|
Skócia
7000 i.e.: Ebből a korszakból maradtak fenn az első skóciai, ember által készített lakóépület nyomai Kinloch mellett Rum-szigetén.
3000 i.e.: Felépítik Orkney-szigetén a Maes Howe nevű üreges sírtömbböt
3000 i.e.: Erre az időre tehető a Fortingall yew születése, amely egy – ma már – ötezer éves fát takar, amely a Fortingall-i templomkertben áll. Valószínűleg ez a legöregebb élőlény a Földön. Sajnos, a fa „szívét” szuvenír-vadászok ellopták.
2500 és 2000 között i.e.: Ebben az időszakban épült fel és használták a legendás falut, az Orkney-szigetén lévő Skara Brae-t
500 i.e.: Az őslakosok crannogokat (lásd építmények anyag) és cölöpházakat kezdenek el építeni a skót loch-ok körül
200 i.e. és 200 i.u. között: A crannogokat felváltják a Broch nevű építmények, amelyek körkörös, erős sziklatornyok voltak (lásd vonatkozó anyagot)
80: Agricola, Britannia római helytartója megtámadja Skóciát és egészen a Clyde folyóig nyomul a 82-es évig bezárólag
83: Agricola támadást intéz Skócia északi része ellen
84: Erre az időre tehető a Mons Graupius-i csata, a pontos helyszín nem ismert, de mindenesetre Moray környékére tehető. A római csapatok legyőzik a kaledóniaiakat és más északi törzseket. Védelmi vonalat építenek ki a Loch Lomond és Stonehaven között, hogy a felföldi völgyek fölött ellenőrzést tarthassanak
105: A rómaiak ekkor rajzolják át a védelmi vonalat a Solway folyó és Tyne között. Később ez híresült el Hadrian falaként 121-től, amely egyébként egyben Skócia határait is jelzi
139: A rómaiak újra előrenyomulnak és vonalat építenek ki Forth és Clyde között, ezt nevezik később Antonine falnak
170: A rómaiak még egyszer visszavonulnak Hadrian faláig
209: A rómaiak ismét északra próbálnak nyomulni, de mindez csak átmeneti
250: Ekkor volt az első rablóportya Skócia nyugati részén, amelyet egy erős ír törzs vitt végbe: a Scot-tok, azaz a skótok
367: A „Pictek” visszaverik a rómaiakat Hadrian faláig. A „Pict” elnevezést a rómaiak adták az északi törzsnek, jelentése: „festettek”, azaz tetováltak
430: Saint Ninian követői felépítik az első keresztény templomot a skóciai Whithorn-ban
500: Egyre növekedni kezd a Scoti-k és a Scot-ok bevándorlása Írország felől Skóciába, amely végül Dalriada királyságának megalapításával végződik. Ezt a területet ma Argyll-ként ismerjük, fővárosa Dunadd a Kilmartin-völgyben
500: A dalriadai skótok királya, Fergus Mor egyszerre vezet háborút a keleti részen lévő pictekkel és a Strathclyde-nál lévő britonokkal az ország déli részéért
570: St. Columba megalapozza az Iona-szigeteki közösséget
590: St. Mungo/vagy St. Kentigern templomot alapít egy zöld völgyben, azaz „glascu”-ban, amely később Glasgow katedrális néven vált ismertté
638: Edinburgh-ot, vagyis Din Eidyn-t lerohanják a northumbriai seregek
672: A northumbriai királyság ellen erős pict felkelést elfojtják
685. május 20.: A Forfar melletti Dunnichen-ben ekkor győzik le a pictek Unust király vezetésével a northumbriai csapatokat – ezzel a győzelemmel pedig megalapozták a független skót nemzet létét
750: Unust pict király legyőzi a northumbriai sereget észak-lothianban is, miután álmában megjelent neki St. Andrew (Szent András) és a két égen futó fehér felhők keresztalakja. Skócia védőszentje lett St. Andrew, a nemzeti lobogón pedig St. Andrew keresztje látható, a lobogó neve: Saltire
795: Ekkor volt az első feljegyzett viking-portya Iona szigetén, amelyet továbbiak követtek. Feltehetően a portyázók Orkney-ról jöhettek
843: Kenneth mac Alpin lett a dalriadai skótok király; később a pictföldi pictek is királyukká kiáltották ki, egyesítve ezzel a Forth-Clyde vonaltól északra lévő csoportokat: létrejött a Kingdom of Alba, vagyis Skócia
850: Viking benyomulás miatt Alba fővárosát át kellett helyezni Argyll-ból a Perth mellett Scone-ba. A vallási centrum és St. Columba relikviáit Iona-szigetéről Dunkeld-be mentették
850: Kenneth mac Alpin (másnéven I. Kenneth) hat alkalommal tör be Northumbria-ba
870: Egy tizenöt héten át tartó csatában a vikingek elfoglalják Dumbarton szikláját, s ezzel átveszik az irányítást a Clyde-öböl felett.
