Történelem

Bulgária földjén már az őskorban korban is élt ember, majd i.e. 1000 körül telepedtek le az indogermán trákok. A trák nép laza törzsi szövetségben élt, két jelentősebb törzse az odrisz és a besszusz volt. A trákok “kék szemű, göndör szakállú” jellegzetesen indogermán emberek voltak. Jól értettek a henyéléshez, nem vetették meg a bort. A tisztasággal hadilábon álltak, a trák dardán törzsről maradt fenn, hogy életében háromszor mosakodott: először amikor megszületett, másodszor amikor megházasodott, és harmadszor amikor meghalt. Az i.e. VI. századdal vége szakadt az elszigeteltségüknek, mert a görög városállamokból kirajzó telepesek a partvidéket gyarmattá alakítják át. I.e. IV. századtól római provinciává válik az ország, majd végül 395-tel a Keleti Császárság, Bizánc uralma alá kerül. A 6. század folyamán békés szláv telepesek kezdik művelni a földet. 679-ben a bolgár-egy harcias törzs kel át a Dunán, és Aszparuh kan vezetésével megalapítja az Első Bolgár Birodalmat. Egész Bizáncig terjesztette ki hatalmát, a bolgárok beolvadtak a szlávok népcsoportjába átvéve nyelvüket és életmódjukat. A nevében már szláv Borisz kán alatt veszik fel a bolgárok a kereszténységet (Borisz cárt annyira megrémítette a poklot ábrázoló freskó-melyet egy bizánci szerzetes festett a palota falaira, hogy elfogadta az ortodox kereszténységet) mivel az új hitet bizánci szláv papok hirdetik, a szláv egyházi nyelv hatására a bolgár és a szláv elem egybeolvadása ekkorvesz nagy mértéket. Mindebben óriási jelentősége van a két szaloniki hittérítőnek, Cyrill /Konstantin/ és Method–nak. Nemesi görög családban születtek, és hogy a keresztény vallást a szlávokkal jobban, megismertessék 855 körül kialakították a szláv írást, és ó szláv nyelvre fordították az evangéliumot. A szlávok apostola Cyrill nevét viseli ez az írás, mert tőle származik a vele leírt bibliafordítás, Cyrill maga azonban más írást talált ki, a görög minuskulára alapított glagolitát.
861-ben megkeresztelte Borisz cárt. Simeon (893-927) alatt éri el Bulgária a fénykorát. A már Bizáncot fenyegető bolgár veszélyt érezve a császár az Etelközben letelepült magyarokat a bolgárok, megtámadására biztatta. A magyaroknak sikerül is megfékezni Simeon bizánci hadműveleteit. Simeon halálával hanyatlásnak indul a bolgár birodalom, és II. Basziliosznak sikerül fokozatosan a fennhatósága alá vonni a területet, így Bulgária 1018-ban bizánci uralom alá kerül.
/II. Basziliosz-t “Bolgárölőnek” nevezték, mert 1014-ben foglyul ejtett 15000 bolgárt és megvakítatta őket. Csupán minden ötvenedik harcos fél szemét hagyta meg, hogy legyen, aki a megvakítottakat a hazájukba visszavezeti. Oly szörnyű látványt nyújtott a megvakítottan visszatért sereg, hogy a cár szörnyet halt./
1185-ben Tirnovóban kirobbant Aszen és Petar bojárok felkelése, mert Angelosz Izsák bizánci császár III.Béla király lányát, Margitot véve feleségül rendkívüli adót mért ki a bojárokra. A sikeres felkelés után létre jött a Második Bolgár Birodalom. Az új birodalom ismét elfoglalja Albániát, Macedóniát és Trákiát, de a következő évszázadokban a tatárok, majd a törökök rombolják, s megkezdődik az öt évszázadig tartó török uralom!
A 19. században a bolgárok egyre jobban szervezkednek a török ellen, és a szerbek által elnyert szabadságról ábrándoznak. Koprivsticánál 1876 áprilisában felkelés robbant ki, amit a törökök kegyetlenül visszavertek. Plovdivnál 15000 bolgárt mészároltak le, és 58 falut leromboltak. A hagyomány szerint Pazardzsik városa úgy menekült meg, hogy egy merész írnok megváltoztatta a parancs szórendjét “Égessétek el a várost, és ne kegyelmezzetek!” helyett – “Ne égessétek el a várost és kegyelmezzetek”–et írt.
Az 1877-78-as orosz- török háború meghozza a bolgár nép szabadságát. 1878 március 3-án megkötik a San stefanói békét. Ennek rendelkezései szerint Bulgária teljes nagyságában él, s így 170 000 km2-tel a leghatalmasabb Balkáni országgá vált. A berlini egyezmény 1878 július 13-án aláírt szerződése értelmében azonban Bulgária 64000 km2-re zsugorodott. Az országra nehéz idők jártak. Elvesztette Macedóniát és kényszerűségből belépett a központi hatalmak oldalán az első világháborúba, - az országon belüli ellenállás dacára. A háborús évek nehéz idők voltak. Rengeteg macedón menekült ide. A gazdasági krízisek is éreztették negatív hatásukat. 1923-as mészárlásnál több ezer agrár és kommunista agitátort megöltek. A második világháború kirobbanásakor Bulgária Németországhoz csatlakozott. A Hazafias Front egyre inkább szembehelyezkedett a kormánnyal, és végül sikerült megnyernie a monarchia megbuktatásához szükséges többség támogatását, s így Bulgária Oroszország mellett és Németország ellen fejezte be a háborút. Az 1954-1989-ig Todor Zsivkov vezette ország egy – különösen mezőgazdaságilag virágzó országgá vált. A kormány élén 1971 és 1981 között Sztanko Todorov állt, akit Grisa Filipov, majd 86-tól Georgij Atanaszov követett. 1989-ben a török kisebbséget sújtó hátrányos rendelkezések hatására kb. 300 ezer török nemzetiségű polgár hagyta el az országot, ami súlyosan rontotta az ország nemzetközi megítélését. 1989-ben a szocializmus összeomlásával az átmenet nehéznek és lassúnak bizonyult. A gyors infláció, a magas munkanélküliség, a szociális háló hiánya és a bűnözés erősödése csalódást idézett elő. Sorra alakultak meg az ellenzéki pártok, ekkor kezdődtek a kerekasztal-tárgyalások. 1990 júniusára tűzték ki az első többpárti szabad választásokat, és az ország élére Zseljo Zselev államfő került, akit Petar Stoyanov és Georgi Parvanov követett. A miniszterelnöki széket Andrej Lukanov, Dimitar Popov, Filip Dimitrov, Ljuben Berov, Z.Videnov, és Ivan Kosztov foglalata el. 2001 óta Simeon von Saxen-Coburg-Gotha- III. Boris cár fia- Bulgária miniszterelnöke.

Államszerkezet
Államformája köztársaság. A legújabb alkotmányt a rendszerváltást követően 1991-ben fogadták el, ami többpártrendszert, szabad választásokat biztosít. Bulgária törvényhozása 240-tagú, négy évre közvetlenül választják. A pártoknak a szavazatok 4%-át kell megszerezniük a parlamentbe kerüléshez. Az állam élén a köztársasági elnök áll, akit öt évre választanak legfeljebb kétszer. Ő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Ő nevezi ki a miniszterelnököt, írja ki a választásokat, valamint ellenjegyzi a parlament által elfogadott törvényeket. A végrehajtó hatalom élén a kormány áll. A miniszterelnököt valamint a kormány tagjait, a legtöbb szavazatot kapott parlamenti párt jelöli ki.