M�lta a j�gkor v�g�n, mintegy 12 ezer �vvel ezel�tt a tengerszint emelked�s�vel nyerte el mai form�j�t, kor�bban �sszef�gg� ter�letet alkotott Szic�li�val. Innen haj�ztak �t az els� lakosok is, kb. h�tezer �vvel ezel�tt.
I.e. 800. k�r�l f�n�ciaiak alap�tottak itt kol�ni�t, hely�ket 480-ban a karth�g�iak vett�k �t. 218-ban a II. pun h�bor� befejezt�vel M�lta a R�mai Birodalom r�sze lett. 395-ben a birodalom felboml�sa ut�n biz�nci fennhat�s�g al� ker�lt. 1040 k�r�l arab telepesek �rkeztek meg, kultur�lis hat�sukat az �p�letek jellege �s a m�ltai nyelv nyelvtana is �rzi.
1530-ban �rkezetek a szigetre a Jeruzs�lemi Szent J�nos Lovagrend – mai nev�n M�ltai Lovagrend- Rodoszr�l el�z�tt tagjai �s telepedtek le v�gleg.  Az eredeti gy�gy�t� tev�kenys�get k�s�bb a katonai szolg�lat �s a vagyonhar�csol�s v�ltotta fel.
A nap�leoni h�bor�kba M�lta a franci�k uralma al� ker�lt, akik ellen k�s�bb az angolok seg�ts�g�t k�rt�k. Az 1814-es b�ke megk�t�s�vel a sziget brit gyarmat lett, bizonyos �n�ll�s�ggal. A lovagoknak menni�k kellett, sz�khely�k az�ta is R�m�ban van.
Mind a k�t vil�gh�bor� el�rte a szigetet, j�l v�dhet� er�dei �s kik�t�je miatt strat�giailag fontos katonai b�zis volt. H�siess�g�k�rt 1942-ben az angol kir�ly az eg�sz m�ltai lakoss�got Gy�rgy-kereszttel t�ntette ki.
A f�ggetlened�sr�l az 1964-es n�pszavaz�son d�nt�ttek, ekkor v�lt az orsz�g �n�ll� �llamm�. M�lta 1974 �ta k�zt�rsas�g.
M�lta 1990-ben k�rte a felv�tel�t az Eur�pai Uni�ba �s 2004-ben –Magyarorsz�ggal egy�tt- az Uni� teljes jog� tagja lett.