890: A vikingek elfoglalják a pictek erődjét, a Dunottart, Stonehaven mellett.
945: Edmund dán király, aki Northumbria uralkodója, átadja Cumbriát I. Malcolm skót királynak katonai támogatásért cserébe
1018: II. Malcolm legyőzi a northumbriaiakat a Carham melletti csatában, a Tweed folyó közelében. Ez határozta meg tulajdonképpen az Anglia és Skócia közötti modernkori határvonalat is. Malcolm egyúttal bekebelezte a brit királyság strathclyde-i részét is.
1034: II. Malcolm után I. Duncan veszi át a királyságot
1040. augusztus 10.: I. Duncan megpróbálja ráerőltetni akaratát Skócia északi területeire is, de csatát veszt Elgin mellett MacBeth of Moray-jal szemben. Utóbbit meg is koronázzák, miután Duncan életét veszti a csatában
1057. július 27.: I. Duncan fia, Malcolm Canmore legyőzi MacBethet a Perthshire melletti dunsinane-i csatában
1058. április 25.: Malcom Canmore-t III. Malcolm királlyá választják
1065: III. Malcolm feleségül veszi az Orkney-szigetek urának, Thorfinn a Hatalmas-nak lányát, Ingibjorg-ot, s ezzel stabilitást ér el Alba, vagyis Skócia északi részén.
1070: III. Malcolm megözvegyül, s később másodszor is megnősül, Dunfermline-ban elveszi a szász hercegnőt, Margitot – aki később Szent Margitként lesz ismert.
1072: III. Malcolm northumbriai portyái inváziót provokálnak ki a normannoktól. A harcok végül az abernethy-i egyezség aláírásával végződnek, amely előszele volt az angolok későbbi állandó befolyásának a skót trón fölött
1079: Újabb normann és angol invázió indul Skócia felé, amelyet III. Malcolm northumbriai betörései követnek. Végül ismét megerősítik az abernethy-i egyezséget.
1093. november 13.: Meggyilkolják Malcolm Canmore-t
1093. november 16.: Margaret (Malcolm Canmore édesanyja) belehal a fia elvesztése okozta fájdalomba. Testét abban a templomban helyezik örök nyugalomra, amelyet ő maga alapított Dunfermline-ban. Margaretet később szentté avatták, Dunfermline pedig zarándokhely lett
1093: Malcolm Canmore-t fiatal fivére, Donald követte trónon. A skótok kiebrudalták az összes angolt III. Donald udvarából, még Margaret többi gyermekeit is
1093: III. Malcolm legidősebb fia, Duncan végül norman és angol segítséggel legyőzi III. Donaldot és megszerzi a trónt. Őt később II. Duncanként emlegetik a krónikák.
1094. november 12.: II. Duncant megölik a montechlin-i csatában, Kincardine mellett. III. Donald visszatér a trónra.
