V. rész
V.
Összefoglalva annyit mondhatunk, hogy a honfoglalás előtti magyarság vándorlásai során a 6. századtól a 9. század végéig állandóan kapcsolatban állt keresztény népekkel, csoportokkal, térítőkkel és kereskedőkkel. A Fekete-tenger északi partvidéke, különösen a Krím-félsziget népei között a mindennapokhoz tartozott a kereszténység elemeinek ismerete. A nógrádmegyei Pilinyben talált honfoglalás kori sírban, két egymás mellett fekvő női sír egyikében keresztény könyörgést tartalmazó görögbetűs imát hordozó csüngőt, míg a másikban foglalatba zárt, bajelhárítást szolgáló medveagyart találtak a régészek. A Hajdú-Bihar-megyei Sárrétudvari-Hízóföld területén 1983 és 1985 között feltárt gazdag honfoglalás kori temetőben számos pogány sírmelléklet mellett találtak egy függesztőfüllel ellátott bronz ereklyetartó bizánci keresztet, görögbetűs felirattal, a kereszt elülső oldalán Krisztus ujjatlan tunikában, a jobbrabillent szakállas fej felett dicsfény, kereszttel, rajta tábla görög betűkkel I. C, fölötte a jobb sarokban Nap, a bal sarokban Hold. A hátoldalon imádkozó, dicsfénnyel övezett Mária, körülötte a négy evangélista medalionba helyezett mellképe. De nemcsak egymás mellett található számos temetőben a pogány és a keresztény hitvilág emléke. A híres tiszabezdédi tarsolylemezen a tipikus, indás, életfát ábrázoló motívum egy bizánci keresztet fog közre.
900 tavaszán Theotmár salzburgi érsek IX. János pápához írt levelében a morvák vádjai ellen védekezik, miszerint ő a magyarokkal kutyára vagy farkasra és más istentelen dologra esküdött volna, holott ezt a feljelentő morvák tették nem egyszer. A szöveg nyilván a magyarok 881-es illetve 894-es hadjárataira utal. Ő, Theotmár, csak holmi semmit érő pénzt és lenből való ruhát ajándékozott a magyaroknak ...hogy valamelyest megszelídítsük vadságukat, és hogy üldözésüktől nyugton maradhassunk.
Azt kell tehát mondanunk, hogy a 9. század második felében már a nyugati, a szláv és frank kereszténységgel is kapcsolatba kerültek a magyarok.
A honfoglalás után még száz év telt el, míg István fejére tette a koronát. Ennek a száz évnek a története egy másik tanulmány tárgya lehet.
|