Kr. e. 600-500 - a Moldva partján megjelenik az első - már a történelemkönyvekben is név szerint említett - néptörzs, a kelta boii. Erről a törzsről kapja a mai Csehország nyugati része a Bohemia nevet.

A keltákat a germán törzsek váltják, majd továbbvándorlásuk után a kelet felől érkező szlovánoknak nevezett szláv törzsek telepednek le (Kr.u. 500-599), a mai csehek és szlovákok ősei.

Csehország a nyugati szlávok által létrehozott Nagymorva fejedelemségbe integrálódik (830), mely Szvatopluk uralkodása idején (870-894) éri el legnagyobb kiterjedését. A legutóbbi időkig csak ezekben az években élnek a csehek és szlovákok egyazon állam keretei között. A Nagymorva fejedelemség azonban nem tud megbirkózni a szomszéd népek, köztük a magyarok támadasaival, a csehek a nyugati frankokkal lépnek szövetségre, a szlovákok sorsa pedig a magyarokhoz kapcsolódik. Eközben a már meglévő két erődítmény, a Hradzsin és a Vyšehrad, kereskedők és kézművesek jelentős csoportjait vonza az óváros területére, így létrejön a mai Prága történelmi magja.

A Přemysl - dinasztia, Cirill és Metód

862-ben Rastislav morva fejedelem hittérítőket kér a bizánci császártól, aki a szaloniki származású Konsztantinoszt és bátyját, Metódot bizza meg evvel a feladattal. Konsztantinosz (aki később felveszi a Cirill nevet) a kisbetűs görög ábécéből még indulásuk előtt megalkotja az első szláv írást, a glagolitát (a cirill betűs írás ősét). A Nagymorva fejedelemség területére érve a hittérítő fivérek megkezdik a kereszténység terjesztését a szláv nyelvű liturgiát használva, és ennek részeként lefordítják szláv nyelvre a szentírás fontosabb részeit.

873 körül Metód megkereszteli az első Přemysl uralkodót. A dinasztia uralkodása alatt Csehország hivatalosan is a Német-római birodalom részévé válik, a Přemysl királyok pedig a császár alattvalói lesznek.

929-ben Vencel fejedelmet testvéröccse, Boleszláv megöleti - részben a hatalom megszerzése, részben a nyugati kereszténység terjesztését ellenzők felbújtása miatt. Halála után Vencelt szentté avatják és Csehország patrónusa lesz. 973-ban II. Boleszláv megalapítja a Prágai püspökséget, ezzel egyesítve a cseh területeket, így létrejön a cseh állam: Bohémia, Morvaország és Szilézia.

A XIII. században Csehország és Prága fénykorát éli. II. Přemysl Ottokár (1253-1278) uralkodása alatt az ország területe kiszélesedik, Prága az európai politikai élet és a nemzetközi kereskedelem központja lesz.

1212. II. Frigyes német-római császár Aranybullában elismeri a cseh királyok örökösödési jogát, ezzel a cseh állam szabadságát.

A két utolsó Přemysl uralkodó (II. és III. Vencel) jogara alatt rövid időre egyesül Csehország, Magyarország és Lengyelország.

Az utolsó Přemysl uralkodó utód nélkül hal meg, így 1306-ban kihal a dinasztia (az Árpádház 1301-ben hal ki).

Középkor - A Luxemburgok

Luxemburgi Jánossal 1310-től új dinasztia lép a cseh trónra. Fia, IV.Károly trónralépésével újabb aranykor köszönt Csehországra. Prága ismét felvirágzik, ami ma elsősorban a kor építészeti emlékeiben látható (Károly Egyetem, Károly-híd, Szt.Vitus székesegyház, stb.)

Dinasztikus összefonódások: IV. Károly leánya, Margit Nagy Lajos első felesége volt; egyik fia, Zsigmond elvette feleségül Nagy Lajos leányát, Máriát.

IV. Vencel uralkodása idején indul a Husz János nevével fémjelzett protestáns mozgalom, a huszitizmus.

1419. Jan Zelivsky prádikátor vezette menettel kitor a nemzeti felkelés (első prágai defenesztráció). Luxemburg Zsigmond időközben elhunyt bátyját követi a trónon. Husz Jánost a konstazi zsinat elé idézik, s a királyi menlevél ellenére máglyán kivégzik.

