �j dinasztia l�p a cseh tr�nra. Fia, IV.K�roly tr�nral�p�s�vel �jabb aranykor k�sz�nt Csehorsz�gra. Pr�ga ism�t felvir�gzik, ami ma els�sorban a kor �p�t�szeti eml�keiben l�that� (K�roly Egyetem, K�roly-h�d, Szt.Vitus sz�kesegyh�z, stb.)

Dinasztikus �sszefon�d�sok: IV. K�roly le�nya, Margit Nagy Lajos els� feles�ge volt; egyik fia, Zsigmond elvette feles�g�l Nagy Lajos le�ny�t, M�ri�t.

IV. Vencel uralkod�sa idej�n indul a Husz J�nos nev�vel f�mjelzett protest�ns mozgalom, a huszitizmus.

1419. Jan Zelivsky pr�dik�tor vezette menettel kitor a nemzeti felkel�s (els� pr�gai defenesztr�ci�). Luxemburg Zsigmond id�k�zben elhunyt b�tyj�t k�veti a tr�non. Husz J�nost a konstazi zsinat el� id�zik, s a kir�lyi menlev�l ellen�re m�gly�n kiv�gzik.

Z�rzavaros �vtizedek - a harc a huszit�k �s a keresztesek (az � oldalukon harcolt Hunyadi J�nos �s M�ty�s kir�ly is) k�z�tt v�ltakoz� hadiszerencs�vel folyik.

Zsigmodot (magyar kir�ly, n�met-r�mai cs�sz�r) ut�n veje, II. Albert (magyar kir�ly is) k�veti a tr�non, majd fia, V. L�szl� ( magyar kir�ly is) k�vetkezik.

Hal�la ut�n a cseh f�urak a pr�gai v�rosh�z�n maguk k�z�l v�lasztanak uralkod�t - Podjebr�d Gy�rgy -Ji�� z Pod�brad szem�ly�ben. A p�pa, mivel az �j uralkod� ink�bb a huszita vall�shoz h�z, keresztes hadj�ratot ind�t III.Figyes �s M�ty�s kir�ly vezet�s�vel. A h�bor� alatt a katolikus cseh rendek ugyan megv�lasztj�k M�ty�st, de a huszit�k Jagell� Ul�szl� lengyel herceget ismerik el kir�lyuknak. V�g�l a boroszl�i csat�ban M�ty�s gy�z �s az olm�tzi (Olomouc) b�ke (1478) alapj�n Csehorsz�g Ul�szl� birtok�ban marad, a mell�ktartom�nyok pedig M�ty�s�i lesznek. (M�ty�s hal�la ut�n minden cseh tartom�ny �s Magyarorsz�g is Ul�szl� birtok�ba jut.)

Ul�szl� fia, II. Lajos azonban meghal a moh�csi csat�ban, �gy a cseh tr�nt is, ak�r csak a magyart, a Habsburgok szerzik meg.

A Habsburgok

I. Ferdin�nd jezsuita misszion�riusokat hoz Csehorsz�gba a huszitizmus meggyeng�t�s�re (els� rendi felkel�s 1547 - a Habsburgok leverik). A XVI. sz�zad v�g�t�l II. Rudolf Pr�g�t teszi a Habsburg birodalom k�zpontj�v�. Tud�sok (Tycho Brahe, Kepler), m�v�szek, alkimist�k �rkeznek Pr�g�ba. II. Rudolfot Pompakedvel� Rudolf n�ven is sz�montartja a t�rt�nelem. �ri�si gy�jtem�nyt halmoz fel a Pr�gai V�r Gal�ri�j�ban (sajnos ebb�l Pr�g�ban csak kev�s maradt, nagy r�sz�ket a k�s�bbi Habsburg uralkod�k B�csbe sz�ll�ttatt�k).

1618. Ism�t rendi felkel�s. M�sodik pr�gai defenesztr�ci� (A pr�gai v�r ablak�b�l kidobj�k Svatava �s Martinic cs�sz�ri helytart�kat). Kit�r a harminc�ves h�bor�.

1620. Feh�rhegyi csata. A cseh nemzeti hader�k vesz�tenek. Csehorsz�g �llamis�ga �vsz�zadokra megsz�nik - az orsz�got tartom�nyk�nt az osztr�k birodalomhoz csatolj�k. Az �nk�nyuralom �s az er�szakos megtorl�sok id�szaka, az elkobzott birtokok az udvarhoz h� cseh f�urak �s osztr�k f�nemesek kez�be ker�lnek. Megkezd�dik az ellenreform�ci� �s a n�metes�t�s.

M�ria Ter�zia (1745-1780) uralkod�sa alatt �jabb h�bor�k �s megsz�ll�sok (osztr�k �r�k�s�d�si h�bor�, h�t�ves h�bor�) d�lj�k fel Pr�ga nyugalm�t, de �sszess�g�ben erre a korra m�r ink�bb a konszolid�ci� jellemz�.

II. J�zsef (1780-1790) uralkod�sa idej�n l�togat Mozart Pr�g�ba, �s 1787. okt�ber 29-�n, a Rendi Sz�nh�zban tartj�k Don Giovanni c�m� oper�j�nak �sbemutat�j�t.

A nap�leoni h�bor�k alig �rintik Pr�g�t, az austerlitzi (slavkovi) csata is morvaorsz�g ter�let�n zajlik. R�szben emiatt csak 1830 ut�n indul meg nagyobb m�rt�kben az ellenz�ki �ramlat a b�csi politika ellen.

A cseh nyelv, irodalom, zene hirtelen lelkes tud�sok �s m�kedvel�k �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba ker�l. A Kir�lyi Cseh Tudom�nyos T�rsas�g m�r a XVIII. sz�zad v�g�n megalakul Pr�g�ban, 1818-ban pedig megalap�tj�k a Nemzeti M�zeumot, mely id�vel a cseh nemzeti kult�ra �j �letre kelt�s�nek t�zhelye lesz.

1800-1900 Cseh nemzeti �jj�sz�let�si mozgalmak

• Els� vil�gh�bor�
• 1918-1938 els� k�zt�rsas�g
• 1939-1945 N�ci megsz�ll�s
• londoni emigr�ns korm�ny
• Bene� dekr�tumok
• M�sodik vil�gh�bor�
• Heydrich, Lidice
• Bene� dekr�tumok
• 1948. Kommunista hatalom�tv�tel
• …egyp�rtrendszer
• 1968. Pr�gai tavasz
• Charta 77
• …V�clav Havel
• 1989. B�rsonyos forradalom
• 1993. janu�r 1. Cseh K�zt�rsas�g megalakul�sa