I.

Ha igen r�viden, t�m�ren �ssze akarjuk foglalni az esem�nyeket, a k�vetkez�ket mondhatjuk: A magyars�g kialakul�s�nak hossz� �tj�n jelent�s �llom�s volt, amikor kiv�lt a rokonn�pek k�z�l �s leh�z�dott a steppe sz�l�re. Az Ur�l hegys�g d�li lank�in lassan �talakultak kapcsolatai. M�g kor�bban a finnugor, majd az ir�ni n�pek j�tszottak jelent�s szerepet t�rt�net�kben, a Krisztus ut�ni 4-5. sz�zadban t�r�k nyelv� n�pekkel ker�ltek kapcsolatba. Az ekkor m�r egyszer� f�ldm�vel�ssel �s �llattart�ssal foglalkoz� magyars�g fokozatosan �s lassan t�rt �t a nom�d �letform�ra. Ezt �gy kell elk�pzelni, hogy a magyars�g egyes csoportjai csatlakoztak a steppe nom�djaihoz, de veres�g eset�n visszavonultak az erd� v�delm�ben maradt testv�reikhez. Ha viszont gy�ztesen, gazdagon �rkeztek, a ligetes erd�ben �l� rokonaik is gazdagodtak. Ez a kett�ss�g, amelyet eg�szen a honfoglal�sig nyomon k�s�rhet�nk, volt az egyik alapvet� oka annak, hogy a magyars�g nem sz�v�dott fel a nom�d t�r�k tengerben, meg tudta tartani nem csak nyelv�t, de hagyom�nyai, kult�r�ja egy jelent�s r�sz�t is. Ugyanakkor fokozatosan alkalmazkodott az �j viszonyokhoz, ami nem t�r�ssel, hanem fejl�d�ssel j�rt.

Az ogurok

551-ben �j esem�nyek gy�r�ztek v�gig az eur�zsiai stepp�n. Bels�-�zsi�ban, a mai Mong�lia ter�let�n, fell�zadtak a t�rk�k, akikr�l k�s�bb az eg�sz nagy n�pcsoportot elnevezt�k. �k t�r�k nyelvet besz�ltek, nyelv�kben az �k�r �k�z-nek hangzott. Legy�zt�k kor�bbi uraikat, akiket a k�nai forr�sokban zsuanzsuanoknak, a tudom�nyos irodalomban �zsiai avaroknak is neveznek. Ezeknek egy r�sze is t�r�k nyelvet besz�lt, s nagy csoportjaik r�vid id� m�lva nyugat fel� menek�ltek. 555-ben m�r a Kauk�zus k�rny�k�n eml�tik �ket, s �tmenetileg legy�zik a Kelet-Eur�p�ban egy �vsz�zada berendezkedett n�peket. 562-ben a frankok ellen harcolnak, 568-ban pedig teljesen elfoglalj�k a K�rp�t-medenc�t, �s ott �j birodalmat alkotnak. Nev�ket avark�nt is eml�tik a forr�sok. Az avar v�ndorl�ssal szinte egy id�ben jelenik meg egy n�p a Kauk�zust�l �szakra. 540 �s 555 k�z�tt itt eml�tik el�sz�r a forr�sok a kaz�rokat. Az avarok nyom�ban meg�rkeznek a bels�-�zsiai t�rk�k is, akiknek k�vete 568-ban a biz�nci uralkod�t�l sz�k�tt avar rabszolg�ik kiadat�s�t is k�ri. Egy r�vid id�re Kelet-Eur�pa a keleti t�rk�k uralma al� ker�l, legal�bbis �k nevezik ki a helyi vezet�ket. A hatalmat csak az avarokkal kell megosztaniuk, akik a K�rp�t-medenc�b�l eg�szen a Dnyeper-Don k�z�ig ad�ztatnak.

A 7. sz�zad elej�n �jra v�ltozik a k�p. A Biz�ncban nevelkedett �s ott megkeresztelkedett bulg�r herceg, Kuvrat, fell�zad az avarok ellen, a biz�nci uralkod� seg�ts�g�vel ler�zza az avar ig�t, s �j orsz�got alap�t a Bug-Dnyeper-Don foly�k k�z�tt. Kuvrat �sei a Kub�n fel�l vonultak a Dnyeper vid�k�re. Ez az�rt fontos sz�munkra, mert a hely�kre k�lt�ztek a magyarok, akik ett�l kezdve a Kub�n �s a Terek foly� vid�k�n �lnek. Kapcsolataik a kaz�rokkal ett�l kezdve jelent�sek, de szomsz�daik k�z�tt fontos szerepet j�tszottak az al�nok is. A 7. sz�zad k�zep�n a kaz�rok, akik a Kauk�zus �szaki r�sz�n �ltek, meger�s�dnek, s val�sz�n�leg sz�vets�gben a magyarokkal, legy�zik a kereszt�ny Kuvrat birodalm�t, amit ekkor m�r fiai korm�nyoznak. A bulg�r n�p sz�tsz�r�dik. 670 ut�n egyes csoportjaik a Duna als� foly�s�hoz vonulnak �s megalap�tj�k a Dunai Bulg�r birodalmat. M�s csoportjaik bevonulnak a K�rp�t-medenc�be, csatlakoznak az avarokhoz. Ez a bev�ndorl�s okozza az avarok r�g�szeti kult�r�j�ban azt a jelent�s v�ltoz�st, amelyet L�szl� Gyula a magyarok els� honfoglal�s�nak gondolt. Err�l nem lehet sz�, hiszen itt nem magyar, hanem t�r�k n�pek �rkeztek, k�z�tt�k onogurok is, s honfoglal�sr�l sem lehet sz�, hiszen az avar hatalom, r�vid meging�s ut�n �jra helyre�llt.