1097: Edgar, III. Malcolm fia bosszút áll és norman/angol segítséggel támadást indít, megöli III. Donaldot és megszerzi a trónt.
1107. január 8.: Alexander, Edgar öccse veszi át a királyságot, miután Edgar meghal.
1124. április 23.: Alexander halálát követően újabb fivér, I. David lesz az uralkodó.
1138. augusztus 22.: Az I. David vezette skót sereg vereséget szenved a northallerton-i csatában, kénytelenek voltak alávetni magukat az angolok uralmának. A vereség ellenére a durham-i megállapodás (1139) felügyeletet biztosított I. David számára Northumbria és Cumbria felett.
1153. május 24.: Meghalt I. David, akit a trónon unokája, a tizenkét éves IV. Malcolm követett.
1157: II. Henry megszegte I. Davidnek adott ígéretét, amelyben elismerte a skótok függetlenségét északon és a Tees folyó régiójában. Henry elhívta a tizenhat éves IV. Malcolmot Chesterbe, ahol rávette, hogy írjon alá egy megállapodást arról, hogy az angolok javára lemond Northumbria és Cumbria területeiről.
1165. december 9.: A huszonnégy éves Malcolm utód nélkül hal meg, ezért fivére, I. William veszi át a trónt. Utóbbit William the Lion néven is ismerik, az általa használt szimbólum után. A sárga alapon ágaskodó vörös oroszlán később Skócia második nemzeti lobogójává vált.
1174. július 13.: I. William angol fogságba esik Alnwicknél, amikor megpróbálja visszaszerezni Northumbriát.
1174. december: Aláírják a falaise-i egyezményt, amelyet William fogságban, kényszer hatása alatt írt alá. Ebben beleegyezett, hogy a skót király alárendeltje lesz az angol uralkodónak, a skóciai kastélyok pedig szintén az angolok irányítása alá tartoznak.
1186: I. William feleségül veszi a normannokhoz tartozó Ermengard-ot; II. Herny angol uralkodó nászajándékba az edinburghi várat adta az ifjú párnak.
1189: A falaise-i egyezményt eltörölték, miután 6500 fontot fizettek Herny fiának, I. Richardnak.
1204: A skótok rajtaütnek az angolok által frissen felépített Tweedmouth erődön, amely a határmenti Berwick-upon-Tweed mellett található
1209: A Tweedmouth erőd építését a norham-i megállapodás értelmében leállítják, I. William királynak azonban ezzel együtt John angol királynak tízezer font sterlinget kell fizetnie, két idősebb lányát pedig angol nemesekhez adják feleségül
1214. december 4. : I. William negyvenkilenc évnyi uralkodás után meghal, a trónon fia, II. Alexander követi.
1214: II. Alexander előnyt kovácsol John angol király átmeneti gyengeségéből a Magna Carta aláírása után és megpróbálja elfoglalni Northumberland-ot. Támadásait visszaverik, a csaták pedig eltartanak egészen John angol király 1216-os haláláig.
1221: II. Alexander feleségül veszi John angol király Joan nevű lányát, ezzel teremtve átmeneti békét.
1230: Hakon, az „Öreg Norvég” megpróbálja újra norvég uralom alá hajtani a külső-hebridák és szigetek viking leszármazotti vezetőjét, ennek egyik állomása a Rothesay kastély elleni attak.
1237: II. Alexander aláírja a york-i megállapodást, amely jövőbeli jogokat adott a Skócia és Anglia határain fekvő területeknek
1240: II. Alexander első felesége (Joan) halála után elveszi Marie de Coucy-t, aki a francia királyi család tagja
1244: A határmenti villongások egészen odáig vezettek, hogy a három éves, leendő III. Alexandernek feleségül kellett vennie III. Henry négy éves lányát, Margaret-et
1244: II. Alexander tárgyalásokat kezdeményezett Norvégiával a hebridák tulajdonlása tárgyában.