Zűrzavaros évtizedek - a harc a husziták és a keresztesek (az ő oldalukon harcolt Hunyadi János és Mátyás király is) között váltakozó hadiszerencsével folyik.

Zsigmodot (magyar király, német-római császár) után veje, II. Albert (magyar király is) követi a trónon, majd fia, V. László ( magyar király is) következik.

Halála után a cseh főurak a prágai városházán maguk közül választanak uralkodót - Podjebrád György -Jiří z Poděbrad személyében. A pápa, mivel az új uralkodó inkább a huszita valláshoz húz, keresztes hadjáratot indít III.Figyes és Mátyás király vezetésével. A háború alatt a katolikus cseh rendek ugyan megválasztják Mátyást, de a husziták Jagelló Ulászló lengyel herceget ismerik el királyuknak. Végül a boroszlói csatában Mátyás győz és az olmützi (Olomouc) béke (1478) alapján Csehország Ulászló birtokában marad, a melléktartományok pedig Mátyáséi lesznek. (Mátyás halála után minden cseh tartomány és Magyarország is Ulászló birtokába jut.)

Ulászló fia, II. Lajos azonban meghal a mohácsi csatában, így a cseh trónt is, akár csak a magyart, a Habsburgok szerzik meg.

A Habsburgok

I. Ferdinánd jezsuita misszionáriusokat hoz Csehországba a huszitizmus meggyengítésére (első rendi felkelés 1547 - a Habsburgok leverik). A XVI. század végétől II. Rudolf Prágát teszi a Habsburg birodalom központjává. Tudósok (Tycho Brahe, Kepler), művészek, alkimisták érkeznek Prágába. II. Rudolfot Pompakedvelő Rudolf néven is számontartja a történelem. Óriási gyűjteményt halmoz fel a Prágai Vár Galériájában (sajnos ebből Prágában csak kevés maradt, nagy részüket a későbbi Habsburg uralkodók Bécsbe szállíttatták).

1618. Ismét rendi felkelés. Második prágai defenesztráció (A prágai vár ablakából kidobják Svatava és Martinic császári helytartókat). Kitör a harmincéves háború.

1620. Fehérhegyi csata. A cseh nemzeti haderők veszítenek. Csehország államisága évszázadokra megszűnik - az országot tartományként az osztrák birodalomhoz csatolják. Az önkényuralom és az erőszakos megtorlások időszaka, az elkobzott birtokok az udvarhoz hű cseh főurak és osztrák főnemesek kezébe kerülnek. Megkezdődik az ellenreformáció és a németesítés.

Mária Terézia (1745-1780) uralkodása alatt újabb háborúk és megszállások (osztrák örökösödési háború, hétéves háború) dúlják fel Prága nyugalmát, de összességében erre a korra már inkább a konszolidáció jellemző.

II. József (1780-1790) uralkodása idején látogat Mozart Prágába, és 1787. október 29-én, a Rendi Színházban tartják Don Giovanni című operájának ősbemutatóját.

A napóleoni háborúk alig érintik Prágát, az austerlitzi (slavkovi) csata is morvaország területén zajlik. Részben emiatt csak 1830 után indul meg nagyobb mértékben az ellenzéki áramlat a bécsi politika ellen.

A cseh nyelv, irodalom, zene hirtelen lelkes tudósok és műkedvelők érdeklődésének középpontjába kerül. A Királyi Cseh Tudományos Társaság már a XVIII. század végén megalakul Prágában, 1818-ban pedig megalapítják a Nemzeti Múzeumot, mely idővel a cseh nemzeti kultúra új életre keltésének tűzhelye lesz.

1800-1900 Cseh nemzeti újjászületési mozgalmak

• Első világháború
• 1918-1938 első köztársaság
• 1939-1945 Náci megszállás
• londoni emigráns kormány
• Beneš dekrétumok
• Második világháború
• Heydrich, Lidice
• Beneš dekrétumok
• 1948. Kommunista hatalomátvétel
• …egypártrendszer
• 1968. Prágai tavasz
• Charta 77
• …Václav Havel
• 1989. Bársonyos forradalom
• 1993. január 1. Cseh Köztársaság megalakulása