A Dnyeper-vid�ki Bulg�ria buk�sa fontos esem�ny volt a magyars�g �let�ben. A magyarok, kaz�r parancsra vagy �nsz�ntukb�l nem tudjuk, de elfoglalt�k a bulg�rok elhagyott ter�leteit �s bek�lt�ztek a Dnyeper �s az Al-Duna k�z�tti ter�letre. Az �j kutat�sok szerint ez a 7. sz�zad v�g�n t�rt�nhetett. Ez az a ter�let, amelyet Etelk�znek nevezett a magyars�g. Amennyiben l�tezett Lev�dia az ennek a ter�letnek a keleti vid�k�n Levedi t�rzs�nek sz�ll�ster�lete volt. A 8. sz�zadt�l kezdve a magyars�g a kaz�r birodalom nyugati hat�rait v�dte, szoros kapcsolatba ker�lt a Krim f�lsziget k�l�nf�le n�peivel, az itt lak� g�r�g�kkel �s g�tokkal is.

800 k�r�l a kaz�r birodalomban �rdekes esem�nyek zajlottak. A birodalom k�t t�z k�z� ker�lt. A Kauk�zuson �t a vil�ghatalomra t�r� arabok t�madt�k m�r t�bb mint sz�z �ve, a Kr�m fel�l a biz�nciak k�s�relt�k meg befoly�sukat kiterjeszteni. Ebben a helyzetben a kaz�r uralkod� egy harmadik vil�gvall�s, a zsid� felv�tele mellett d�nt�tt. Ez egy hosszantart� folyamat v�g�n d�lt el, s nem ment minden bels� harc n�lk�l. A kaz�r uralkod�val szembefordul� csoport, akiket kabar n�ven jegyeztek fel a forr�sok, fell�zadt. Lever�s�k el�l a kabarok a magyarokhoz menek�ltek. Ez annyit jelentett, hogy 800 k�r�l a magyarok m�r csak formailag voltak kaz�r alattval�k, val�j�ban �n�ll� t�rzssz�vets�get alkottak, a H�tmagyarok n�p�t, akikhez a kabarok h�rom t�rzse, �sszevon�suk ut�n, nyolcadikk�nt csatlakozott. A kabar harcosok akt�van r�szt vettek az etelk�zi magyars�g nyugati hadj�rataiban. A magyars�g jelent�s�ge rohamosan er�s�d�tt. 838-ban val�sz�n�leg ellen�k �p�tik meg a kaz�rok a Don mellett Sarkel er�dj�t �s az ahhoz csatlakoz� er�dl�ncolatot, 862-t�l pedig rendszeresen sz�lnak a nyugati forr�sok arr�l, hogy a magyar csapatok r�szt vesznek az eur�pai hatalmak harcaiban.

894-ben a magyarok, biz�nci sz�vets�gben, sikeresen t�madj�k meg a dunai bulg�rokat. Ugyanebben az �vben azonban egy veres�g eredm�nyek�ppen megindulnak nyugat fel� a beseny�k. 895-ben a magyarok �jabb, d�nt�nek rem�lt t�mad�st int�znek a dunai bulg�rok ellen, de ebben az �vben a biz�nciak nem tartj�k be ig�ret�ket, nem t�madj�k meg a dunai bulg�rokat, akik �gy teljes erej�kkel a magyarok ellen fordulhatnak. A bulg�rok �ltal megvert kisebb magyar sereg visszafel� menek�l Etelk�zbe, de ek�zben meg�rkeznek keletr�l a beseny�k, akiknek nem siker�lt bet�rni�k a kaz�r birodalomba. Az etelk�zi magyars�g harap�fog�ba ker�l. Hogy ennek a veres�gnek nem volt hosszantart� hat�sa az t�bbek k�z�tt annak k�sz�nhet�, hogy a magyarok f� serege �rp�d vezet�s�vel ekkor m�r a Maros vid�k�n volt. Az etelk�ziek �rp�d ut�n vonultak.

A honfoglal� magyarok az els� id�ben csak a Tisz�ig foglalt�k el a K�rp�t-medenc�t, a Duna-Tisza k�ze meg amolyan gyep� lehetett. A honfoglal�s, vagyis az eg�sz K�rp�t-medence lakhat� ter�leteinek elfoglal�sa 902-ben fejez�d�tt be. S m�g hossz� ideig a honfoglal�k k�zponti ter�lete Kelet-Magyarorsz�g volt.

Mindezt az�rt kellett megismern�nk, mert a k�vetkez�k keret��l szolg�l.