1249: A skótok megszállják az északi és a nyugat-skóciai területeket és a szigeteket. Első célpont a Dunstaffnage kastély volt, amely a Hakon király befolyása alatt lévő Macdougall család tulajdona volt ekkor.
1249. július 8.: II. Alexander meghalt Kerrera szigetén, mialatt épp menekülni kényszerült egy katonai támadás elől
1249. július 13.: III. Alexander követi apját a trónon, ekkor ő még csak nyolc éves
1251. decembere: III. Alexander tíz évesen York-ba utazik, hogy találkozzon III. Henry-vel és feleségül vegye lányát, Margaretet. Alexander kitért azelől, hogy egyúttal behódoljon Henry-nek
1263. júliusa: Hakon norvég király óriás invázióval válaszol a skótok megszálló akcióira a Firth of Clyde-nál. A skótok úgy próbálnak meg időt húzni, hogy tárgyalásokat kezdenek.
1263. október 2.: Hakon király menekülésre fogja végül, de egy vihar keresztülhúzza a számításait. A largi csata ekkor zajlik végig a tengerparton, Hakon eljut ugyan Orkney szigetére, de később itt is leli halálát.
1266. július 2.: A perth-i megállapodás értelmében a norvégok a skótoknak adják 2500 fontért a nyugati szigeteket és Isle of Man-t, cserébe garanciát kérnek arra, hogy a norvégok irányítása alá kerül Orkney és Shetland.
1284. január 17.: III. Alexander legidősebb fia húsz éves korában utód nélkül hal meg. III. Alexander fiatalabb fia 1281-ben hunyt el, lánya pedig (Margaret) egy csecsemő unokával (szintén Margaret) elhagyták, hogy Norvégiában éljenek.
1285. október 14.: III. Alexander újranősül.
1286. március 19.: III. Alexander negyvennégy éves korában meghal, mikor épp áthaladt a Fife-i új hídon s ledobta a lova. Margaret nevű unokája, akit „Norvégia Szüze”-ként is neveznek, Skócia királynője lett háromévesen.
1290. szeptembere: Margaret, a skótok királynője Leith-be hajózik és hozzámegy a fiatal Edward-hoz, ezzel örököse lesz az angol trónnak is. Ez lesz később a Skócia és Anglia közötti kapcsolat záloga. Tengeri betegségben hal meg útközben, mindössze hét évesen. Vele együtt kihalt a Canmore dinasztia is, amely Skócia uralkodóit adta 1058 óta.
1292. november: I. Edward angol király felügyelte a skót trónra való igényeket, amelyre tizenhárom aspiráns helyett végül csak kettő maradt. John Balliolt választották ki Robert the Bruce helyett, s meg is koronázták 1292. november 30-án.
1295: A párizsi megállapodás értelmében a franciák katonai támogatást biztosítottak Skóciának. Mindez egyben hadüzenet is volt és a függetlenségi háború kezdetét is jelentette.
1296. március 30.: I. Edward rajtaüt Berwik-upon-Tweed városán, és a tizenkétezres lakosság kétharmadát lemészároltatja. A skótok április 8-án véres megtorlást tartanak Hexham-nél.
1296. április. 27.: I. Edward legyőzi a skótokat a dunbar-i csatában.
1296. július 8.: John Balliol lemond a trónról I. Edward javára Montrose-ban. Edward elveszi a skótok nemzeti kincsét, a Stone of Scone nevű koronázó követ és Londonba viszi, miután skót nemesek hűségesküt tesznek neki. Ezután Surrey earljét bízza meg Skócia igazgatásával.
1297. májusa: William Wallace rajtaüt Lanark kastélyán és megöli a helytartót és számos más angolt a városban. Kitör a szabadságharc.
1297. nyara: Sir Andrew Murray-t elfoglal számos angol kastélyt és várat a felföldön, valamint az észak-keleti részeken, beleszámítva a Loch Ness partján lévő Urquhart Castle-t is.
1297. szeptember 11.: William Wallace és Sir Andrew Murray megalázó és átfogó vereséget mér az angolokra Stirling mellett, a hídnál. Wallace ekkor alkalmazott stratégiája legendává lett.
1298. március 29.: Wallace-t „Skócia Őrzőjévé” választják, bár még mindig John Balliol király nevében.
1298. július 22.: Wallace-t legyőzi I. Edward király Falkirk mellett, miután skót nemesek elárulják és harc nélkül elhagyják a csatateret. Wallace ezt követően lemond az „őrző” címről és folytatja gerillatámadásait.
1303. május: Edward még egyszer megtámadja Skóciát, azzal a nem titkolt céllal, hogy leigázza az országot egyszer és mindenkorra
1304. február 3.: Skócia jelentős része megadja magát és behódol I. Edwardnak.
1304. április 22.: Edward elfoglalja az utolsó skót védőbástyát, a Stirling-i várat. A védők pedig még azt követően is három hónapig kitartottak, hogy az élelmük elfogyott.
1305. augusztus 3.: William Wallace-t elfogják Glasgow mellett. Londonba viszik, majd augusztus 23-n kivégzik.
1306. február 10.: Robert the Bruce (a John Balliol mellett harcoló Robert Bruce unokája) meggyilkolja az egyik legbefolyásosabb skót klán, a Red Comyn vezetőjét Dumfries-ben.
1306. március 25.: Robert the Bruce kihasználja az átmeneti erőviszonyokat s Skócia királyává koronáztatja magát, ő lesz I. Robert király
1306. május 10.: A Loudon hill-i (Ayrshire) csatában Robert the Bruce legyőz egy, az angolokhoz lojális csapatot
1307. július 7.: I. Edward meghal
1307. november: Robert the Bruce megerősíti befolyását és hatalmát azzal, hogy saját ellenőrzése alá vonja a Comyn klán két fontos várát, az Urquhart-ot és a Balvenie-t.
1314. június 24.: Az angolok egy újabb sereget küldenek II. Edward vezetésével, hogy foglalják vissza Stirling várát, de Robert the Bruce megalázó vereséget mér rájuk Bannockburn mellett. II. Edward épp hogy csak megmenekült a csatából. Abból a csatából, amelyet még most is a skót történelem egyik legnagyobb győzelmeként tartanak számon.
1315: Robert the Bruce benyomul Írországba és fivérét ott megkoronázzák.
1318: Bruce elfoglalja a Berwick kastélyt.
1320. április 6.: Megköttetik az arbroath-i megállapodás, amelyet egyúttal megküldenek a pápának is, azt kérvén: ismerje el Robert the Bruce jogát a királyi trónra és vonja vissza a Comyn-gyilkosság óta tanúsított ellenállását vele szemben. A megállapodás egyébként egyfajta alkotmányként kiköti a mindenkori skót király a skót néphez való viszonyát.
1328. március 17.: A northampton-i és edinburghi egyezményekkel véget ér a függetlenségi háború
1328. július: Robert the Bruce négy éves fia, David feleségül veszi Joan-t, III. Edward angol király hét éves lányát.
1329. június 7.: Robert the Bruce meghal 55 éves korában, a trónon az ekkor már öt éves fia, II. David követi.
1332. augusztus 8.: Skót csapatok vereséget szenvednek egy Edward Balliol vezette seregtől a Duppin mocsárban, Perth mellett
1332. szeptember 24.: Edward Balliolt skót királlyá koronázzák Scone-ban
1332. december 17.: Edward Balliolt elkergeti az a Sir Andrew Murray, aki ekkor II. David támogatója, korábban pedig William Wallace mellett harcolt Stirlingnél.
1333. május: III. Edward megtámadja Skóciát, hogy ezzel segítse Edward Balliolt és beveszi Berwick kastélyát.
1333. július 19.: A skótok súlyos vereséget szenvednek III. Edwardtól a Haildon Hill-en, amikor épp vissza akarják foglalni a Berwick kastélyt. Az ekkor még minidg gyermek II. David Franciaországba menekül.
1335. november 30.: Sir Andrew Murray legyőzi Balliol csapatait a culblean-i csatában
1338: Sir Andrew Murray meghal és II. David védelmezőjének feladata így Robert Stewartra, David unokaöccsére hárul. Stewart ekkor alig néhány évvel idősebb csak rokonánál, huszonkét éves.
1338. június 16.: Hat hónap harc után az angolok feladják Dunbar-t.
1341: II. David visszatér Franciaországból, ekkor még mindig csak 17 éves
1346. október 17.: II. David egy durhami ütközetben fogságba esik. A fiatal királyt Londonba szállítják
1349: A pestis eléri Skóciát, több mint kétszázezer ember halálát okozva. Az ország lakossága ekkor még csak alig több mint egymillió
1356: Edward Balliol, bár Skócia déli része szinte teljesen a kezére kerül, mégis érzi, hogy semmiféle támogatottsága nincsen az országban. Ezért Balliol eladja a Balliol klán jogát a skót trónra II. Edward angol királynak némi nyugdíjért cserébe
1357. október: II. David hatvanötezer font váltságdíjért cserébe visszatérhetett Skóciába, igaz akkor is csak Robert Stewart védelme alatt, akit ekkor a „Király főhadnagyaként” neveztek.
1371. február 23.: II. David meghal az Edinburghi várban. A trónon unokaöccse, Robert Stewart követi, mint II. Robert. Ő egyben annak a Stewart dinasztiának is az alapítója, amelyik a következő háromszáz évben uralkodik majd Skócián. II. Robert egyébként Robert the Bruce unokája is.
1384. november: II. Robert legidősebb fia lesz a birodalom „őrzője”.
1385. június: A skótok Earl of Carrick vezetésével és francia támogatással benyomulnak Észak-Angliába, de az angolok visszaszorítják őket Edinburghig, amelyet egyébként az angolok szépen le is rombolnak.
1388. augusztus: Earl of Carrick a skótokat Cumberland és Nortumberland felé vezeti. Az otterburni csatában bár a skótok nyernek, mégis elveszítik Earl of Douglast a harcban, aki Carrick legerősebb szövetségese volt.
1388. december: Earl of Carrick megsérül lovaglás közben, ezért a birodalom őrzője címet fiatalabbik fivére veszi át tőle, Robert, Fife earlje.
1390. április: II. Robert meghal, a trónon legidősebb fia, Earl of Carrick követi. Bár az új királyt John-nak hívják, mégis III. Robert királyként koronázzák meg, mivel a skótok úgy érzik, hogy a John nem szerencsés egy király esetében. Elég csak John Balliolra gondolni.
1390. június 17.: Alexander Stewart, III. Robert fivére elpusztítja az Elgin katedrálist. A fiatal Stewartot egyébként Badenoch farkasaként is emlegeti a történelem. Őrült volt és gonosz.
1396. szeptember: III. Robert engedélyezi, hogy a régóta viszályban lévő felföldi Kay és a Chattan klánok 30-30 harcosa megvívjon egymással életre-halálra, ezzel egyszer s mindenkorra eldöntve a viszályt. A Chattan klánból tizenegy harcos marad élve, a Kay klánból csak egy vitéz, az is csak azért, mert menekülve elúszott a Tay folyón.
1400: Rothesay hercege bigámista módon feleségül vette Mary Douglas-t. Megvetett első feleségének apja támogatást kapott IV. Henry angol királytól, a sereg így könnyedén beveszi Edinburghot, kivéve a várat.
1401: Rothesay hercegét saját nagybátyja, Albany hercege csalta tőrbe és bebörtönöztette a St. Andrews kastélyba. Ezt követően az Albany herceg otthonában, a Fife-i Falkland kastélyba vitték.
1402. március: Rothesay hercege meghal a Falkland kastély falain belül.
1406. februárja: Egy kisebb sereg, amely a trónt (III. Robert mellett) felemás módon magáénak tudó James támogatója, vereséget szenved Albany hercegének harcosaitól. A tizenéves James-t North Berwick-be menekítik.
1406. március 22.: James kalózok fogságába esik Yorkshire-ben, akik később IV. Henry-nek adják át a fiatalembert.
1406. április 4.: III. Robert skót király meghalt a Rothesay kastélyban, amint meghallja, hogy James fogságba esett. A tizenegy éves James ezt követően hivatalosan is I. Jamesként Skócia királya lett, még úgy is, hogy ekkor még angol börtönben várta sorsát.
1406: Robert, Albany hercege lett Skócia kormányzója unokaöccse után, székhelyét áthelyezte Doune várába.
1411. július 24.: Aberdeentől húsz mérföldre óriás összecsapás volt Harlaw mellett a Donald, the Lord of the Isles által vezetett felföldi sereg és a lowlandi Mar earljének csapatai között. Utóbbi a Badenoch-i farkas fiaként is ismert. A harc tétje az északi területek és a szigetek feletti uralom volt. A számos áldozattal járó csata után Donald visszatért Invernessbe, míg Alexander Aberdeen-be.
1411: Megalapítják a St. Andrews-i egyetemet azzal a céllal, hogy a művészetek egyik leendő iskolája legyen.
1420: Robert, Albany hercege meghal. Skócia kormányzójának feladatait ezt követően fia, Murdoch veszi át.
1423. decembere: A londoni megállapodás értelmében az Angliában raboskodó I. James királyt negyvenezer font megfizetése után kiengedik a börtönből, de a kedves angolok a feljegyzések szerint még a tizennyolc évnyi fogság költségének négyezer fontos árát is kifizetették a skótokkal.
1424. februárja: I. James feleségül veszi Lady Joan Beaufort-ot, VI. Henry egyik közeli rokonát Londonban.
1424. május 21.: I. Jamest végül Scone-ban megkoronázzák.
1425. áprilisa: I. James az Albany család számos tagját letartóztatja, hosszú ostrom után pedig leromboltatja a Dumbarton várat.
1425. májusa: Összeül a Skót Országgyűlés Stirlingben, hogy megtárgyalják az Albany család állítólagos árulását. Murdochot és három másik családtagot kivégeznek, a családot pedig gyakorlatilag eltörölték.
1428: I. James találkozóra hívta Alexandert, a szigetek lordját és további felföldi klánok vezetőit Invernessben. A meghívottakat letartóztatják, hármukat példastatuálásként kivégzik, a többieket – így Alexandert is – később elengedik.
1429: Nem is vár sokáig, Alexander nekiront Invernessnek. I. James megtorlásként elfogja Alexandert Islay-szigetén, de két évvel később újra elengedi.
1430. október 16.: I. Jamesnek és Joannak ikerfiai születnek. Alexander csecsemőként meghal, James azonban túléli testvérét.
1436. augusztus: I. James elveszíti hitelességét, amikor szerencsétlenül megpróbálja bevenni az angolok által felügyelt Roxburgh kastélyt.
1437. február 21.: I. Jamest meggyilkolják, amikor a perthi dominikánus apátságban vendégeskedett. Joan királynő is megsérül a merényletben, de James fiával sikerült megmenekülnie.
1437. március 25.: II. Jamest hat évesen megkoronázzák Edinburghban.
1440. november 24.: A Livingston és Crichton családok igyekeznek megőrizni, illetve növelni, bebiztosítani befolyásukat II. James felett. Ennek eléréséhez úgy gondolják elég lesz, ha Douglas earljét és fivérét meggyilkolják az Edinburghi várban. Mégpedig II. James jelenlétében.
1449. július 3.: II. James formailag is átveszi a hatalmat birodalma felett, miután elveszi a Holyrood apátságban Burgundy hercegének unokanővérét, Marie-t.
1450: II. James demonstrálandó az erejét, a Livingston család két tagját kivégezteti.
1451. január 7.: Megalapítják a Glasgow Egyetemet.
1452. február 22.: II. James a stirlingi kastélyba invitálja a veszélyes Douglas earljét, ahol is saját kezével gyilkolja meg. Az earlj emberei emiatt végigfosztják Stirling városát.
1455: II. James folytatja a Douglas család leigázását azzal, hogy elveszi földjüket és kastélyaikat Skócia dél-nyugati részén.
1457: II. James biztosítani kívánta, hogy a lakosság és a nemesek is fejlesszék katonai, hadviselői, harci képességeiket. Ezért hozott egy rendeletet, amely kimondta, hogy a futballt és a golfot mellőzni kell. Senki sem vette ezt igazán komolyan.
1460. augusztus 3.: II. Jamest meggyilkolják, amikor a Roxburgh kastélyért indított ostrom során felrobbant egy tüzérségi eszköz. Egy héttel később kilenc éves III. James fiát koronázzák meg Skócia királyává.
1461: VI. Henry visszaadja Skóciának Berwick-upon-Tweed városát és Carlisle-t. Cserébe garanciát kért III. James anyjától, hogy a York-ház ellen támogatást kap.
1464: St. Andrews Kennedy nevű püspöke, miután a király anyja meghal, átveszi a helyettesítő feladatokat és fegyverszünetet köt az angolokkal.
1466. júliusa: A Boyd család elrabolja III. Jamest, aki ekkor 14 éves és arra használják, hogy megerősítsék saját erejüket. Így kényszerrel még a királyi famíliába is beházasodtak, egyikük a király lánytestvérét vette el.
1469. július 10.: III. James feleségül veszi a tíz éves Margarethe-t, aki Norvégia és Dánia hercegnője. Hozománya Shetland és Orkney volt.
1469 novembere: A Skót Országgyűlés a király elrablása miatt hazaárulásért elítéli a Boyd családot. Vezetőjüket, Sir Alexander Boyd-ot kivégzik és földjük jelentős részét elveszik.
1472: Shetlandot és Orkney-t formailag is Skóciához csatolják.
1474. októbere: Megállapodás születik, hogy III. James egy éves fia (szintén James) feleségül veszi IV. Edward három éves lányát, Lady Ceciliát.
1479: III. James aggódik az őt eltávolítani akaró, nyugtalan skót nemesek miatt. Testvéreit, Alexandert és Johnt bebörtönzik, majd a király különös, feltáratlan körülmények között meghal. Alexandernek sikerült Franciaországon keresztül Angliába menekülnie.
1479: Összeomlik a III. James húga Margaret és IV. Edward sógora között köttetett házasság, miután kiderül, hogy Margaret nem a férjétől terhes. Skócia és Anglia között az átmeneti békének ezzel vége.
1482: Az angolok - III. James elmenekült fivére, Alexander támogatásával – megszállják Skócia déli részét. Lauder mellett skót nemesek megölik a király támogatóinak többségét, a királyt pedig börtönbe dugják az Edinburghi várban. Az angolok elfoglalják Edinburgh-t és visszaveszik Berwick-upon-Tweed városát és a Berwick kastélyt. III. Jamest végül kiengedik, miután megegyezik fivérével, Alexanderral, aki Albany hercege egyben.
1488: III. James egy bannockburn-i ütközetben halálos sebet kap. A trónon fia, IV. James követi.
1489: III. James követői lázadást robbantanak ki.
1492: Meghal Blind Harry, az a trubadúr, akinek énekei megörökítették William Wallace történetét.
1494: Megalapítják az Aberdeen-i Egyetemet.
1494: Ekkor jelenik meg az első írásos utalás a whiskyfőzés skót művészetére.
1496. szeptembere: IV. James erős támadásokat indít Northumberland ellen.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
